Címke: doom metal

Crypt Sermon – The Stygian Rose (2024)

Két anyag van a hagyományos doom vonalon, amit nagyon vártam (sőt, még várok) idén. Az egyik a ilyen a legendás Scald visszatérő lemeze, a másik pedig az amerikai Crypt Sermon régóta esedékes új kiadványa. Előbbiből már kaptunk egy tetszetős ízelítőt, utóbbiból pedig most sikerült végre beszereznem a teljes dalcsokrot. Sajnos promó nem érkezett belőle, hogy […]

Tovább »

Mountain Throne – The Silver Light (2024)

Vannak zenekarok, előadók, akik nem különösebben foglalkoznak azzal, hogy hallgatja-e őket bárki is. Nem tolják a képünkbe a hírleveleket, nem érkeznek csepegtetett információk, hogy előkészítsék a közönséget mint a “most tessék tapsolni, nevetni” feliratok egy TV show esetében. Az album megérkezik, aki utána járt, vagy rajongói/baráti kör tagja, az tud róla, másoknak pedig marad a […]

Tovább »

Guðvangir – Slik Elven Renner (2024)

Immár két kislány apukája vagyok, a “nagyobb” két és fél éves múlott. Imádom őket, főleg azért, mert nagyjából mindegy, mi szól mellettük. Persze főleg klasszikus rockkal alapozom a jövőt, de természetesen semmit nem fogok rájuk erőltetni. Legfőbb célom, hogy a zene sokszínűségét, kimeríthetetlen eszköztárát szeressék meg és ne a tömegpszichózis hullámain felszínre törő, azért jó, […]

Tovább »

Abysskvlt – mDzod Rum (2024)

Hogyan lehet a nyomorúság még nyomorultabb, a lelkifájdalom érzése még jobban szorongatóbb? Erre kielégítő magyarázatot ad a funeral doom, ami egyfajta duplafenekű koporsóként funkcionál. Az amúgy is bánattal vert doom metal oldalhajtásaként megjelenő stílus még lassabb, még reménytelenebb, mint a számára életet adó anyaműfaj. Ha ez nem is lenne elég, minden hangszert úgy hangolnak (és […]

Tovább »

Altar Of Oblivion – In the Cesspit of Divine Decay (2024)

Dániának akad egy Saturnus zenekara doom metal tekintetében, amit stílusában az egyik legkiemelkedőbbnek tartok, a műfaj tekintetében mégsem nevezheti magát olyan nagyhatalomnak, mint mondjuk Anglia, Svédország vagy Németország. Az extrém vonalon túl azonban már régóta, megbízhatóan szállítja a minőséget az epikus heavy/doomban utazó Altar Of Oblivion is, akiknek van egy jól bejáratott, nem túl agyonvariált […]

Tovább »

Fekete Zaj – Ahogyan biztosan nem hallottad még a Mátrát

A Fekete Zaj Fesztivál megrendezésének 15. évfordulója alkalmából az eseménynek otthont adó Mátra domborzati formáit hanghullámokká alakította, amelyek segítségével most bárki megszólaltathatja a hegység hangját. A 2024. augusztus 15. és 19. között Mátra Sástón megrendezésre kerülő, idén 15 éves Fekete Zaj neve az elmúlt másfél évtizedben egybeforrt a Mátrával. Magyarország legnagyobb hegysége nemcsak az esemény […]

Tovább »

In Aevum Agere – Darkness, Then Light (2024)

Egy nagyon erős évként fog megmaradni 2024 metal zenei szinten, ha az év úgy folytatódik, ahogy az első 2-3 hónapjában indult. Ugyanakkor sajnálattal látom, hogy jóféle doom metal terén elég szerény a felhozatal, a várt lemezek is többnyire a korrekt színvonalat hozzák és nem igazán tudták még kisajtolni belőlem az igazi elégedettséget. Nem lesz ez […]

Tovább »

Darkthrone – It Beckons Us All (2024)

Az It Beckons Us All a hatodik lemez a Darkthrone életmű kései érájában, ami az old-school black/heavy/doom metal riffek gyártásáról és (talán még inkább) a két black metal legenda örömzenéléséről szól. Kis emlékeztető: a legelső death metal lemezen kívül az életműben elkülöníthető egy hosszú black metal éra, egy crust-punk inspirált éra, illetve a jelenlegi (röviden) […]

Tovább »

My Silent Wake – Lost In Memories, Lost In Grief (2024)

Az angol Ian Arkley a nagybetűs zenészek közé tartozik, aki egész életét a nehézfémekből kinyerhető hangoknak szentelte. Fiatal korától kezdve több kult anyagból is kivette a részét és nincs ez másképp manapság sem. Az énekes, gitáros, billentyűs (gyakorlatilag mindenes ) Ian számára az első lépcsőfokot a Seventh Angel nevű projekt jelentette, amely a 80-as évek […]

Tovább »

Void Moon – Dreams Inside the Sun (2024)

Különös kapcsolatban állok a svéd Void Moon zenekarral, akiket nagyon szeretnék szeretni, hiszen epikus doom metalban utaznak, de valahogy a tekintetünk sosem keresztezte egymást és a bajtársias egymásra mosolygás sem igazán jött még össze. Pedig már megalakulásuk óta követem őket figyelemmel, hátha érdemes lesz elővennem valamelyik kiadványukat akár több alkalommal is. Az egészen korrekt, de […]

Tovább »