A lemez koncepciójáról és a zenéről Forró István dobos így beszélt:
„Engem nagyon foglalkoztat, hogy hol húzódik a határ a legendák és a hivatalos történelem között. Létezik-e egyáltalán? Ha az ember beleássa magát, kiderül, hogy igazán a legendák, a régi írások támasztják alá a leleteket, vagyis egyáltalán nem mesék, viszont a hivatalos történelem az igazságtól a lehető legmesszebb jár. Nyilván szándékosan. Az új kutatási eredmények a kutatóikkal együtt mennek a levesbe, amennyiben nem szolgálják ki a hivatalosan elfogadottakat. Ezt próbáltuk egy sztoriba ültetve elmondani.
…A világ kicsiben és nagyban is úgy működik, hogy vallások, rasszok és ezernyi érdekcsoportosulás saját maga ellen pénzel szervezeteket, fejlesztik mindkét oldalt, emberek gyűlnek a jobb és a bal kezük alá is, akiket aztán össze lehet ugrasztani, lehet jajveszékelni a jogok és a pénz miatt. Ezt a kétpólusúságot az emberiség öntudatra ébredése óta alkalmazzák rajtunk, ami azt jelenti, hogy mára ez az aberráció lett a normális. A történelem meghamisítása is ennek a tudatlanságban tartásnak az egyik eszköze.”
„Nekem ott kezdődik a death metal, amikor már szerkezetében is bonyolult. A kiszámítható szerkezetű zene nekem popzene, még akkor is, ha stílusilag a ‘brutal death metal’ címkét viseli. Mehet benne a durva tekerés, de ha előre tudom, hogy azt mivel váltják majd le, akkor az csak egy populáris fos lesz. Mindig mondom, hogy csak a torzítótól még nem lesz valami metal. A Historiocriticism-nek neki kell ülni, az biztos. De hát a zenei eszköztár hatalmas, miért is lenne kötelező csak a bejáratott sablonokat használni?! Arra ott vannak a megélhetési bandák, ha-ha!„
SYMPHONY OF SYMBOLS „Historiocriticism” by Metal Scrap Records