A dán blackened death metal veterán felállásában komoly törést okozott Rasmus „Hexen” Henriksen gitáros 2023-as halála, a közel két évtizede menetelő Crocell azonban nem adta fel. A megüresedett posztra Mads Bertram érkezett, az új felállás első közös kreatív gyümölcse pedig a napokban, május 29-én szabadult rá a világra Swarm Of Insects címmel, az Emanzipation Productions gondozásában. A csapat karrierje során most először döntött úgy, hogy a teljes felvételi folyamatot saját kézbe veszi, a maximális kontroll és művészi szabadság érdekében a doboktól a vokálokig mindent maguk rögzítettek.

A végső simításokat és a masztert persze nem bízták a véletlenre, azt a közegekben jól ismert Lasse (Ballade Studios) végezte el, így a megszólalás kellően nyers maradt. Asbjørn Steffensen énekes beszámolója szerint a dalok szerkezetét a nyers demóktól kezdve folyamatosan csiszolgatták, így a spontán ötletek is megmaradhattak a végeredményben. A Sarcophagus cammogó súlyosságától a Traitors’ Blood féktelen zúzásáig terjedő korong hűen hozza a skandináv vonalas, sötét, bibliai csapásokat idéző hangulatot.

Eugenio Morganti szobrászművész borítóképe és háttérillusztrációi tökéletesen jelzik, hogy a június 23-án érkező kiadvány nem egy félálomban bekészített lemez, hanem az olasz underground egyik gondosan megmunkált emlékműve. Az AydrA harmincéves pályafutásának alapköve, az eredetileg 1999-es Icon of Sin kap most egy végleges, CD-s újrakiadást a Rude Awakening Records jóvoltából. A kilencvenes évek végén rögzített anyag a korai Death, Cynic és Atheist nyomvonalán elindulva hozta el az olasz csizma Marche régiójának technikai érettségét, ahol a komplex dalszerkezetek ellenére a zenei gyomrosok is mindig célba találtak.

A korongot a White Rock Studios falai között Marco Bianchella kalapálta újjá, a friss maszter mellé pedig négy exkluzív, a jelenlegi felállás által rögzített tavalyi koncertfelvétel is felkerült bónuszként. A füzet elrendezéséért maga a frontember felelt, a zenekar pedig a nemrég elhunyt eredeti hangmérnök, David Lenci emléke előtt is adózik ezzel a verzióval. A technikás death metal megszállottjainak mindenképpen tennie kell vele egy próbát.

Nietzsche híres idézete ihlette a „Soul Gazing” ihlette a berlini post-metal vonalas Sidus új dalát. A dal, amely a kölcsönösség hangja: a mélységbe bámulás és a tükörkép visszatükröződése. „De, ahol Nietzsche veszélyt látott, ott a dal átalakulást kínál, ahol az ismeretlennel való szembenézés önmagunk megértéséhez vezető úttá válik.” – mondták daluk lényegéről.

A dal a zenekar 2026 végén megjelenő debütáló albumán kap helyet, amit a Thousand Arms és Black Box Records fognak kiadni. A lemez produceri feladatait Enrico Tiberi látja el, vendégként pedig Noah See (Conjurer) dobol rajta. A Sidus egy post-metal felfedezőutat kínál az emberi mélységek és az óceán zúzós mélységei felé. A zenekar eddigi anyagait bandcamp oldalukon találjátok.

Vannak, akik nem szeretik a pizzájukon az ananászt. Röviden erről szól a soproni thrasher KillerSick új videója, a Fxck Your Pineapple.

„Már egy ideje dolgozunk ezen… és végre eljött az ideje, hogy megmutassuk! Itt van a Fxck Your Pineapple!

Ez lehet a legbetegebb dolog, amit valaha alkottunk, és őszintén szólva, ez az eddigi legjobb munkánk. Egy Pizza Hut-ban forgattuk a videoklipe.  Hát nem király?! Erre igazán büszkék vagyunk, és már nagyon vártuk, hogy ti is lássátok. Ha szereted a metált és a pizzát, akkor ez neked szól.”

A KillerSick klipje megjelenését követően új lemezét is bejelentette. Új stúdióalbumuk Pizza Antichrist címmel június 19-én fog megjelenni.

„Büszkén jelentjük be várva várt albumunkat. A Pizza Antichrist június 19-én jelenik meg!

Őrült mennyiségű munkát, elkötelezettséget és időt fektettünk ebbe az anyagba, és büszkén mondhatjuk, hogy valóban azt képviseli, amiről a KillerSick szól. Ez az album rögzíti a hangzásunkat, az energiánkat és mindent, amiért együttesként kiállunk.

Az albumon 10 vadonatúj szám látható, tele könyörtelen riffekkel, badass gitárszólókkal, tépő basszusvonalakkal és pizzával teli káosszal egyenesen a POKOL mélyéről!

A bejelentés megünneplésére pénteken kiadjuk az album második kislemezét, a Mozzarella Satan-t.”

„Mi az: Kicsi, zöld és makkot eszik?

Nem kis zöld mókus, nem is a szifilisz. Hanem a Takony.”

Ezzel vezette fel új dalának, A Takony egy kibaszott hulladék ízléses kisvideóját a grind/gore/trash vonalon mozgó Betegszar nevű zenekar.

„Mi a Betegszar zenekar vagyunk. Tavaly június 18-án alapult a banda es júni 20.-án találkoztak a tagok először az S8 Black színpadán az első próba = 1. koncert szindrómával. Azóta össze is álltunk es próbáljuk lemosni magukról az impro jelzőt. A Takony zenekar csinált egy Beef zenét rólunk, ez annak a revansa. De hogy ne az legyen, hogy az első publikált számunk egy szarul masterelt beef, gyorsan kiraktunk előtte egy számot, ami tarsolyban van. Az év vége fele tervezzük egy EP-t kiadni.” Tudtuk meg tőlük. Élvezzétek a két dalt.

A Betegszarral júni 12-én (FREAKEND – BENEFIT SHOW) találkozhattok élőben a RIFF-ben.

Hat év után új dalt jelentkezett a New York-i hardcore legenda, a Cro-Mags. Wired For Chaos című daluk (ami ugyanazt a címet viseli, mint a nemrég megjelent a Cro-Mags frontemberének, Harley Flanagannek az életét bemutató dokumentumfilm) a banda 2027-ben megjelenő új albumán fog szerepelni.

„A dal arról szól, hogy az ember születésétől fogva a káoszra van programozva és huzalozva nemcsak a környezete, hanem a szülei, a traumái, a gyermekkori élményei és az ezek következtében kialakult PTSD (poszttraumás stressz zavar) által is, amellyel személy szerint én is küzdök.” – mondta Harley Flanagan, majd így folytatta:

„Büszkén mondhatom, hogy azon kevés zenekar közé tartozunk, akiknek több generációt is egybeolvaszt a rajongótábora. Hidat képezünk a hardcore-os kölykök, a metálosok, a punkok meg a skinheadek között, és ez a friss klipben is látszik. A Motörheaden kívül kevés zenekarnak sikerült így ötvöznie a különböző táborokat, és büszkén mondhatom, hogy mi folytatjuk ezeket a hagyományokat.”

A dalhoz klip is készült, amit az alábbiakban nézhettek meg. A Cro-Mags pedig élőben az idei Campuson lép fel július 24-én.

Meglehetős átalakuláson esett át a német progresszív/post metalos The Ocean. A csapat annak ellenére, hogy az elmúlt ével során egy remek albumtrilógiát adott ki – Phanerozoic I (2018), Phanerozoic II (2020) és Holocene (2023) -, igen csak megszenvedte azt, kishjjián a teljes feloszlás szélére sodródtak. Már a zenekarban az alapító gitáros, dalszerző és szövegíró Robin Staps, a basszusgitáros Mattias Hæstrand és Jordi Farré (Crippled Black Phoenix) dobod maradtak, új énekesekként pedig Lane Shi és Enrico Tiberi csatlakoztak hozzájuk. Ezzel megindult a zenekar új korszaka, aminek első közös munkája a szeptember 25-én érkező Solaris című lemezük lesz.

A szovjet filmrendező, Andrej Tarkovszkij azonos című remekműve alapján készült album egy közel 70 perces utazás a csillagok közé – és vissza. A nyolc tételes lemez első videójaként a Light Pollution ismerhető meg. A dal a modern technológia veszélyeit, valamint az emberek egyre növekvő virtuális valóság iránti megszállottságát vizsgálja. De vajon az elmúlt évtizedek számos társadalmi és technológiai fejlődése valóban előrelépést jelent?

„A 20. és a 21. század során számos kommunikációs forradalomnak lehettünk tanúi, de vajon valóban javult-e a kommunikációs képességünk?” – teszi fel a kérdést Robin Stamps. „Tényleg előrelépés történt, vagy csupán körbe-körbe forogtunk – csak egyhelyben toporogtunk? A fényszennyezés a posztmodern korszak átláthatóságát szimbolizálja, áthatva mindent és mindenkit. Minden folyamatosan látható; elvesztettük a sötétséget, amelyben elbújhattunk, és a kommunikáció könyörtelen ragyogásával a magánéletünkről is le kellett mondanunk.”

The Ocean – Solaris
(Pelagic Records)

1. 2°30’11” N, 13°26’12” E
2. Departure Song
3. Light Pollution
4. Simulacra
5. Belligerence
6. Ultima Esperanza
7. Milk Of My Dreams
8. 51°28’30” S, 73°6’11” W

Egy balul elsült pszichedelikus rituálé ihlette, forradalmi látomásokból pokoli bosszúhadjáratba torkolló történetet mesél el az a sötét koncepció, amelyre a brit Chullachaqui építi fel bemutatkozó nagylemezét. Az Epiphanic Perdition június 5-én látott nap világot, Az one-man projeket mögött a Vulgaris soraiból ismert Matt Cooper áll. A multi-instrumentalista ide mentette át az anyazenekar világába nem illő, drone és progresszív elemekkel dúsított post-metal, sludge és doom témáit. A háttérmunkálatokban a Vulgaris és a Slither Productions berkeiből ismert Jess O’Toole, valamint George Mitchell dobos segédkezett, összefogva a 2023-as Oblivion dalt az öt friss szerzeménnyel.

Matt Cooper koncepciója szerint a lemez főhőse a mindenkori hatalom gépezetét látva ábrándul ki a humanizmusból, hogy végül a pusztító emberiség elleni eszeveszett, infernális megtorlásba fojtsa dühét. A szerzői kiadásdab megjelent album az alábbiakban hallgatható végig.