Hát itt van, megérkezett a dicső második album a finn epikus, viking metalos csapattól. A bemutatkozó Ensiferum című album után gondolom sokan várták már ezt a lemezt, köztük én is, és mondhatom nem csalódtam a bandában. Az Iron tökéletes folytatása a már említett bemutatkozó lemeznek. Az Ensiferum zenéje tartalmaz epikus elemeket de ugyanakkor rengeteg a […]
Tovább »
Nos, végre lehetőségem van arra, hogy írjak egy olyan bandáról, ami az általam legkedveltebb zenei műfaj, az ízig-vérig amerikai power-prog-metál berkein belül tevékenykedik. Már az első albumukkal (The Dark Discovery – 1998) meggyőztek, tudatták velem, hogy itt egy őrült energikus, tájfunként tomboló, mégis mély érzelmeket megmozgató, a metált művészi módón művelő svéd (természetesen) fogatról van […]
Tovább »
Hogy őszintén bevalljam, már régóta várom ezt az albumot! Ha megnézitek én csináltam az előző kritikát is, és ha van valami, ami leírja az ízlésemet, akkor az Evergrey előző két albuma (In a search of truth, Recreation day) az az, ez a megfejtés Philo zenei ízléséhez :-). Olyannyira betaláltak nálam ezek a zenék, hogy a […]
Tovább »
A Finntroll azok közzé a zenekarok közé tartozik akik a nemzetközi extrém metal zene elitjébe tartoznak. Zenéjükben keverik a black metal-t és a folkot de néha feltűnnek viking és szimfonikus elemek is. Zenéjük összetéveszthetetlen és egyedi kimagasló a mai túlzsúfolt metal szintérből. A Finntroll ezzel az új lemezzel sem tér le a már jól kitaposott […]
Tovább »
A Fission név mögött egy projectet találhatunk , melyet Andreas Hedlund (Vintersorg) és Benny Hägglund (VINTERSORG koncert dobos) keltett életre. A project 2000-ben alakult és zenéjében remekül egyesíti az agresszív riffelős részeket a fogós komplex dallamokkal. A Crater a zenekar bemutatkozó albuma és bővelkedik a jó dalokban. A lemezen hagyományosnak mondható Skandináv death/thrash metal hallható, […]
Tovább »
Grand Alchemist: Intervening Coma-Celebration, 2002, Riot Records. Az interneten való szörfözés közben bukkantam erre a különleges bandára, és egyből megtetszett. A Grand Alchemist nevű zenekar 1995-ben alakult, akkor még Morrheimnek hívták, a mostani nevet ’98-ban kapta. Morrheim néven meg is jelent 2 demójuk a The Midwinter frost, és a Forever night infinity. Sajnos ezeket én […]
Tovább »
Ugyan ez az album még megjelenés előtt áll , mégis úgy gondoltam írok róla pár sort. Gondolom a keményebb zene kedvelőinek nem igazán kell bemutatni Peter Tagtgren-t Ez az emberke szinte mindent csinál amit lehet , zenél, producerkedik, technikuskodik szal mindent:) De amiért én most itt írok az a zenélés, mégpedig a Hypocrisy soraiban, ahol […]
Tovább »
Az amerikai Impellitteri egyike a kedvenc bandáimnak, Crunch című 2000-es albumuk pedig egyenesen a legkedvesebb albumom a heavy-power műfajban. A banda motorja, Cris Impellitteri remekül ötvözte az európai power riffcentrikusságát az eu power dallamközpontúságával. . Impellitteri, aki maga is gitárhősként indult a 80-as évek elején, rájött, hogy a hallgatók nem végnélküli szólókat, hanem élvezhető dalokat […]
Tovább »
A svéd In Flames zenekart gondolom senkinek nem kell bemutatnom. A banda 1994-2000 között 5 nagylemezt és 2 EP-t adott ki, mindegyiken igazi minőségi dallamos death metal (vagy inkább nevezzük dallamos, hörgős zenének) volt. A fordulópontot a 2002-es Reroute to Remain album jelentette, ami csak nyomokban emlékeztetett a régi In Flames-re. Ennek ellenére az a […]
Tovább »
A banda a neten keresett oldalakat, magazinokat, akik lemezkritikákat írnak, és így talált rá a Fémforgácsra, bár hogy hogyan, arról fogalmam sincs, viszont 1 hétre rá meg is kaptam a 2004 decemberében megjelent cdjüket, ami a ”7 – Dawn of the Night” címet viseli. A névből azt hiszem mindenki kitalálhatja, hogy a srácok nem árulnak […]
Tovább »
