Szerző: Necron

Dødsengel – Bab Al On

Ha megakadnánk, hogy milyen zenét vigyünk a Tágrazárt Szemek Party-ra, akkor az ezoterikus black metalt játszó Dødsengel (Halál Anyagla) új albuma kitűnő választás lehet. A Debemur Morti Production halottaskocsiján érkező Bab Al On címet viselő nagylemez december 16-án fog befutni. A zenekar tizenöt éves pályafutásának az egyik legizgalmasabb és legmisztikusabb anyagát ígéri.

Dødsengel - In the Heart of the World

Koncepcionálisan kötődik a thelemic miszticizmushoz, és középpontjában Babalon istennő áll (az okkultista Aleister Crowley Törvény Könyvének istennő alakja). „Ő a megnyilatkoztatás kapuja. Mindennek anyja és szajhája. Ahonnan jöttünk és ahová visszatérünk…testet öltéssel, testtel és szellemmel, valamint a legmagasabb spirituális törekvéssel társul. Ő egyben Hatalmas Babalon a Kinyilatkozások szajhája aki a Fenevadon lovagol John Dee and Edward Kelly látott látomásaiban” nyilatkozik a koncepcióról az együttes dobosa, Malach Adonai. Ezután minden okkult társaság biztos megnyalná a tíz ujját. A banda ötödik nagylemezére még várni kell de a kiadó jóvoltából már hallhatunk is róla két nótát.

Dødsengel - Ad Babalonis Amorem Do Dedico Omnia Nihilo

A Bab Al On egy hipnotikus olvasztótégely, egy mélységes utazás az okkultizmus ki kristályosodott világában.

Hagyományom szerint van egy elképzelésünk az Angyalról és a Démonokról, az igazi akarat és legbensőbb lényed képviselőjéről. Úgy éreztem magam, mintha elvesztem volna az életben, és hónapokig tartó száraz időszakokat és az unalmas szürke kétségbeesést kellett elviselnem. Abszurd módon volt egy pillanatom, amikor újra átéltem az egység élményét ezzel a fénylő lénnyel. Látszólag minden rendben volt, és tele voltam energiával, kreativitással és jelenléttel. Megpróbáltam kifejezni ezt az érzést, hogy megtapasztaljam az igazi akaratot, majd azt saját életedben egyre fokozatosan bevinni… majd hirtelen újra ott voltam az egész elején.

The Lovecraft Sextet – Miserere – Itt az új album

A multihangszeres Jason Köhnen (Mansur, ex-The Kilimanjaro Darkjazz Ensemble, Celestial Season, The Answer Lies In The Black Void) nevéhez fűződő kíséreli dark jazz zenekar a The Lovecraft Sextet október hetedikén jelentette meg új nagylemezét. A Miserere címret viselő harmadik album a Debemur Morti Producion gondozásában jelent meg és egy erős gyomrost visz be a hagyományosan értelmezett zenei felfogásba. A lemez a disszonáns tónusok mellett síri hangok teljes spektrumát felvonultatja fel.

The Lovecraft Sextet - Miserere (Full Album)

A projekt célja, hogy megnyissa a dark jazz spektrumát annak minden csodálatos és titokzatos aspektusában. Valamint minden egyes kiadványát egy film forgatókönyvének és filmzenéjének tekint. A Miserere a sötétség borzongató érzetének megvalósításában egy sor vendégzenész működött közre. Az album a nem szokványos, szemfedő súlyosságú anyagok iránt szomjazó zenerajongók számára kiemelten ajánlott. A Humiliatum című dalhoz készült videó képsorait az 1970-es Valeria és a Csodak Hete című Csehszlovák film szolgáltatja. Semmi sem reprezentálhatná jobban eme gyönyörű zenei rémség vizuális aláfestéstét, mint ez a film-klasszikus!

The Lovecraft Sextet - Humiliatum

ACOD – Fourth Reign Over Opacities And Beyond (2022)

A dallamos, szimfonikus black -death, trash metalt játszó francia AcoD új albumára a mesterséges intelligenciát működtető algoritmus hívta fel a figyelmemet. Több atom bandát is általa sikerült megismernem a legnépszerűbb videomegosztó portálon, így már régóta barátok vagyunk. No, ez nem valami utópisztikus romantikus filmekbe illő elfajzott kapcsolat, hanem tisztán az underground muzsikák iránti kiolthatatlan kíváncsiságomra […]

Tovább »

Acid Witch – Rot Among Us (2022)

Kulturális gyarmatosítás egyik eszközének tartom, amikor más országok erős marketinggel megtámogatott szokásait veszi át egy nemzet és integrálják be azt sajátjaik közé.  Természetesen ennek nagyon örülnek a kereskedők. Ilyen alkalmak közeledtével megtelnek a polcok mindenféle olcsó, vásári giccsekkel és kötelezően letudó ajándékok sokaságával. Így van ez a hazánkban is egyre népszerűbb, valójában elég tájidegen Halloween […]

Tovább »

Ofdrykkja – After the Storm (2022)

Ha valaki őszi ködbe burkolódzó lágy melódiák után kutatna, akkor itt álljon meg! Ugyanis az Ofdrykkja új albuma kapcsán jó helyre tévedt. Míg a 2019-es Gryningsvisor inkább egy hagyományos atmoszferikus, ambient-black metal album volt, addig a találóan elnevezett, november 25-én az AOP records gondozásában megjelenő negyedik nagylemez, az After the Storm elkalandozik, letér ettől a […]

Tovább »

Autopsy – Morbidity Triumphant (2022)

Az régi sulis death metal megkerülhetetlen fenegyereke az Autopsy, már több, mint harminc éve biztosítja emberi belsőségekkel töltött zenei bom-bonjait a nagyérdemű részére. Elképesztő, de a Chris Reifert (hörgés, dob); Eric Cutler (gitár); Danny Coralles (gitár) alkotta sötét triumvirátus 34 évvel ezelőtt nyújtotta be Critical mandness címet viselő demójukat a legendás Peaceville Records-hoz! Azóta is […]

Tovább »

Wine From Tears – I’m Fine (2022)

Igazából el sem tudok képzelni jobb társat az őszhöz, mint egy kellemes atmoszferikus doom, vagy dallomos death metal-t. Ezek a muzsikák tökéletesen leképzik az évszak harmóniáit. Az elmúlás kellemes, nyugtató érzete, önmagunkkal történő számadás, a belső és környezetünk rendbe tétele. Ezek mind szorosan kapcsolódnak az év ezen romantikus időszakához. Ezért remekül időzített a Solitude Production […]

Tovább »

Strigoi – Viscera (2022)

Úgy néz ki, hogy amíg a Paradise Lost front embere Nick Holmes a vérszomj iránti vágyát a svéd Bloodbath nevű death metal zenekarban csillapítja, addig a banda emblematikus gitárosa Gregor Mackintosh, inkább a dohos kripták és a napfénytől gondosan elzárt témák iránti szenvedélyét kívánja kibontakoztatni a mellékprojektjeiben. A Greg és Chris Casket úgy gondolták, hogy […]

Tovább »

Abyssic – Brought Forth In Iniquity (2022)

Ahogy rövidülnek a napok és a sötétség kezdi visszavenni a helyét, úgy kúsznak vissza a látókörömbe a sírgödrök aljából előkúszó muzsikák is. Ekkorra a fekete tónusok iránti szomj már annyira hajtja az embert, hogy akár körömmel is kikaparna egy sírhantot, hátha az alján lapul valami igazán testhezálló produkciót. Szerencsére a kiadók is tudják ezt, és […]

Tovább »

Pirkan – Holy Amnesia (2022)

Ha jól emlékszek a Pirkan zenéjével legelőször a Vágtázó Csodaszarvas előzenekaként találkoztam. Viszont arra már konkrétan emlékszek, hogy mekkora hatást gyakoroltak rám az elsöprő erejű, dinamikus, pszichedelikus hatású folk és ambient elemekkel tarkított muzsikájukkal. A felállás kapcsán a tobshuur-on játszó mongol Qingele-vel (továbbá ének és torok ének) úgy éreztem, mintha egy rég várt híd jött […]

Tovább »