A Pragmatik zenekar nem túl sokat mondhat magáénak. 30 facebook kedvelést és egy 2012-es nagylemezt. A Ghost of Light a Satanath Records egyik első (egész pontosan 17.) kiadványaként jelent meg. Az istálló azóta már 142-nél tart, de az ukrán death metalos csapat leragadt bemutatkozó albumánál. Pedig egy korrekt, atmoszférikus betétekkel bőséggel operáló halálfém dalcsokrot […]
Tovább »
Bár még az év elején járunk, de gyanítom nem tévedek nagyot, ha azt állítom, hogy az esztendő legvitatottabb, legmegosztóbb albuma már megjelent. Tény, hogy a Dream Theater utolsó, nagyjából közmegegyezésesen zseniális lemeze a Metropolis Pt. 2: Scenes from a Memory óta napvilágot látott hét korong megítélése sem volt egyértelmű, de ekkora vitát egyik sem váltott […]
Tovább »
A körösladányi Dramatic morals (az m betű direkt kicsi!) egy 2013-ban alakult prog. metal/metalcore horda. 2014-es Inner Sound című bemutatkozó EP-jük borítója szerintem gyönyörű. A 4 dalos, 26 perces anyag zeneileg is ígéretesnek mondható, bár a szokásos gyermekbetegségeket magán hordozza. Ezek a következők: túlnyújtott nóták, ad hoc-jellegű gitárszólók és leginkább a hazai metal csapatok […]
Tovább »
A Mamazone kiadóból kivált emberkék által életre hívott Pongo Pongo Collective első kiadványa a Turbo akusztikus lemeze. A zenekaré, amely tavaly bejelentette, hogy parkolópályára helyezi magát. Föl nem oszlottak, de csupán őrlángon működnek. Személy szerint bízom benne, hogy minél hamarabb újult erőre kap ez a láng és továbbra is fáklyaként fognak világítani Tanka Balázsék […]
Tovább »
A Grimorium Verum egy orosz szimfó black horda. 1996-ban alakultak, majd 2001-ben beszüntették tevékenységüket. Mint később kiderült, csak ideiglenesen, hisz 2006-ban reaktiválták magukat. Pályafutások első időszakában nem jelent meg nagylemezük, viszont az újjáalakulás óta a tavalyi Relict már a harmadik albumuk. Bár a black metal nem tartozik kedvenc stílusaim közé, a sátánista szövegvilággal meg […]
Tovább »
A Kansas állambeli Wichitában székelő zenekar neve ismerősen csenghet számotokra, hisz első két lemezükről anno született kritika a Fémforgács hasábjain. Azok a korongok 2008, illetve 2009-es keltezésűek, ráadásul kiadóváltás is történt megjelenésük között. Jelen cikk tárgyát képező harmadik opuszuk 2014 májusában gördült ki a műhelyből, ismételten egy másik kiadónál. Hogy mi készteti a Sanctus […]
Tovább »
Ezt már szeretem! Manapság meg kell becsülni, ha egy banda mer kísérletezni, új utakat kitaposni. Még akkor is, ha a végeredmény nem 100%-os. Az egyediségre való törekvés nálam becsülendő, főleg akkor, ha ettől nem válik öncélúvá, élvezhetetlenné a produkció. Az izraeli Shadow Rebels kitűnő példa erre. Oversleep Hurricane címmel jelent meg második nagylemezük, ami […]
Tovább »
A norvég származás a rock/metal zenében általában egyet szokott jelenteni a minőséggel. Legalábbis a fő sodor, a felső liga előadói kezei közül ritkán kerül ki fércmű. A Divided Multitude mondjuk nem az első osztályban játszik, inkább a másod/harmad vonal képviselője. Persze sok ország vezető zenekarai elbújhatnának 1-1 norvég „kispályás” alakulat mögött, de jelen esetben […]
Tovább »
A Garth Arum név a spanyol Óscar Martín Diez-Canseco, alias Nightmarer Urat takarja. Aki egy multiinstrumentalista zenész. Tehát igazi „onemanshow” hallható a The Dawn of a New Creation lemezen. Na jó, nem teljesen, hiszen vendégek is fölbukkannak, főleg ének fronton. Ezen formáció égisze alatt eklektikus, avantgárd-közeli muzsikát próbál prezentálni Nightmarer. A logóra mindent lehet […]
Tovább »
A My Darkest Fury egy orosz melodic death metal banda. 2003-ban alakultak, első nagylemezük 2010-es keltezésű, a jelen írás tárgyát képező kettes korong pedig tavalyelőtt látott napvilágot, Hectic Existence címmel. Az apokaliptikus hangulatú, akasztott embereket is ábrázoló borító elég hatásos. Bár nincs összhangban a rövid, mindössze fél órás zenei anyaggal. Számomra kicsit fura, hogy […]
Tovább »
