Tisztelt metal fanok! Ezúttal egy olyan zenei világba szeretnélek elkalauzolni benneteket, amelyben az aktuális lemezismertetőm alapanyagát szolgáltató zenekar – az USA-beli Texas államból, egészen pontosan Fort Worth-ből származó Asylum – rendkívül elképesztő, mesterien kivitelezett, technikás death metal stílusban tár elénk. Kérlek, hogy zűrös mindennapjaidban keress egy olyan időszakot, amelyből ki tudsz szorítani egy órát és […]
Tovább »
A ’90-es évek óta kisebb-nagyobb szünetekkel működő nagyváradi Decay csak az utóbbi években látta elérkezettnek a pillanatot, hogy lemezen is megmutatkozzon. A többnyire thrash/death/black metal köntösben alkotó gárda 2018-ban már megszellőztette a közelgő debüt néhány dalát a Brand New Nails című EP-n, ám a stúdióalbum csupán idén szeptember 14-én kerülhet a publikum elé a Loud […]
Tovább »
Velem együtt bizonyára közületek is számos olyan olvasója van a Fémforgácsnak, aki nyomon követi az új megjelenéseket, és örömmel habzsolja a Fémjelzés nevű rovatunkban feltüntetett újdonságokat. Aki eddig csak átsiklott a hatalmas munkával alfabetikus sorrendbe szedett és bekategorizált listákon, annak őszintén javaslom, hogy hallgasson bele annyi lemezbe, amennyibe csak tud, hiszen olyan csodákra bukkanhat, amilyenre […]
Tovább »
Mielőtt mélyebben belemerülnél a cikk olvasásába, kérlek, nézd meg jól a lemezborítót! Amennyiben retináidba égett az ortodox kereszten felakasztva lógó alak képe, akkor szép lassan készítsd fel a hallójárataidat is egy kis ukrán istenkáromlásra, hiszen az Elderblood harmadik nagylemeze csupa-csupa szimfonikus black metal-ba csomagolt gyűlöletet, blasphemia-t és gyalázatot tartalmaz. Nem is akármilyen minőségben és mennyiségben, […]
Tovább »
Lehet, hogy kissé elfogult vagyok, de a Sodom nálam a tharsh egyik Istenbandája. Mintahogyan azt korábban is írtam, kölyökkorom egyik meghatározó zenekara volt, és ha nem is követtem 100 %-os figyelemmel őket, anyagaikkal mindig a látóteremben voltak. Így van ez mostani EP-jükkel is, ami a napokban jelent meg Bombenhagel címmel. Tom Angelripper és csapat tavalyi […]
Tovább »
Valamikor a ’80-as évek végén, amikor az extrém zene egyre extrémebbé kezdett válni és teljesen kilépett a modern média világából (death, thrash, grind, black metal teljes egészében ide tartozik szinte), megjelent egy F.T.D. nevű fiatal zenekar finnországban változékony tagsággal és még változékonyabb, útkereső zenék sokaságával. Ennek a következménye az is, hogy rövid időn belül Anxiety […]
Tovább »
Danny Woe nagyon ragaszkodik a funeral doom műfajához, főleg azután, hogy elég sok időt eltöltött az időközben földbe állt Woebegone Obscuredben, ami az elmúlt évtizded legjelentősebb dán csapata volt a stílust illetően néhány jó és néhány felejthető albummal. Danny mellette a hozzám jóval közelebb álló Altar Of Oblivion nevű epikus doom csapatban is régóta tagnak […]
Tovább »
Hihetetlen, de a Dying Wish 25 éves! Ez a lemez meg húsz.
De hogy a fenébe telt el 20 év?
Azt gondolom nem túlzás, hogy a Never-ending Road a 2000-es évek elejének hazai anyagai közül mára klasszikussá nemesedett és egyben kultikussá is vált.
Tovább »
Egy Don Quijote-s klip, négy dal 18 percben, elvont, ugyanakkor mondanivalót sem nélkülöző szövegek, amiken lehet elmélkedni, magába szippantó zene. Röviden ez a Nagyúr zenekar bemutatkozó EP-je. Nagyúr? Nem egy tipikus bandanév, nem is nagyon tudom hová tenni, de tudunk még ilyeneket: Tej, Dereng, Isten Háta Mögött. Helyben is vagyunk. Ugyanis a Nagyúr az ex-IHM (NEM […]
Tovább »
Annak ellenére, hogy a Chaos Over Cosmos egy 2015 óta létező projekt én még csak most hallottam őket először. A progresszív death, illetve enyhén az epikus jellegű power metal vonalán mozgó lengyel-amerikai duót a multi-instumentalista zenész Rafał Bowman gitáros-billentyűs (aki egyben a programozásért és más elektromos kütyükért is felelős) és KC Lyon énekes alkotja. Eddig […]
Tovább »
