Zenéjéhez hasonlóan változatos utat járt már be a Hallowed Butchery nevű projekt, aminek kezdetéig egészen 2004-ig kell visszaugranunk az időben, amikor Hallowed Butchery Of The Son névvel jelentek meg első anyagai. A black/grind keverékben utazó első évek azonban nem hoztak nagylemezt, csak a név lerövidülését, ami annak volt köszönhető, hogy az egyszemélyes kezdeményből ideiglenesen duó […]
Tovább »
A nem épp szokványos nevet választó Mindenen Keresztül zenekar 2016 júniusában alakult a Békés megyei Körösladányban. A banda trióban (Bojti János – ének, basszusgitár, Szatmári Gergő – gitár, Bojti Tamás – dob) dolgozik, ennek ellenére semmiképp sem nevezném egy alap RNR-nak a zenéjüket. A banda kezdetben amerikai punkrock stílusú feldolgozásokat játszott, az első saját dalaik, […]
Tovább »
A Memento 1994-es megjelenésére a Moby Dick már szárnyalt a hazai metal szivárványos egén. Új dobosukkal, Hoffer Péterrel készült Fejfa helyett című albumuk után (ami egyben a zenekar egy új korszakának a kezdetét is jelentette) ugyan abban az évben jelent meg a csapat Memento című lemeze, amire sokunk meglepetésére a zenekar 1983 és 1988 között […]
Tovább »
Valljuk meg, sok jó lemez megjelent ebben az évben, azonban sötét lassulások tekintetében jóval szegényesebb volt a választék annak ellenére, hogy búslakodni valóból viszont nem volt hiány. Akadnak korrekt lemezek a death/doom, funeral doom háza táján, de olyanok, melyekről tudom, hogy évek múlva is elő fogom venni, már kevésbé. Lehet, hogy most feldereng néhány lemez […]
Tovább »
A közösségi média mételyének aranykorában, amikor egyesek eseményt csinálnak a reggelijük elfogyasztásából is, örömteli és üdvözlendő hozzáállásnak tartom a digitális tértől való elzárkózást, vagy legalábbis az erre való törekvést. Úgy gondolom, hogy ezeken a felületeken a jelenlét az arra fogékonyak körében az utóbbi évtizedben egyfajta kétes értékű presztízzsé vált, így a közléskényszerben szenvedők onthatják magukból […]
Tovább »
A Cicada The Burrower nevezetű egyszemélyes formáció április 23-án adta ki legújabb albumát, amely ezúttal az igencsak találó, csodálatos képet magában hordozó Corpseflower nevet viseli. Mindössze öt dalt tartalmaz, de ez az öt tétel összességében eléri a harminc percet. A lemez ettől függetlenül nem robog át rajtad, mint egy gyorsvonat. Lassan férkőzik majd egyre közelebb […]
Tovább »
Téglás Zoli nevét éppen húsz éve ismertem meg az Ignite „A Place Called Home” című lemeze révén. Az egyébként egy évvel korábban megjelent album itthon is rendkívül kedvező szakmai visszhangra talált, előkelő helyen végzett a Hammer Hangpróbáján. A Zolival készített interjúk pedig egy olyan embert mutattak be az olvasóknak, aki a hazai átlaghoz képest szokatlanul […]
Tovább »
A napokban írtam, az általam a hazai stoner rock gurujának tekintett Aiwass Urania projektjének legutóbbi anyagáról, most pedig a vele párhuzamosan futó, hagyományosabb doom / stoner vonalú, experimental acid rock hatású Whorediezel projektjének 2016-os albumát veszem elő. Mint, ahogyan azt az Urania kapcsán is írtam, Aiwass kísérletező zenei projektjeivel, s egyedülálló zenei irányvonalával, hangulatával, filozófiailag és […]
Tovább »
Ki gondolta volna, hogy a Geoff Tate nevével fémjelzett Sweet Oblivion nem csak „egyszeri csoda” volt? Talán még a Frontiers kiadós srácok sem. Aztán bő másfél évvel a debüt után nemrég megjelent a project második nagylemeze, a Relentless. Ennek úgy vélem az lehetett az oka, hogy érdeklődés mutatkozott a csapat által játszott muzsika iránt. Ami, […]
Tovább »
Valamikor a ’80-as évek végén, váratlanul tűnt fel a Malmsteen-féle, ma neo-klasszikus metalnak nevezett stílust Magyarországon követő Classica zenekar. Emlékezetes, hogy az állami rádió rockzenei műsorában, a kora esti műsorsávban bejelentkező, Nagy Feró vezette Garázsban forgott az akkori körülmények között kiváló hangzású demo-felvétele, a Fém gyermekei, majd a Megszállott. A két nóta került fel később […]
Tovább »
