Az idei év nem lehet azt mondani, hogy szűkőlködne death metal bulikban. Volt ugye az első Death By Metal Fest a Kataklysmmel, Krisiunnal, Fleshgod Apocalypse-szal, ami várakozáson felül sikerült (joggal lehet tehát reménykedni a hasonlóan jó, vagy esetleg még jobb folytatásban!), volt a Showbarlangban egy Dehumanized, Malignancy, Abnormality csomag, akik szintén gyilkosan túrtak, a volt […]
Tovább »
Mivel nagyon sűrű napom volt (reggeltől estig dolgozás, onnan még muterékat útba ejtés, aztán Tesco-ba menés, majd végül okosteló és számítógép-csatlakoztatási hibák orvosolása egy ismerős által, plusz agybaj a köbön :P), így csak később értem le a hajóra, az estét nyitó Seattle-i William Controlról teljes egészében lemaradtam így. Annyit tudok róluk, hogy amolyan Depeche Mode/Dieselchrist/Julien […]
Tovább »
Izgatottan vártam az estét, hiszen olyan jóravaló underground muzsikusokat, mint Alan A. Nemtheanga (Primordial, Blood Revolt, Dread Sovereign, Twilight Of The Gods), vagy a méltán felkapott In Solitude dobosa, nem mindennap láthat errefelé az ember. Ráadásul a két meghirdetett minőségi külföldi együttes mellé megkaptuk itthonról a doom supergroup Magma Rise-ot, ami ugyancsak a kötelező jelleget […]
Tovább »
A budapesti buli után bő két héttel Helsinkibe is ellátogatott a brit Anathema, akik északra is elhozták a Satellites Over Europe turnét. Az előzenekart nem sikerült elcsípni, de valahogy nem is bántam, mivel teljes mértékben az Anathema-ra szerettem volna ráhangolódni. Az estét a pesti koncerthez hasonlóan az utóbbi két album nyitódalaival kezdték, a The Lost […]
Tovább »
Az Anathema utóbbi két lemezével ismét maga mellé állított. A két(?) évvel ezelőtti koncertjüket végül kihagytam, de a tavalyi Planetáriumos akusztik előadás után éreztem, hogy ezen az estén is ott kell lenni. Nem is tévedtem. Az előzenekari státuszt az osztrák Mother’s Cake trió töltötte be. Nem mondom, hogy totál nem illettek Cavanagh-ék elé, de nyilván […]
Tovább »
1994-ben, azaz kerek 20 évvel ezelőtt Terje „Valfar” Bakken-nek köszönhetően megalakult a Windir és ezzel egy új zenei irányzat is kialakult, amelyet Valfar Sognametalnak nevezett el. Tulajdonképpen ez a stílus egy olyanfajta black metal, amely folk elemeket is tartalmaz, témájában pedig történelmi eseményekre hivatkozik. Pontosabban a Fimreite csatára (1184) és ami körülötte volt. 1994-ben még […]
Tovább »
Immár harmadik lemezét hozta ki a sorban Mark Tornillo énekessel a német heavy metal nagyágyúja, akik a speed és thrash metal fejlődésére is hatást gyakoroltak, de még olyan más stílusú előadók is előszeretettel nevezik meg, ha a hatásaikról kérdezgetik őket, mint a Trouble, Sebastian Bach, vagy a Paradise Lost. Mind a Blood Of The Nations, […]
Tovább »
Azt hiszem annak, aki a 90-es évek kemény gitármuzsikáin szocializálódott, aligha kell bemutatni a New York-i Helmetet. Az említett nagyváros pezsgő hardcore színteréről indult, ám a szokvány NYHC hordáknál mindig is sokkal agyasabb, fifikásabb muzsikát játszó banda nagy erénye, hogy több különböző szubkultúra képviselőit is egy parkettre tudta terelni: zenéjüket éppúgy élvezheti a Biohazard, Madball […]
Tovább »
Vannak együttesek, amelyek különösen szeretnek kis hazánkba járni. Egyfelől van egy megbízható, lojális rajongótáboruk nálunk, másrészt az sem elhanyagolható szempont, hogy itt remekül tudnak inni. 🙂 Ilyen csapat a svéd Deathstars is, akiknek korszellemnek megfelelő industrial, glam, EBM, black metal, gothic stílusjegyekből összetevődő muzsikájára MO.-n is sokan rákattantak és gyakori fellépéseivel nagy szerepe volt a […]
Tovább »
Noha az új In Flames album, a Siren Charms a megjelenése óta kap hideget-meleget mind szakmai, mind rajongói oldalról, azért nem volt kérdéses, hogy menni kell a koncertjükre. Bevallom, még én is emésztem az új korongot, mivel eléggé kísérletezősre vették a figurát Björn Gelotte-ék, de amit hallok, az tetszetős és kétségtelenül minőségi munka. Sokan már […]
Tovább »
