Nem tökéletesen végrehajtott gyakorlat a felemás korláton – adná magát a mondat, ha szertorna versenyen töltöttem volna a vasárnap estét. De mert valójában a Leprous harmadszori magyarországi zeneestjére voltam hivatalos, inkább előszónak azt kellene írnom, hogy felejthető este – igazi csemegékkel és mélypontokkal. Be kell vallanom, még nem jártam korábban az A38 hajón, emiatt kicsit […]
Tovább »
Régóta adós volt már egy koncerttel a honi progresszív rajongóknak a stílus egyik ikonikus figurája, aki The Moveable Feast fedőnéven futó turnéja keretében végre eljutott kis hazánkba is, egyben öt éve a zenekari busz tropára menése miatt elmaradt fellépését hivatott pótolni. Régóta szeretett volna amúgy Magyarországra jönni, mivel Queenes barátai (Brian May, Roger Taylor) állítólag […]
Tovább »
Igen-igen, kicsit rég volt már nálunk New Model Army koncert. A magát az Oliver Cromwell féle hadseregről (amelyik három angol polgárháborút is vívott, valamint meghódította Írországot) elnevezett legendás bradfordi csapat amúgy visszatérő vendégnek számít magyar földön; többször koncerteztek már nálunk, hol fesztiválon, hol önállóan. Amikor tudom, megsasolom, mert szimpatikusak, zenéjük pedig évtizedek óta szívem csücske. […]
Tovább »Még nincs egy éve, hogy a német happy metal megteremtője (akik nevükkel ellentétben gyakran nagyon komoly dalokat is előrántanak a nemezcilinderből – legnagyobb örömömre) négy fős legénysége fellépett a kellemes hangulatú budai szórakozóhely kopottas színpadán. Akkor, mint ahogy ezt ki is fejtettem – itt – csupán, szerencsétlen módon, előzenekari funkciót töltöttek be. Annak viszont annyira […]
Tovább »
Bevallom, eléggé bosszantott, hogy egy időre rakták ezt a koncertet a Dillinger Escape Plannel (akik szintén új lemezzel érkeztek az A38-ra), így a matekcore legnagyobbjait fájó szívvel, de ki kellett hagynom. Ők már úgyis megvoltak élőben, a Pretty Maids-et viszont még sohasem láttam, úgyhogy nem volt kérdéses, hogy erre kell jönni. Ugyan kissé haragszom a […]
Tovább »
A két francia előzenekart sajnos lekéstem, pedig a The Mars Chronicles-re már neve alapján kíváncsi lettem volna (mivel sokak kedvenc Solaris albumát idézi a nevük: Marsbéli krónikák). Bár állítólag túl sokat nem vesztettem. A jordán csapat, a Bilocate azonban érdekelt, mert ők előzetes belefülelés alapján meggyőzőnek bizonyultak, sikerült is pont rájuk odaérni. A technikás doom/death/black […]
Tovább »
Mondhatnánk, hogy szokványosak már a tribute-bulik. Azt is mondhatnánk rájuk, hogy „nem is olyan, mint az eredeti”, sötöbö. Debrecenbe viszont úgy látszik, most egy egész jó széria huppant le, hogy helyhez és időhöz kössük: Kaptár klub, szeptember 20, este hét órai kezdéssel. Úgy hallottam a szervezőtől, Tóth Csabától, hogy szép hosszú játékidőre lehet számítani mind […]
Tovább »
Nevemet ismét csak nem hazudtoltam meg. Úgy alakult, hogy a Magyarországra már-már hazajáró hard-rock nagyágyú Uriah Heep és a power metal hazai legendája, az Omen is egyazon napon koncertezett és mindkettőre megvolt a zsuga. Kicsit paráztam, hogy az Omenre nem fogok átérni, legfeljebb a végére, de Nagyfi Laciék szerencsére megvárták azokat, akik esetleg a Heepről […]
Tovább »
Mivel korai kezdés volt és melóból mentem nyílegyenesen a bulira, így az estét nyitó román Decease-ből az uccsó kb. 10 percet sikerült elkapni. A pőre death/thrash-ben utazó csapat már nem lehet annyira ismeretlen nálunk sem, írtam korábban a ‘forgács hasábjain az albumukról. Itt élőben is hozták a szintet, már amennyire a rövidke idő alatt meg […]
Tovább »
A Pink Floyd The Wall-ja azt hiszem nem igényel bemutatást. Meg az sem szükséges kivesézni, mekkora alapmű, milyen hatással volt a jövő nemzedékre akár zenei, akár egyéb értelemben. Sorolhatnám még, hány banda dolgozott fel erről a lemezről dalokat, stb. Nekem az 1990-es tévéközvetítés volt az első találkozásom a művel, ami elég emlékezetes. Amikor 2011-ben a […]
Tovább »
