Ha fizikálisan nem is, bár egyre gyakrabban ébredek sajgó végtagokkal, de lélekben biztosan idősebb vagyok saját korosztályomnál. Ebből adódóan kedvelem a 60-as, 70-es évek klasszikus és underground rock zenéig, de ennek tudható be az is, hogy nem tudom és nem is akarom elengedni a 90-es éveket sem. Nekem ez a gyerekkor, a tini évek, másoknak […]
Tovább »
EP sorozatunkban ismételten igaz csemegéket hoztunk el a nagyvilág underground vonalából. Őröm, hogy három hazai csapat friss anyaga is terítékre került. Ezek közül az egyik a magyar hardcore/punk vonal két zenekarának közös split EP-je, a másik pedig egy fagyosabb hangulatú, de annál atmoszférikusabb black vonalas formáció. Ezek mellett dúskálunk a sivatagos rock füstös riffeiben, a […]
Tovább »
Gyakran hozom fel pozitívumként egy-egy album tekintetében, hogy az adott csapatnak, amely műfajok kevergetésére, átértelmezésére szánják el magukat, milyen jól tud működni a dalszerzés. Egyik alapból folyunk át könnyedén egy másikba, miközben egy csepp ennergiát sem veszítünk, pusztán érdekesebbé válik az anyag. Nem tartom szerencsésnek azt, ha egy lemezen azért szerepel valami, hogy minden zenésznek […]
Tovább »
Adott egy sajátos fantazmagória egy olyan világról, melyben angyalok, démonok és lovecrafti lények vívnak egymással végtelennek tűnő harcokat mágikus eszközökért, hatalomért, az univerzum birtoklásáért. Ez elsőre izgalmasnak hangzik, de egy kicsit alaposabban utána járva az a számomra már röhelyes megközelítés ugrott be, amikor a képregényrajzolóknak sem jut eszébe semmi különleges, ezért mindenkit összeeresztenek mindenkivel, végtelen […]
Tovább »
Tudod merre folyik a Tiszassippi? Hallottál már a szmóker metalról? Nem? Nos, akkor itt a helyed! A RED SWAMP két tagja hétfőn bemutatta, valamint azt is, hogy milyen bandák a kedvenceik és azok hogyan kapcsolódnak a saját dalaikhoz. Persze a tavalyi Wackenes bulit is felidéztük, meg azt is megtudhatjátok, hogyan fér össze a White Pony korszakos Deftones […]
Tovább »
Főszerkesztő Urunkról vagy jót, vagy semmit, tehát köszönöm a friss promókat Sanyi! Rövid bevezetőnk után ugorjunk is neki a nemrég hozzám került Grave Circles nevű egyszemélyes ukrán black metal projekt első nagylemezének, ami a bemutatkozó EP miatt Tome II címmel borította sötétségbe a Naprendszer sárgolyójának gyanútlan lakosságát még valamikor 2019-ben. Nem emlékeztek rá? Semmi gond, […]
Tovább »
Több, mint 25 éve, még 1995-ben alakult a Strong Deformity Szombathelyen. Az akkori rock/metal zenei változások hullámán a hazánkba is elérkezett újfajta metal zenével újabb hanghullámok csaptak a magasra. Az akkor az Extreme Deformity és a Jeanne Dark zenekarokból alakult csapat extrém metal zenéje valójában korszerű volt és tudom, sokakat megmozgatott az underground zene iránt […]
Tovább »
A kaloforniai Death By Stereo (DBS) 25 éve (jubileumi turné a mostani) tolja az arcunkba rendkívül egyedi hardcore/metal/punk elegyét. A csapat hangzása ezer közül is felismerhető. Emellett az én fejemben úgy élt a csapat, mint elég nagy közönséget vonzó produkció. Anno láttam őket a Szigeten, és úgy emlékszem, ott rengeteg embert vonzott. Ezért aztán kicsit […]
Tovább »
Anyák napja révén, minden igyekezetem ellenére is lekéstem a nyitó Concrete Winds-et. Nekem tehát in medias res kezdéssel indult a buli a Bölzer-rel. A svájci illetőségű Bölzer nagyon hamar hírnevet szerzett magának a színtéren. Ez nem véletlen. Sok jó zenekar van manapság, minden stílusban. Mindenki hozzájut mindenhez, csak pénz kérdése az egész. A felgyorsult világban […]
Tovább »
Ha röviden, stílszerűen, egy mondatban szeretném jellemezni e recenzió tárgyát, akkor csupán ennyit írnék: Ez itt a Storm the Studio kettes lemeze, nem tudok betelni vele. Hogy honnan vettem ezt a betelős szófordulatot hamar kiderül, ha meghalljátok a nyitó nóta, vagyis A világ közepe refrénjét. De ne szaladjunk ennyire előre! Ha valaki nem lenne képben […]
Tovább »
