Tavaly már két alkalommal felültem a nosztalgia-vonatra és a 20 éves jubileum kapcsán megemlékeztem két kiváló miskolci prog. brigád, a Varso és az After All debütáló lemezéről. A triumvirátus harmadik tagja viszont eddig kimaradt. De csak eddig, hisz jelen cikk tárgyát az Eclipse idén negyedszázados bemutatkozó albuma, az 1997-ben megjelent Soft Orange képezi. Emlékszem, akkoriban […]
Tovább »
Véleményem szerint az Esoctrilihum egy igazán különleges együttes. Nem csak a kifejezetten egyedi stílusának köszönhetően; de ha próbálnánk felsorolni bandákat az avant-garde vonalon akik elő tudnának/tudtak rukkolni két nagylemezzel egy év alatt, akkor egészen biztos vagyok benne, hogy hamar kifogynánk az ötletekből. Asthâghul, a projekt magányos géniusza, a 2022-es évet tekintve egészen elképesztő módon megjelentetett […]
Tovább »
Eöl boszorkánymester nem gyerekadagokban tálalja nekünk a black metalt! Szinte nincs olyan év, hogy ne jelentkezne legalább egy új lemezzel. Viszont itt nem a vidám bohóc fog kiugrani a happy-meal menü díszdobozból, hanem a várbörtönbe zárt lelki nyomorúság és epekeserű black metal fog feltárulkozni előttünk. Pont olyan, amitől a szüleid is óvtak gyerekkorodban, és amire […]
Tovább »
Nem egy kifejezett sikertörténet, ami az orosz SS-18 nevű projekt eddigi működését jellemzi, pedig igencsak foglalkoztatott zenészek alkotják. A 2002 óta működő, nukleáris háborúra és világvége témakörökre specializálódott hordát jelenleg a stílusos művésznévvel ellátott GRK Machine-Gun dobos, S.C. énekes-gitáros, Dethcrusher gitáros, Mortuorum Evocator basszer tartja mozgásban, valamint Horth (Goatpsalm, Heather Grave) csatlakozott hozzájuk 2020-ban, aki […]
Tovább »
Hadd vigyelek el egy utazásra… kezdem úgy, ahogy az Ancient Flame debütáló albuma kezdődik. Kacérkodtam a gondolattal, hogy nagy lelkesedéssel már arról írjak, mennyire tetszik, de ehelyett inkább elkalauzolom az olvasót az album megismerésének fokozatival. A korongról vajmi keveset tudtam érkezésekor és a szerkesztőségnek szánt rövid kísérő levelet, biográfiát is félretettem, amíg teljesen átitatott a […]
Tovább »
A Foo Fighters kezdetben nem nekem szólt, sőt igazából – bár grunge rajongónak tartom magam – a Nirvana sincs benne a TOP3-ban. Ennek ellenére Dave Grohl mindig szimpatikus volt. Aztán a 2011-es Wasting Light lemez annyira beütött, hogy évekig ki sem került a kocsi CD-tárjából. Aztán a Rockin’1000-re adott “válasza”, az a hozzáállás rajongóikhoz csak […]
Tovább »
Amikor nyáron, a megjelenés után meghallgattam a finn Battlelore „visszatérő” lemezét – a banda legutóbbi lemezét még 2011-ben adta ki Doombound címmel, utána pedig a tagok határozatlan időre beszüntették/feloszlatták az együttest –, egy-két hallgatás után nem feltétlen ilyen zenére emlékeztem tőlük, így eltettem későbbre. Ez a később egészen mostanáig tartott, viszont most újra elővettem, illetve […]
Tovább »
Mindig is szerettem az Aebsence-t. Az Unusual lemeztől kezdve követem a pályájukat, és a bandát a megfontolt haladás jellemezte. Ezen Péter el is poénkodott, kellő öniróniával léptünk túl azon a tényen, hogy a csapat 27 éves fennállása alatt novemberben még csak a negyedik albumot jelentette meg. No, de milyen lemezt! A 2022-es évben – számomra […]
Tovább »
„Ha ilyen zenét hallgatsz, akkor utcaseprő leszel”, hangzott el gyakran ifjúkorom tipikus fenyegető jóslata az idősek szájából. Egyből lázálmos lovecrafti vízióként tárult fel lelki szemeim előtt, ahogy a kinőtt, szürkére kopott Butchered at Birth pólómban takarítom a köztereket, miközben a fejemben a Harcosok Klubjának ikonikus idézete cseng „Apu elcseszett élete vagyok!”. Természetesen nem ledegradálva a […]
Tovább »
„Ezen az estén mindenki lehet hős… De nem a szeretet, vagy a megváltás hőse, ha nem az embertelenségé, amit egymás iránt érzünk. Olyan korban élünk, ahol a jó említésre sem méltó rosszból viszont hős lesz.„ Csupán a véletlen műve, hogy EP sorozatunk 156. epizódja ép a szeretet ünnepére esett. Szívünkben csordultig fénnyel hoztuk el nektek […]
Tovább »
