Legutóbb a fekete fém múltjánál, jövőjénél, eszméinél, és filozófiájánál tartottunk. Folytassuk hát innen. Mi jöhet még ezután? Már nem csak Hitler beszédek, hanem Sztálin felszólalásai is hallhatóak lesznek intróként vagy önálló „dalnak” szánva? Értem én, hogy a nihilizmus már lassan mindenen túlhaladó méreteket ölt, és hogy ha van egy hatás, akkor rövidesen megszületik az ellenhatás […]
Tovább »
Nem, legfrissebb lemezén sem tért vissza death metalos gyökereihez az Opeth. Viszont a Sorceress már nyomokban tartalmaz fémes keménységű riffeket, gyors tempókat. Persze Mikael továbbra sem hörög. Ellenben néha berekeszt egy kicsit. Apró lépések ezek, de akár valami hasonlót is eredményezhetnek néhány album múlva, mint ami a Paradise Lost-nál lejátszódott. Emlékezzünk csak rá, hogy […]
Tovább »
Amíg a Morbid Angel ábécé sorrendben adja ki a lemezeit, a Nile egyiptomi istenek köré szövi a zenéjét, vagy amíg a Baroness a színek bűvöletében alkot, addig Pierre Laube zöld-fekete rémálmainak egyedi hangulatú illusztrációiban nyilvánítja ki egyik sajátosságát a sok közül. Sokkal több rejlik ezen a borítón is, mint az első ránézésre feltűnne. A kép […]
Tovább »
Lengyelországban egyre másra nőnek ki a földből a hagyományos metalt képviselő bandák. Erre csak félig jó példa a Divine Weep, mert az ő történetük 1995-ben, eredetileg black metal alakulatként kezdődött. Nagyjából 30 koncerttel és egy Promo 97 elnevezésű demóval a hátuk mögöttük hazájukban már ismertnek számítottak. Az idő azonban rengeteg változást hozott, az alapítók, Bart […]
Tovább »
Első találkozásom Nagaarum ötletgazdag, és nem utolsó sorban kreatív zenéjével egy véletlennek köszönhető. Zenebolondként folyamatosan keresem az új irányzatok, illetve bizonyos kedvenc stílusaim új képviselőit. Amikor Naga 2014-es Rabies Lyssa albumára ráakadtam, akkor is épp egy olyan stílus jelenlegi, hazai képviselőire vadásztam, ami a ’90-es években jóval nagyobb népszerűségnek örvendett, de mára sajnos inkább csak vegetál. […]
Tovább »
– Kezdjük talán ott, hogy elmesélitek hogyan is zárult a gerilla könyvkiadás a Rex Brown életrajz esetében? Pityesz: “Max”imálisan elégedettek lehetünk szerintem, hiszen egy olyan tervet szerettünk volna megvalósítani, amely eddig nem volt jellemző könykiadás szempontjából. Sajnos, látható manapság, hogy mennyire közömbössé vált a világ, mennyire bizalmatlanok az emberek egymás felé, még egy olyan közösségben […]
Tovább »
Hogy repül az idő, nemde? 21 éve tart már a cseh metal-őrület, minden évben. Idén már nekem is lehetőségem adódott, hogy megnézzem, mi folyik odakint. Sajtó press leadva, meg is kaptuk fotósommal egyetemben. Nem jártam még arrafelé, így nem tudtam, mi vár rám. Viszont már akkor sejtettem, hogy nem lesz gond nélküli a fesztiválra való […]
Tovább »
Már jó ideje nem téma az, hogy egy banda más ország kiadójához szerződik, sőt, jelen esetben egy görög társulat lemezét gondozza közös összefogással egy orosz és egy kanadai kiadó. 2009-ben formálódott meg az együttes, nagyjából a mostani tagokkal. Egy 2012-es demó után ez az első lemez, szóval nem észtvesztő a tempó. Egy 1 óra […]
Tovább »
Megjelent Keszi Csaba (Saturnus Aura, Amorite) Fények az égen című első regénye. Ajánlott mindenkinek, aki nyitott az élet eredetének feltérképezésére, a spiritualizmusra és kedveli a sci-fi ’70-es évekbeli éráját. tartalom: Bagoly huhogását hallottam, és egy nagyon közeli képet egy fejről. Nem ismertem ezt a tekintetet, de minél tovább néztem, annál riasztóbb volt, és némi idő […]
Tovább »
Történt a közelmúltban, a 90-es évek elején, hogy Andrea Picchi gitáros megálmodott magának egy zenekart, All Souls’ Day néven. Sokan megfordultak a háza táján, rendesen megrostálta a segítőit elképzelésének elérése érdekében, ami egyszerűnek tűnik, de nagyon sok hasonló próbálkozás belebukott már. Választott szerelme ugyanis az epikus doom metal volt, teljes összhangban a Candlemass […]
Tovább »
