Minden nap tanul valamit az ember. Én most például megtudtam, mi az a d-beat. Ha ciki, ha nem, fogalmam nem volt, hogy így nevezik a hc punk egyik alfaját, ami a nyolcvanas években alakult ki a Discharge után szabadon. Pedig néha berakok ilyen cuccokat, de a fogalom eddig kimaradt az életemből. Ilyesmi zenét játszik a […]
Tovább »
Az Agregator zenekart azt hiszem nem kell bemutatni. A hazai gothic/doom/death közösség egyik alapcsapatát tisztelhetjük bennük. Nem mondom, hogy oda-vissza ismerem a munkásságukat, de igyekeztem azért kisebb-nagyobb kihagyásokkal követni a pályájukat. Még ha ez nem is sikerült maradéktalanul… A bandáról annyit mindenképp érdemes megemlíteni, hogy 1997 óta léteznek, viszonylag sok tagcserével léteznek. Hét kiadványuk jelent […]
Tovább »
Nagyon készültem a Nightbreed-re. Annak idején, igaz csak néhányszor, de ott voltam a fesztiválon, s kellemes, emberközeli fesztiválhangulat fogadott mindannyiszor. Ráadásul, most a Vale Of Tears-es és Dying Wish-es cimborák fellépése mellett plusszként egy De Facto visszatérő buli is segítette a döntést. Na meg az is, hogy nemrég ebben a Békés megyei kis faluban tartottuk […]
Tovább »
Többször előfordult már velem ’forgácsos pályafutásom során, hogy elég nehezen szültem meg 1-1 ismertetőt. Néha még egy fél oldalt is kínszenvedés összeírni, ha olyan lemezről van szó, amiről nem jutnak az eszembe gondolatok. Ilyen esetekben jönnek a sablonos mondatok, tényközlések. Amik valószínűleg az olvasók számára sem túl izgalmasak, és nekem sem okoz örömet/elégedettséget a megírásuk. […]
Tovább »
Jó pár éve tart a teljesen ugyanolyan brutal death bandák dömpingje és bár mostanság azért csökkenőben van a tendencia, azért még mindig szép számmal jelennek meg ezek a kiadványok. Én viszont szeretem ezt a műfajt, ezért egy-egy új képviselőjét szívesen meghallgatom néha, hátha éppen ők lesznek az új felfedezetteim! Főleg, ha a Calcined -hoz hasonlóan […]
Tovább »
A Bolognából származó Saints Trade négyese 2009-ben startolt. Turnéztak a Tennel, valamint szülővárosukban a Jettblacknek nyitottak. Érdekesség, hogy bár többségében férfiak alkotják a felállást, a dobos posztot egy csinos, szemrevaló nő foglalta el Joanna Lachkova személyében. Érdeklődési körük a rock ‘n’ roll, sör, Jack Daniels, motorok, groupie-k, Jackson gitárok és az élőzene körül mozog. Ez […]
Tovább »
A román Decease nem reformálta meg a death/thrash metal műfaját, de egy kellemes albumot tette le az asztalra 2014-es Age Of The coventant lemezével. A srácok előző munkáit egyáltalán nem ismertem, szóval részlehajlásról szó sem eshet, cikkem tárgya a második lemezük, ami negyven perc tömény brutalitást injektál jobb sorsa érdemes hallójáratainkba. Az extrém metal világ […]
Tovább »
Egészen idáig számomra ismeretlen név volt a Mabthera. Lehet ez az én „True-bizonyítványomba” fog bekerülni, mint karó, ám büszkén vállalom a köpködéseket, amennyiben erről volna szó. Az viszont tagadhatatlan, hogy nagyon pozitívan csalódtam ismét Ózd– és környékének black metal felhozatalában. Vannak olyan kritikáim, amikben egyszerűen túl egyszerű a zene, nem a legjobbak a megoldások, unalmas, […]
Tovább »
A The Dead először úgy tűnt számomra, mint egy egész igényes borítóval bíró, jól kidolgozott black anyag. Nem tudom, végül pozitívan, avagy negatívan csalódtam-e a formációban. Ausztrália, 2005, ‘death metal’, három fő. Ezek a kezdő körülmények a bandához. 8 kiadott anyag, a legutolsó a Deathsteps to Oblivion névre hallgat, 2014-ben látott napvilágot, jelen kritika tárgyát […]
Tovább »
Eléggé speciális a kapcsolatom a punk / hardcore szcénével. Nagyon nagy százalékban távol áll tőlem ez a világ és üzenetrendszer, azonban mindig akad egy-egy csapat, akik viszont nem csak megragadnak, hanem adott lemez erejéig meghatározó élményt jelentenek, életem egy részének mementóivá válnak. Bár ezek a lemezek sosem vegytiszta stíluslemezek azonban ezeket az idő nem […]
Tovább »
