Igen. A HP-n 8-ast adtam rá, most viszont úgy odapörkölöm a 10-est, hogy csak na. A Valborg szintén azon bandák egyike, akik brilliáns muzsikát gyúrnak a próbatermecskéjükben, csak valahogy nincsenek euró tízezreik a menedzsmentre. Kőkeményen kell irodalmazni utánuk, ha az ember szeretne többet tudni annál, hogy van négy lemezük, és hogy trióban működnek. Alakulásuk 2002-re […]
Tovább »
Mielőtt valaki félreértené, NEM Jaco Pastorius éledt újra, nem is John Myung vagy Les Claypool szállt be a kaliforniaiakhoz, csak egyszerűen ez jutott eszembe jellemzésképpen, hiszen hihetetlen hangsúlyt kapott ez a nemes hangszer dinamika szempontjából az új Jane’s Addiction lemezen. Eltelt nyolc év a zenekar utolsó anyaga óta. Tulajdonképpen indulhatnának a legritkábban lemezt kiadó csapatok […]
Tovább »
Az angol Engraved Disillusion 2008-ban alakult azzal a célkitűzéssel, hogy egy nagyon dinamikus, extrém metal zenét kreáljon. Mivel kedvenceik között olyan bandák találhatók, mint az At the Gates, The Black Dahlia Murder, Carcass, Unearth, Dream Theater, Dark Tranquillity nem meglepő, hogy egyfajta melodikus death metalt, deathcore-t kezdtek el nyomni, némi progresszív ízzel. 2009-ben elő is […]
Tovább »
Nos igen, ezt is megéltük! Nem is olyan rég arról csevegtem Tamással, hogy „talán újra a cseh Epidemie Recordsnál”, persze be fog próbálkozni máshol is…, aztán néhány héttel később jött a Season of Mist hírlevele… A művész úr megcsinálta, nincs tehát minden veszve, kedves hazai tehetségek, rajta, csak rajta! Egy PC, gitárok, integrált (!) hangkártya […]
Tovább »
Az Astaroth nevével fémjelzett egyszemélyes formáció, a Raventale a legtöbb rendszeres ’forgácsoló számára ismerősen kell, hogy csengjen, lévén az előző két lemeze szerepelt a Hangpróbán, csakúgy, mint az új. Ráadásul a Mortal Aspirations-ről és az After-ről anno haragSICK kritikát is írt. Az tény, hogy Astaroth nem tétlenkedik, hisz évente jelentkezik új lemezzel. Ha a HP-stáb […]
Tovább »
Az Anthrax – bár az utóbbi évek énekesek körüli kavarása nem volt valami szimpatikus – mégiscsak egyik kedvenc bandám. S, mint ilyen kitüntetett figyelmet érdemel, s vártam is az új lemezt. Bármennyire is klasszikusok a korai Belladonna-s albumok, nekem a John Bush éra valahogy jobban bejött. Vele láttam a zenekart a Szigeten anno, s a […]
Tovább »
Az orosz négyes harmadik próbálkozása ez, korábban a Disociation című EP-vel mutatkoztak be, amit a Dreams of a Cyclops című bemutatkozó lemezük követett. (Utóbbira nem térnék ki, elégedjetek meg annyival, hogy ha ez 5-ös, akkor az maximum 4-es nálam…) A stílus sludge, abból is az instrumentális fajta, szóval zeneileg igencsak ügyeskedniük kellene, hogy az esetleges […]
Tovább »
A Vortex 2008-as bemutatkozó Phanopeia nagylemeze és az azt követő 2009-es Silence című média könyve/soundtrackje után legújabb munkája Rockdrill címmel lát hamarosan napvilágot a kanadai Cyclic Law gondozásában. Sir Jacob Epstein (1880-1959) vorticista művész alkotta Rock Drill szobra inspirálta a német formáció ezen lemezét. Az 1956-ban elpusztított műalkotást ’62-ben öntötték újra bronzból, amely a szörnyű […]
Tovább »
A magát szerényen csak Marcelnek nevező olasz figura gitározta, billentyűzte, énekelte (azaz hörögte) fel ezt a lemezt. Első próbálkozása ez a The Undergrave Experience-nek, lássuk hát! Az első dal végletekig lelassított tempójú kiengedett hangokkal kezd. A gitárdíszítés sajnos hamiskás. (Ha próbákra nem is, de koncertekre és lemezfelvételhez illő behangolni – szoktuk volt mondani.) Alig több […]
Tovább »
A német Subsignal új lemeze is az a fajta, aminek első pár másodperce alapján azt mondtam magamban, hogy „na, ez valószínűleg tetszeni fog!”. És igazam is lett! Naná, hogy prog. rock a játék neve, ami azért elég gyakran bemetalosodik. Ez a srácok második albuma és ez alapján biztos, hogy be fogom szerezni a debütöt is, […]
Tovább »
