A dallasi avantgarde tech-death metalként behatárolt Baring Teeth Atrophy című debütáns lemezén vegetálok néhány napja – kisebb-nagyobb megszakításokkal. Nem könnyű falat ez a nyolc tételt tartalmazó bemutatkozás, annyi szent; kell hozzá bizonyos lelkület… Aki nem bírja a nyakatekert, kiszámíthatatlan, már-már káoszba hajló grindcore megoldásokkal és a csigalassú rituális témákkal egyaránt megáldott zenéket (ez persze külön-külön […]
Tovább »
Az igen derűs hangzású, Oroszországban működő Antropophobia (jelentése: emberiszony) zenei pályáját meglehetősen sűrű köd fedi, ám annyi kiszűrődik a hangok közül, hogy minden bizonnyal egy első szárnypróbálgatásról beszélhetünk esetében. Az egyszemélyes formáció által űzött műfajt nagyjából az atmoszférikus black metal és a doom metal mezsgyéjén lehet behatárolni, mivel mindkét stílusból bőven építkezik. Az Antropophobia nem […]
Tovább »
„Bánatban mindig az az erős aki azt okozza Folytott hangon szégyelve magát, formál púposra A járatod mindig ilyenkor késik de valójában soha nem jön el A földbe tipor és rajtad térdel nem hagyja, hogy kikelj…„ /Hagyd nőni/ A fővárosi Toscrew itt a ‘forgácson sokáig téma volt botrányával és irdatlan lebőgésével a Hangpróba‘n. Mivel az idei […]
Tovább »
A Balls To All már a holland csapat negyedik albuma. A 2002-ben alakult négyes a stoner, a doom és a sludge határmezsgyéjén portyázik, azonban van itt más is. Számomra ez az első találkozás a bandával, a korábbi anyagaikról csak olvastam, de nem győzött meg, hogy meg kellene hallgassam azokat, s kicsit vegyesek az […]
Tovább »
Nyolcra volt meghirdetve a kezdés, ezt nekünk sikerült tartani, a koncertnek viszont nem: az Arena nagyterme előtt várakozó tömeget 20:15 körül kezdték beengedni. Nagyon sokan lesznek, ezt már abból is sejtettük, hogy csak jóval odébb tudtunk parkolni. A beengedés után az Ufomammut még negyed órát hangolt, az elhúzott ajtajú koncertterem mögül szűrődtek ki a hangjai. […]
Tovább »
A Slayer eddig nem arról volt híres, hogy rendszeres idelátogatásaival örvendeztette volna meg a magyar közönséget, 2011-ben azonban úgy hozta a sors, hogy kétszer is alkalom adódott hazai színpadon elcsípni a thrash királyait. Nemrég jártak itt a Megadeth társaságában, akkor még a Cannibal Corpse-os Pat O’Briennel a még lábadozó Jeff helyén, röpke pár hónappal később […]
Tovább »
Az I Chaos egy viszonylag új ex-Creepmime, Epica, Blo. Torch és Cypher tagokból verbuválódott zenekar, akik egy igazán brutális death metal formációt akartak életre hívni. 2009-ben I Chaos címmel készítettek egy négyszámos promot, melynek eredményeképpen leszerződtette őket a szintén holland Ritf Records kiadó, és ez év májusában napvilágot látott a The Human Repellent-re keresztelt bemutatkozó lemezük. […]
Tovább »
A francia Akin nem egy átlagos zenekar. Nem elég, hogy heten vannak, mint a gonoszok, de új lemezükön még egy négytagú vonós szekció is közreműködik, ezzel szinte új stílust teremtve, amit én önkényesen kamaraprognak neveztem el.:D Természetesen nem új keletű a progresszív rock és a szimfonikus zene házasítása, gondoljunk csak a Yes, vagy a King […]
Tovább »
A nem túl ötletes névre hallgató londoni Neonfly idén dobta piacra debütjét a Rising Records segítségével, amúgy 2008-ban zörrentek össze és még abban az évben kiadtak szerzőiben egy kislemezt. Zeneileg dallamos power metal, az a fajta amiben ha leszedném a néhol megjelenő feszes témákat, és jobb szólókat, akkor átlagos hard rockot kapnánk… kiadónk nem volt […]
Tovább »
A szombathelyi Witcher kapcsán már foglalkoztam részben Neubauer Roland érintette halmazzal, a hazai Vrag teljességében az ő egyszemélyes projektje, melyet szintén Szombathelyen hívott életre 2010-ben. Még abban az évben kiadta A Természet Útján… címet kapott demót, melynek gyér hangzása végett nem túlságosan értékelhető képződmény, de arra jó volt hogy bemutassa azt a mély és melankolikus […]
Tovább »
