Aleister Crowley híres törvénye, a „Tégy, amit akarsz, lesz a Törvény egésze” a hétköznapok szintjén a legtöbbünk számára maximum annyiban merül ki, hogy a saláta helyett mégis a zsíros falatokat részesítjük előnyben este tízkor, majd másnap bűntudattal ébredünk. A valódi Akarat, a Thelema filozófiája ennél azért keményebb dió, amibe könnyen beletörhet az óvatlanok bicskája. A görög Decipher legénysége azonban nem az óvatosság világában, hanem a fekete fém oltárán áldoz, és úgy tűnik, nekik megvan a kellő elszántságuk ahhoz, hogy a ΘΕΛΗΜΑ (Thelema) címmel ellátott új nagylemezükkel folytassák a két éve megkezdett, igencsak ígéretes utat. A friss anyag valódi, összefonódó dalcsokorként érkezik, amiről már a borítókép hasonlósága is tanúskodik.
A bemutatkozó Arcane Paths to Resurrection már jelezte, hogy itt nem a sufni-tuning kategóriában versenyeznek. A március 20-án érkező folytatás pedig tovább mélyíti a barázdákat. A görög black metalnak mindig is volt egy sajátos, összetéveszthetetlen íze: kevésbé a norvég mintára vett kásás zajmassza, sokkal inkább a dallamok és a riffelés patikamérlegen kimért egyensúlya jellemzi, amit nyakon öntenek egy adag mediterrán misztikummal. Itt sincs ez másképp.
A minőségre garanciát jelenthet a tagság rutinja is: Kostas Gerochristos (Lucifer’s Child) és Kostas Ragiadakos (Dephosphorous) pontosan tudják, hova kell tenni a hangsúlyt, ha az Emperor vagy a Rotting Christ örökségét akarják megidézni, de nem szolgai másolásként. A Nodas Chatzopoulos dobjaira épülő alapok stabilak, a Artem Grigoryev által készített borító pedig felteszi a pontot az i-re, valamint azt is elárulhatom, hogy a nyilvánosságra hozott dal mellett megmaradnak az előd monumentális darabjai is, tehát elég komplex, 6-8 perces dalokra készüljetek.
