Címke: doom metal

Mental Torment – amikor a tragédia a mindennapok része

Új albummal és tér vissza október 28-án az ukrán Mental Torment, akiknek funeral doomban gyökerező kiadványaival már találkozhattatok nálunk. A 2009-ben indult banda debütálása után néhány évre visszavonult, azonban 2019-től némi átalakulással újra aktívvá vált, aminek legutóbbi, 2021-es Ego:genesis lemezük volt az eredménye. A menet közben kialakult ukrán-orosz konfliktus az ő tevékenységükre is rányomta bélyegét, így újabb tagcserék zajlottak le, a jelenleg 5 fős alakulat pedig úgy gondolta, hogy a körülöttük lévő helyzetet a zene segítségével kívánják feldolgozni. Ennek eredménye egy koncept album lesz, ami nemcsak a jelenlegi helyzettel foglalkozik, mert hazájuk utóbbi évtizedeinek eseményeire reflektálnak. A hétköznapok tragédiái, a szétszakadó családok és elvesztett szerettek fájdalmának zenébe öntéséhez igencsak adódik a temetkezési végzet, így azt hiszem őszinteségre nem lehet panaszunk. A Dead Shot Revivalból egy rövid ízelítőt tettek elérhetővé.

Mental Torment - Dead Shot Revival. Album Teaser

Deheubarth – Jól előkészített debütálás

A wales-i Pete Davies, művésznevén Myrggh egy igazán régi motoros, hiszen ’90-es években több death/doom projektből is aktívan kivette a részét. Az utóbbi években azonban nem nagyon lehetett hallani róla, pedig 2013-ban egyedül hívta életre Deheubarth nevű black/doom entitást. A lassú előkészületek nagy eséllyel a bizonytalan társaknak tudhatók be, hiszen jelenleg is egymaga jegyzi a november 30-án megjelenő bemutatkozó lemezt, viszont régi zenésztársai is fel vannak tüntetve közreműködőként. A kiadványon szereplő dalok nagy részét már évek óta játsszák élőben, viszont tényleges rögzítésükre eddig kellett várni. A Revel in Occult Chambers dalai kellemes okkult rituálékat ígérnek nekünk, a lemez utolsó dalát pedig a napokban meghallgathatóvá tették.

Deheubarth Weakling/Malingerer

Deathfiend – Dark Rising (2024)

A 2010-es években alakult metálbandák jellegzetes attribútuma, hogy egyszerre több stílust kevernek. Ennek egyik oka, hogy a streaimg szolgáltatók, a YouTube és egyéb digitális platformok korában szinte korlátlanul érhetők el zenék a legváltozatosabb zsánerek képviselőitől. E tendencia színesíti a zenei paletátt, felfedezésre buzdítja a bandákat, ellenben megvan ama rizikója, hogy a kész szerzemény “szétessen”. Az […]

Tovább »

2 Wolves – Not Worth It (2024)

2011-ben alakult az érdekes nevű, finn 2 Wolves formáció stabil tagsággal, nagy lendülettel, aminek következtében már ebben az évben kiadták bemutatkozó lemezüket. Ezt még további három követte az évek során, most pedig az ötödik, Not Worth It című korongjuk kerül nálunk terítékre. Mindez sablonos bevezető, de kihagyhatatlan, mert én még az életben nem hallottam erről […]

Tovább »

Föhn – Condescending (2024)

Van egy nagyon kellemes olvasmányélményem, ami régóta kísér, mivel olyan 15-16 éves koromhoz köthető. Abban az időben kollégistaként kezdtem meg középiskolás tanulmányaimat és ezzel járt egy úgynevezett kötelező tanulási idő, tanszoba. Mivel jó tanuló voltam, ezért a kollégiumi szobában végezhettem ezt a tevékenységet, nem kellett a közösségi helységben lennem a lógósokkal. Természetesen nem tanulással töltöttem […]

Tovább »

Iron Monkey – Spleen & Goad (2024)

Az Iron Monkey a sludge metal egyik meghatározó együttese a ‘90-es évek végén megjelent két lemeze révén, s a banda pár éve éledt újra a gigászi riffeket a kezdetektől görgető Jim Rushby keze alatt. Személy szerint rendkívül élveztem a kegyetlenül brutális 2017-es visszatérő lemezüket (ami a 9-13 címen jelent meg), így nagyon izgatottan vártam mit […]

Tovább »

Core Of Nation – Machine World (2008)

Egy régi közmondás szerint a gyertya másnak szolgál, miközben önmagát emészti. Ha pedig nagy lánggal ég, gyorsan el is fogy. Ezeket a bölcsességeket nemcsak a hétköznapi életben tudjuk értelmezni, de a zenében is találunk rá számtalan példát. Heti rendszerességgel megjelenő sorozatunkban olyan zenekarok albumait mutatjuk be nektek, melyek egyetlen lemezzel váltak kedvenccé, kultikussá, majd el […]

Tovább »

Veiled Metamorphosis – Tentacled Void Of Infinity (2024)

A rendszeres olvasók tudják, hogy szeretem az írásokat némi helyzetjelentéssel, aktuális állapottal kezdeni, hogy a zenehallgatás kontextusa is megfelelő szerephez jusson a cikk során. Nem mindegy, hogy mikor, mit és hogyan hallgat az ember fia (lánya), főleg, ha kedveli a kifejezetten hangulatzenének titulálható retteneteket. Én bizony szeretem, úgyhogy ennek megfelelően időnként hátat fordítva a millió […]

Tovább »

Oblivion Vortex – Új irány, régi értékek

Az olasz Oblivion Vortex azzal a céllal alakult, hogy a benne munkálkodó zenészek új irányban próbálhassák ki magukat. Ez nem más, mint közös szenvedélyük, az epikus heavy/doom metal. A bandát a power metalos közegből érkező Andrea Marchisio énekes, a progresszív vonalat képviselő Claudio Rostagno dobos, a thrash metalos gyökerekkel rendelkező Marco Campanati gitáros alkotják, akikhez újoncként Matteo Capello basszer csatlakozott. A friss formáció hivatkozásként a Candlemass, Solitude Aeturnus féle doomot jelölte meg magának, olasz viszonylatban pedig a Crimson Dawn és a Thunderstorm említhető. A baráti társaságból szerveződött banda már bemutatkozó EP-jét is elkészítette Into Oblivion címmel, amelyen négy könnyed, de minőségi dallal találkozhattok. A kiadvány teljes egészében meghallgatható a csapat bandcamp oldalán.

Oblivion Vortex - Lingering In Black (Lyric Video)