Azt mondják, az élet olyan, mint egy folyó: néha csendes, néha vad, végül pedig beleömlik a nagy semmibe. A Black Reuss projekt gazdája, Maurizio Dottore ezt a metaforát vette alapul, amikor öt éve elindította grandiózus konceptuális ciklusát. A Metamorphosis, a Journey és az Arrival után most elérkeztünk a végállomáshoz – vagy legalábbis a folyó torkolatához. A negyedik, lezáró fejezet a nem túl kreatív, de sokatmondó Death címet kapta, és február 27-én jelenik meg.

Ne ijedjen meg senki, a cím nem a zenekar feloszlását jelenti, csupán a transzformáció beteljesülését. Zeneileg továbbra is a dallamos, melankóliával átitatott gótikus metal vizein evezünk. Dottore egymaga írta és rögzítette az anyag nagy részét, de a doboknál nem bízta a véletlenre a dolgot: a ritmusszekciót a legendás svájci thrash metal gépezet, a Coroner ütőse, Diego Rapacchietti erősíti.

A lemez érdekessége, hogy a saját szerzemények mellett helyet kapott rajta egy Type O Negative feldolgozás is, a Love You to Death, ami bátor vállalás, tekintve Peter Steele örökségét. A felvezetés már el is indult az Oblivion című dallal és a hozzá tartozó klippel, február 13-án pedig érkezik az Endgame. Aki szereti a sötét, érzelmekkel töltött utazásokat, az tartson a Black Reuss-szal az ismeretlenbe.

A finn garázs rock trió, a Sweatmaster büszkén mutatja be új, More! című albumát, amely a Svart Records gondozásában jelent meg január 31-én. Ötödik nagylemezükre 14 éles hangvételű, minden polírt nélkülöző dal került fel. Az alábbiakban a lemez címadójának, valamint Destroyer dalának hivatalos videóit láthatjátok.

„A fő gondolat az volt, hogy egyenes, vokál által vezérelt dalokat készítsünk. Olyanokat, amelyek jól működnek élőben az agresszív játékstílusunkkal. Azt hiszem a zenekar össze tagjának nevében mondhatom, hogy ez jól sikerült ezen az albumon. Egy cseppet sem vesztetünk zenénk erejéből.” – mondta Matti Kallio dobos.

„Nyers és elektromos hangzást akartunk az új albumhoz, amely szorosan a mi hármunk köré épül. A cél az volt, hogy ragaszkodjunk a Sweatmaster eredeti energiájához, és ne távolodjunk el attól túlságosan. Azonban erőfeszítéseink ellenére 2010-es Dig Up the Knife című albumuk megjelenése után eltelt évek új hangzásokat is hoztak magukkal. Ez hallható a More! agresszív, nyers játékában.” – magyarázza Mikko Luukko gitáros az új album hátteréről.

A norvég black metal színtér egyik legmegbízhatóbb veteránja, a Tulus nem az a kapkodós fajta, de szerencsére a tétlenséggel sem vádolhatók. Harmincöt évvel az indulás után, és mindössze három évvel az előző anyagot követően az oslói trió ismét hallat magáról. Március 27-én érkezik a nyolcadik sorlemez, a beszédes című Morbid Desires, amelyet a Darkness Shall Rise Productions gondoz CD, vinyl és kazetta formátumokban.

Aki ismeri a Sarke (dob), Blodstrup (ének/gitár) és Crowbel (basszus) alkotta hármast, az pontosan tudja, mire számíthat: pokolian fülbemászó, középtempós fekete fémre, ahol a „groove”-os riffek dominálnak a vakmerő sebességmámor helyett. A recept alapjai nem változtak, de az ízvilág azért tartogat meglepetéseket. A kilenc tételbe ugyanis a kötelező karcos vokálok és zúzás mellé becsempésztek némi flamenco és akusztikus gitárt, sőt, még kántálós énektémákat is, bizonyítva, hogy a sötétség nem feltétlenül egysíkú.

A lemez legkülönlegesebb pontja minden bizonnyal a zárótétel, a Sabbat lesz. Ez a dal nemcsak a hossza miatt lóg ki a sorból, hanem koncepciójában is: egy egyértelmű főhajtás a Black Sabbath előtt, amivel a zenekar tagjai zenei tudásukat is megcsillogtatják. Aki szereti a klasszikus norvég hangzást, de értékeli a változatosságot és a bólogatós ütemeket, annak érdemes lesz odafigyelnie a tavaszi megjelenésre.

„Mi van, ha tényleg létezik egy nálunk hatalmasabb entitás, ami uralkodik felettünk, ítélkezik és büntet?” – teszi fel a költői kérdést a hamburgi Messticator zenekar, majd rögtön meg is válaszolják a saját nyelvükön: ez maga a Total Mastery. A német death/thrash gépezet március 13-án szabadítja ránk második nagylemezét 11 friss szerzeménnyel.

A 2019-ben alakult trió (ami a felvételeknél legalábbis trió volt, de a koncerteken már négyen játszanak) a keményebb, death metallal kacérkodó thrash rajongók kegyeiért száll újfent harcba. A 2022-es Forthcoming Revelation debütálással már a Wacken színpadáig is eljutottak, most emelik a tétet. Az új anyag gyorsabb, keményebb és még kevésbé kompromisszumkész promós levelük alapján, ahogy ezt minden zenekar leírja. Gyors ítéletet ezzel kapcsolatban már az első meghallgatható dal alapján hozhattok.

A hangzásért Timo Höcke felelt, a borító pedig Andreas Christanetoff munkája. A dallistát böngészve pedig külön felhívnánk a figyelmet a záró, Cougar Claws (Return of the Leathermilf) című tételre, ami már címében is sejteti, hogy a srácoknak a humora is a helyén van (vagy csak nagyon specifikus élményeik vannak). A lemez érkezik majd CD-re, vinylre és kazettára is.

Három évvel a Sorrow Turns To Dust debütálása után a ’90-es évek dicső heavy/power metaljában utazó galíciai Unchosen Ones úgy döntött, hogy a bánatot nemcsak porrá zúzza, hanem egyenesen isteni erővel söpri el. A vigói ötösfogat február 13-án jelenteti meg második nagylemezét, a sokat ígérő Divine Power Flowing címmel, és saját bevallásuk szerint ez az anyag minden tekintetben jelentős előrelépést jelent.

A szövegvilág terén a zenekar hű maradt önmagához: a belső küzdelmek és a személyes fejlődés mellett ismét nagy kanállal merítettek a popkultúrából. A gamerek és manga-rajongók hegyezhetik a fülüket, ugyanis a Caught By The Wind a legendás Castlevania sorozatot, a beszédes című Whirligig Saw a Bloodborne világát idézi, míg a címadó Divine Power Flowing a Fist Of The North Star (Hokuto no Ken) manga előtt tiszteleg.

Idén kilencedik alkalommal kerül megrendezésre A Betonfest, amely az évek során a hazai underground egyik meghatározó találkozópontjává nőtte ki magát. A helyszín ezúttal is a győri A BETON, a honi klubélet egyik legkultikusabb helyszíne.

A Betonfest minden alkalommal egy összetartó közösséget épít, ami összehozza a színtér rajongóit és alkotóit egy kompromisszummentes, intenzív hétvégére. A két napos program teret ad feltörekvő és már jól ismert formációknak, ahol a a hardcore-, a punk-, a grindcore-, és a metál árnyaltabb és kevésbé árnyalt vonulata mellett a rendezvény végig hű marad az underground gyökerekhez.

A vizuális jelenlétet erősítve a szombati program Baranyai Gréte és Nyári Barbara közös munkáját bemutató BetonArtShop mini kiállítás megnyitójával indul.

A Betonfest két napja a hangos riffekről, a nyers energiáról és a közvetlenségről szól, nincs felesleges sallang – csak zene, a kapcsolódások és az a különleges atmoszféra, amely miatt A BETON neve mára fogalom lett.

A BETON eseményei zárt körű magánrendezvények, csak egyesületi támogatói kártyával látogathatóak, amire a regisztráció akár az esemény napján egyszeri regisztrációs díjjal kiváltható.

A Betonfest zenekari támogatása a teljes összeggel a fellépő zenekarok költségeit és A BETON működését támogatja!

Akik nélkül a fesztivál nem jöhetett volna létre: FoodNotBombs, Drinkin’ Beer in Bandada Records, Agyampodcast, Miner X Core, Izomerőszakpogo Distro, The „G” Zone fanzine

A két napos program menetrendje:

Az olaszoknál a romantika és a sötétség gyakran kéz a kézben jár (elég csak Dante poklára gondolni), és úgy tűnik, a Marlugubre zenekar is ezt a hagyományt ápolja, csak éppen gitárokkal és hörgéssel. Tiziano Colella (Abyss Nöir, Le Chantmort) egyszemélyes projektje február 27-én jelenteti meg új nagylemezét, a Per Amor Nymphae-t, a minőségi sötét zenékre szakosodott Dusktone kiadó égisze alatt.

A stílusmeghatározás ígéretes: post black metal alapokra építkezik, de nem fél az atmoszferikus és progresszív death metal elemek beemelésétől sem. Ez a fajta eklektika általában jót tesz a műfajnak, elkerülve az unalomba fulladó, végtelenített tremoló-témákat. A latin cím („A nimfa szerelméért” – szabad fordításban) valamiféle tragikus, mitológiai vagy természetközeli koncepciót sejtet, ami passzol a borító és a zene hangulatához. Ízelítőnek a The Beloved Scylla című dalt tették közzé.

A teratóma az orvostudomány egyik legbizarrabb jelensége: egy olyan daganat, amelyben gyakran szőr, fogak vagy csontok növekednek. A német Teratoma zenekar esetében a névválasztás tökéletesen leírja a zenéjüket: valami, ami a felszín alatt növekszik, undorító, groteszk, de közben tagadhatatlanul „élő”. A régi sulis death metal csapat március 25-én szabadítja ránk pofásan ocsmány borítóval ellátott második nagylemezét Longing Veracity címmel.

A másvilági intrók hamar átadják a helyüket a zsigeri death metalnak, ahol a mocsaras gitárok, a lüktető basszus és a feszes dobok alkotnak halálos elegyet. Ez a fajta megközelítés nem a sebességmámorról szól, hanem az erőről és súlyról: középtempós, groove-os témák, amik rozsdás láncként tekerednek a hallgató nyakára. A több mint 45 perces játékidővel rendelkező anyag egy igazi behemót, ami lassan, de biztosan emészti meg az áldozatát.

A legendás japán szörny, ősi titán, Gojira ihlette a finn power metalos Metal De Facto új dalát. Ez a dal már a második előzetese a zenekar március 6-án The Land Of The Rising Sun – Part 2 című albumának. A dalhoz videó is készült.

„Míg a Land of the Rising Sun 2. albumhoz írtuk a dalokat, végignéztem az összes filmet, ami a legendás japán szörnyetegről készült, és rájöttem, hogy kell egy dal róla az albumra.” – mondta Sami Hinkka basszusgitáros.

Az Reaper Entertainment kiadásában megjelenő 10 dalos lemez borítóját Havancsák Gyula készítette, elsőként bemutatott Across the Milky Way daluk videója pedig itt látható.