Szerző: Crissz93

Seep – Hymns To The Gore (2022)

Imádom, amikor két eltérő stílus találkozik egymással, általában ezekből születnek a leginkább formabontó alkotások. A 2019-ben alakult Seep egy nagyszerű példája annak, hogy mi történik akkor, amikor két ragacsos, undorító szub-zsánert összehozunk a két végletről és megpróbáljuk őket összeházasítani. A Miscarriage már játszadozott az ehhez hasonló szörnyszülöttek kikísérletezésével, azonban a Seep laborjában más dinamikával és […]

Tovább »

Negative Plane – The Pact…(2022)

A Negative Plane az egyik legérdekesebb black metal banda amivel volt szerencsém eddig találkozni, legalábbis a tengerentúli bandák közül mindenképp. Furcsa viszonyuk van a sötétséghez, nem félnek a goth-rock-hoz, doom-hoz, heavy metal-hoz vagy a pszichedeliához nyúlni annak érdekében, hogy még érdekesebbé és megfoghatatlanabbá tegyék sötét mágiájukat. 2001-ben alakultak Floridában, megunva azt az átkozott meleget, ami […]

Tovább »

Sedimentum – Suppuration Morphogénésiaque (2022)

A Sedimentum a rendkívül színes és méretes metal színtérrel rendelkező Quebec tartomány szülötte. Kanada ezen része mindig is különcnek számított az ország többi részéhez képest, a francia az elsődleges nyelv, erős függetlenségi mozgalmaknak ad otthont. Számomra különösen kedves a Quebeci-i black és death metal szcéna, ez utóbbihoz tartozik a Sedimentum. 2018-ban alakultak Quebec City-ben, a […]

Tovább »

細菌戰 (Biological Warfare) – 最大畸形人間性 (Maximum Deformed Humanity) (2021)

Vajon, hol lehet a vége? Hol van a végállomás? Egyáltalán, zenének lehet ezt még nevezni? Az extremitás mint olyan, alapjáraton taszítja az emberek színe-javát, pláne akkor, ha az már a jól bejáratott füleket is alaposan megdolgozza. A 80-as években indult útjára az a felfogás, ami az olimpiákra is oly jellemző. A gyorsabban, magasabbra, erősebben elv […]

Tovább »

Ryan Michael Patterson – Apocalypticism (2022)

Nem áll tőlem távol az ambient zenék világa, sőt a dark ambient, dungeon synth a kedvenc zsánereim közé tartozik. A legelső hangszer, ami a kezem közé került egy szintetizátor volt, még 5 éves koromban, talán innen van ez a perverzióm. Emlékszem, már akkor is lenyűgözött a különböző torzított hangok hangulata, mozgása. Egy ezektől merőben különböző […]

Tovább »

Hellfire Deathcult – Al Nombre De La Muerte (2022)

Egy meredek állítással kezdem ezt a lemezismertetőt, ami a következőképpen szól: a war metal és a power metal több ponton is hasonlítanak egymásra. Ha a két stílus muzikális jellemzőit nézzük, akkor maximum csak a hangszerek azok amik stimmelnek. Azonban ha a mentalitást vesszük alapul, akkor több hasonlóságot is találunk. Itt elsősorban a komolyan vehetőség kérdése […]

Tovább »

Despise You – West Side Horizons „Válogatás” (1999)

Valljuk be, powerviolence terén nem vagyunk elkényeztetve lemezismertetőkkel, ennek a fülsiketítő csendnek szeretnék legalább egy cikk erejéig véget vetni. Először is tisztázzuk, mi is a powerviolence: a thrashcore, crust, hardcore és grindcore egyik zabigyereke. Sokak feje felett jelennek meg a kérdőjelek ilyenkor, hogy tényleg van-e létjogosultsága ennek a stílusnak? Ha meghallgatjuk a Siege kiadványait, akkor […]

Tovább »

Wampyrinacht – Night Of The Desecration (2022)

A görög, vagy ha menő akarok lenni: hellén black metal ott volt a második hullám születésénél. Egy merőben más hangulatú és hozzáállású zenei megközelítés jellemzi mint skandináv társait. Erősen okkultista atmoszféra, szinte már szertartásokra emlékeztető felépítésű dalszerkezetek, diadalittas, büszke riffek. Talán ezekkel a jelzőkkel nem állok túl távol az igazságtól, amikor ennek a rendkívül gazdag […]

Tovább »

Miscarriage – Imminent Horror (2019)

Hosszú évek óta alvászavarban szenvedem, így nem egyszer kötök ki a fürdőkádban hajnali 3 körül és gondolkodóba esem. Tényleg nincs már új a nap alatt metal téren? Már csak a különböző stílusok kombinálgatása maradt nekünk? Csak akkor előremutató valami, ha az adott banda egy rozsdás pengével egy elegáns mozdulattal vágja le a heréit a zenének […]

Tovább »

Viogression – 3rd Stage Of Decay (2022)

Egyik kedvenc szabadidős elfoglaltságom a rég elfeledett másod-, harmad-, akár negyedvonalbeli old school death metal bandákat felkutatni. Hosszú évek múltán is lehet találni igazgyöngyszemeket ebben a végeláthatatlan mocsárban. A Viogression egy nagyon korai felfedezésem volt, néhány névváltást követően végül 1989-et számítják a banda születési évének. Osztagunk szülőhazája Wisconsin állam nem volt éppenséggel az akkori death […]

Tovább »