Egyesek kupiba mennek, mások félhalottra isszák magukat a legénybúcsújukon, nekem egy vidám, sörözgetős, éjszakai horgászós este jutott ki a testvéremmel és egy gyerekkori barátunkkal. Ez elég visszafogottnak hangzik, az viszont visszagondolva arra a kellemes estére még nekem is furának fest, hogy a nádas susogását, a víz csobogását nem fesztivál metallal, hanem az Isole akkori korongjával, […]
Tovább »
Egy olyan társadalomban, mint amilyen a japán könnyen érezheti kívülállónak magát az ember. Ezt nemcsak külföldiként, de született, tősgyökeres japánként is megtapasztalhatja az egyén. A kapcsolatteremtés, ismerkedés egyáltalán nem tartozik az erősségeik közé, legalábbis ha a nagy átlagot vesszük számításba, akkor ez semmikép sem egy túlzó állítás. A technológiai fejlettség, a nagyvárosok végtelen fényei mögött […]
Tovább »
A metal színtér egy nagyon specifikus, jól körülhatárolható szeletébe kalauzolom ismét azokat a hozzám hasonló mentalitású mazochista állatokat, akiknek mindenük az extremitás, a brutalitás és a pusztítás. Mindezekhez pedig meg kell találni a megfelelő talpalávalót, valami olyasmit, amit maga a sötétség mindenható ura is csak bizonyos időközönként tesz fel a lejátszóra. Ilyenkor különösen rossz hangulatban […]
Tovább »
Kedves egybegyűltek! Azért gyűltünk ma itt össze ezen a kellemes februári estén, hogy újabb rozsdás szöget verjünk krisztus kérges tenyerébe. Azonban, ha egy újabb pillantást vetünk mind a két tenyérre, akkor azonnal tudatosulhat bennünk az a tény, hogy mindkettő erősen túlteng ezektől a szegektől. Így hát nincs más választásunk, minthogy egyenesen a pupillája közepébe kalapálni […]
Tovább »
A Venom Inc. 2015 alapult, eredetileg azzal a célzattal, hogy a híres angol thrash ikon, a Venom ‘89 és ‘92 közötti felállása (ez a Prime Evil és a The Waste Lands lemezeket felölelő időszak) együtt zenélhessen ismét. A trió; „Demolition Man” Anthony Dolan, “Mantas” Jeffrey Dunn és “Abaddon” Antony Bray az újra egyesülést követően hamar […]
Tovább »
A grúz Satanath kiadó előszeretettel bombáz minket soha véget nem érő kiadványtengerével, ami komoly kihívás elé tudja állítani a szerkesztőséget. Alapvetően egy egész évet ki lehetne hozni csupán az általuk megjelentetett anyagokból, bár ez igazán unalmassá válna. Ilyen mennyiség mellett azt gondolhatnánk, hogy nem igazán válogatnak az anyagok között, de ritkán hallani olyan a szárnyaik […]
Tovább »
Eddigi írói pályafutásom során azt kellett tapasztalnom, hogy nehéz összeakadni egy olyan kiadóval, aki ne akarná a csillagokat is lehozni az égről hőn dédelgetett bandájának kiadványa érdekében. A szuperlatívuszok csak úgy repkedne: az underground forradalom itt fog elkezdődni, ez lesz a valaha volt legjobb dolog amit az emberiség alkotott a szeletelt kenyér óta…sorolhatnám tovább. Megértem, […]
Tovább »
Az ezredforduló környékén még minden olyan egyszerű volt: néhányan rapperek, néhányan „rockerek”, mások diszkósok voltak és ezzel nagyjából le volt fedve a teljes generáció. Kivételről ritkán beszélhettünk: kevés mindenevő és egyéb kategóriát képviselő akadt. Természetesen megvoltak a kötelező stílusjegyek: ha rapper vagy, a seggednek nyilvánossá kellett válnia a sok-sok számmal nagyobb nadrágodból, ha rock rajongó, […]
Tovább »
Mi unerground zenerajongók valahol mind egy kicsit a klasszikus, trippelős mese ironikus alakjára Gombóc Artúrra hasonlítunk. Ugyanis úgy vagyunk az új kiadványokkal, mint Gombóc Artúr a csokoládéval (ha valaki talán nem ismerné, akkor ez a karakter a Pom Pom című mese szürreális kreatúrája volt, aki betegesen rajongott a csokoládéért). A kívülállók számára érthetetlen, hogy minek […]
Tovább »
Néhány évvel ezelőtt úgy faltam a magukat atmszférikus black metalnak hirdető zenekarok kiadványait, mint ahogy a hirtelen, intenzív havazás nyeli el az amúgy is megszürkült világ maradék színeit, aztán ez a lelkesedés szépen alábbhagyott. Az elvitethatatlan, hogy a műfaj jelenleg is rengeteg jó lemezt képes kitermelni magából, de teszi mindezt olyan embertelen mennyiségben, hogy akarva-akaratlanul […]
Tovább »
