Albumkritikák

Putred – Megalit Al Putrefac​ț​iei (2025)

Szinte már modern marketing szövegnek, vagy valami ócska csapatépítő tréningnek hat az a szlogen, hogy keressük az újat, a kreatívat és döntsünk le minden falat! Erről úgy gondolom, hogy a falak ledöntése bizony már megtörtént, igazán új helyett pedig inkább a meglévő épületeket kellene karban tartani időnként. Nem is esik nehezemre olyan produkciókkal foglalkozni, melyek […]

Tovább »

Metsän Altari – Metsän Alttari

Mint az egyik legfiatalabb metál műfaj, a folk metal a mai napig frissnek hat, de még a legnagyobb rajongói is elismerik, hogy a stílus 2000-es évek közepétől kezdődő, nagyjából 10 évet felölelő fénykorán már túl van. Ennek ellenére folyamatosan alakulnak új zenekarok, amik bizakodásra adhatnak okot, hogy van még a zsánerben spiritusz. Ennek egyik ékes […]

Tovább »

VOLA – Friend Of A Phantom (2024)

Két év után újabb albummal jelentkezett a dániai lágy, atmoszferikus, elszállós progresszív metal együttes, a VOLA. Habár majdnem húsz éve létezik már ez a banda, sok tagcserét megéltek és szép diszkográfiát letettek az asztalra. Igazán csak a 2010-es évek közepétől lettek igazán ismertek az Inmazes című debütáló albumukkal, amit a 2018-as Applause Of A Distant […]

Tovább »

Asenblut – Entfesselt (2024)

Nem tagadom, mindig is szerettem a dallamorientált, szinte egyből tapadó melódiákkal átszőtt zenéket, legyen az gyakorlatilag bármilyen stílusban íródott. Sőt, számomra nagyon sokat nyom a latba a dallamérzék, a jó dalírói, dallamírói véna. Nem ismertem a német Asenblut nevű bandát korábban, de az idén augusztusban megjelent ötödik lemezük – az Entfesselt – mind a 42 […]

Tovább »

Meadow Grove – Nyctophilia (2024)

A Meadow Grove egy rendkívül termékeny ambient / dungeon synth projekt Finnországból (idén eddig már hat kiadvánnyal gazdagította az évet). A lemezek bőségén túl, igen diverz hangzású zenei palettával büszkélkedhet a Meadow Grove diszkográfiája: az ambient és dungeon synth műfajok elég sokféle altípusa fellelhető a kínálatban. A Nyctophilia című lemez (a cím jelentése: “az éjszakához […]

Tovább »

Chasing Zeniths – Epochs Changing (2024)

Új arcok vannak láthatáron a progresszív és a szimfonikus metal színterén is, ilyen a huszonéves washingtoni multi-instrumentalista és zeneszerző Carl Kernie is, aki az évek óta készülő debütáló albumához neves zenészekkel vette körül magát. Mellé csatlakozott a Delain volt gitárosaként elhíresült Timo Somers és a Thorbound, Hexvessel együttesek basszusgitárosa, Roman Engen is. Így jött létre […]

Tovább »

Grylle – Egrotants, Souffreteux, Cacochymes, Covidards (2024)

Bor, Mámor Provence… vagy inkább jelen korunk társadalmi és politikai fekélyes mocskának szatirikus nézőpontjával írt krónikája? Kinek, mi – aki viszont az utóbbi iránt érdeklődik, az maradjon velünk a francia Grylle új nagylemezének a bemutatásánál. Itt most nem találkozhatunk sem a napon érlelt szőlőültetvények ajkán csordult bor idilli élvezetével, sem illatos levendula mezőkkel. Viszont kárpótlásul […]

Tovább »

Monolithe – Black Hole District (2024)

Nagyon nehéz helyzetben vannak azok a zenekarok, akik karrierjük elején már nagyszerű lemezeket képesek letenni a közönség elé és ha underground szinten is, de hírnevet szereznek maguknak. A hírnévvel pedig az a baj, hogy elvárásokat támaszt, méghozzá sokszor igencsak paradox módon. Az adott banda, valamint azok követői ugyanis egyre szerteágazóbb lehetőségekkel a fejükben képesek gondolkodni […]

Tovább »

Hail Spirit Noir – Fossil Gardens (2024)

A új-hullámos fekete fém berkeit gazdagító 2012-től aktív Hail Spirit Noir-t névről már régóta ismertem, de valahogy sosem adtam esélyt a zenéjüknek. Így a görögök eddigi munkássága kimaradt. Hiszek a dolgok rendező elvében, hogy minden akkor érkezik meg hozzánk, amikor annak éppen az ideje van! Tehát nem kellett rágyertyáznom, vagy a Kapcsos könyvet teleírnom és […]

Tovább »

All for Metal – Gods of Metal / The Year of the Dragon (2024)

A tavalyi év számomra egyik kedvenc lemezét adta ki az új bandaként megjelent és berobbant All for Metal. Aztán megkezdődött a koncertezés és szerencsére hazánkba is már kétszer eljutottak, tavaly előbb a Wind Rose, majd pedig idén a Lordi vendégeként. Mindkét koncertet imádtam, az utóbbin készült interjú alkalmával pedig már szó esett a banda második […]

Tovább »