Viszonylag ritkán kerül “hallótávolságba” görög csapat, de most valahogy kiszúrtam ezt a szerkesztőségbe érkező digitális promocunamiból. Az e-mail tárgyában olvasható grunge miatt akadt meg a szemem rajta… Az öttagú bandáról (akik eddig egy EP-t és néhány dalt jelentettek meg digitálisan) azt írták, hogy a grunge, a post-rock, az alternatív metal, a pszichedelikus és a stoner […]
Tovább »
Az Azure Emote soraiban a tengerentúli death metal underground ismert arcai szövetkeztek, hogy a saját értelmezésükben prezentálják a műfaj progresszív – vagy akár nevezhetjük akár avantgárdnak is – vonalát. Mike Hrubovcak énekes bő húsz éve aktív a színtéren, és olyan csapatokban tette le a névjegyét, a floridai Monstrosity, Divine Rapture, Hypoxia, illetve a House by […]
Tovább »
A NWOBHM, valamint a progresszív metal vonalán mozgó svájci Distant Past története a nem is olyan távoli múltba nyúlik vissza. Az ezredforduló környékén alakult berni ötös a második lemez (Utopian Void – 2014) óta dolgozik a német Pure Steel Records védőszárnyai alatt. Az utóbbi években tagcserék gondjaival küzdő csapat március végén jelentette meg új lemezét […]
Tovább »
A Safari együttes magyar kiadású, a leginkább reklámplakátra hasonlító és eredeti címétől megfosztott borítóján két magyar és egy svéd-magyar zenész, három tehetséges muzsikus néz bogáncsok mögül, derülátón a jövőbe… A rovat hagyományaihoz igazodva a lemezajánló ismét tartalmaz némi kortörténeti áttekintést. Egyben bemutatja azt is, hogy az önmagában a rocktól jelentősen eltérő, laid back soft rock […]
Tovább »
Kifejezetten tartottam a groteszk, absztrakt borítóval leszállított Les Idées Blanches című lemeztől, amit a francia Sordide zenekar követett el. Először is a francia színtér a maga túltekert, időnként élvezhetetlenül egyediségre törekvő hordái általában elismerést váltanak ki belőlem a teljesítményt illetően, ugyanakkor az életben nem hallgatom őket újra. Másodszor a bandáról korábban nem hallottam sehol, pedig […]
Tovább »
Amilyen stílusmeghatározások vannak egyes leírásokban, meg sokszor nálunk is a HP keretein belül, néhányan biztosan alaposan megzavarodnának a Dordeduh meghallgatása után. Ezt sajnos csak közhelyesen tudom világossá tenni: elkeverednének a hangok sokaságában, mint vasorrú bába a mágnesviharban. Ez nem feltétlenül azért van így, mert olyan megfejthetetlen a román csapat zenéje, mint egy több ezer éves, […]
Tovább »
Az amerikai, Maryland körzetéből származó Dialogia zenekar neve nem túl hívogató és bemutatkozó albumuk is igencsak lassan ért el hozzám annak ellenére, hogy death/doom metalban utaznak. Legalábbis ezzel lehet legjobban lefedni a csapatot, amely marylandi mivolta ellenére nem a hagyományok, hanem sokkal inkább a kísérletezés és előre mutatás mellett kötelezte el magát. A progresszió és […]
Tovább »
Idén már kezdtem azt hinni, hogy véget ér az évek óta tartó lengyel áradat, ami a black metal scénában az elmúlt lassan egy évtizedben jellemző volt. Szinte minden évben kaptunk egy-egy remekművet, mellettük pedig számtalan bőven vállalható, kifejezetten jó anyagot hol új csapattól, hol pedig ismert arcoktól. A nemrég megjelent Mānbryne zenekar bemutatkozó anyagára mindkét […]
Tovább »
Régóta nem okozott nálam olyan bizonytalanságot lemez, mint a dán Wokeh bemutatkozása, amit jó ideje tologatok magam előtt. Nehéz írni róla, mert egyrészt imádom, másrészt bőséggel található benne olyan dolog, melyet másképp is lehetett volna intézni… A bemutatkozásként szolgáló Where Ancients Tread ugyanis nagyszerű koncepcióval rendelkezik, rengeteg hangulatos elemet vonultat fel, amitől stílusa ellenére már-már […]
Tovább »
Van a 90-es évek második felének egy igencsak aprócska zuga, méghozzá a gótikus, death/doom metal zenekarokat illetően, amit rettentően kedvelek. Ez a rész a demókra vonatkozik, melyeknél tovább sajnos sok zenekar nem jutott annak ellenére, hogy kreatívitásnak, hangulatnak nem voltak híján. Rengeteg felvétel van, ám ezeket manapság csak különféle blogokról, eldugott gyűjteményekből lehet beszerezni, ha […]
Tovább »
