Az Astru elérkezett harmadik nagylemezéhez. Az egyszemélyes formációt a kettes In The Mirror lemezzel ismertem meg és azonnal elkapott az a mélyen dekonstruktív, öntörvényű zenei kínhalál, amit Astru mester képvisel. Az In The Mirror a mai napig elő-elő kerül, mivel nagyon jó pillanatban találkoztunk anno és azonnal működött az a fajta kémia, ami valahogy az […]
Tovább »
Minél több időt tölt el az ember a „szakmában”, annál gyakrabban szembesül azzal, hogy nini, ennek a zenekarnak az előző (sőt néha az azt megelőző) lemezéről is ő írt. Velem is többször előfordult már ez a szitu. Az orosz Mare Infinitum 2011-es bemutatkozó korongja anno nálam landolt, és lám, a pár hónapja megjelent folytatás is […]
Tovább »
A Dan Deagh Wealcan debütlemeze az év elején volt nálam porondon és egész korrekt, útkeresésekkel, kiforratlanságokkal, de saját ötletekkel és élvezhető, érdekes megoldásokkal operáló art-rock csapat képét festette le. A debüt lemezek kapcsán általában leírja minden kritikus, hogy ilyen, meg olyan, meg amolyan, lehetne így meg úgy és a varázsmondat a következő: „kíváncsian várom, […]
Tovább »
Az Evoke Thy Lords eddig megjelent két nagylemezéről található ismertető oldalunkon. A csapat debütáló korongjáról haragSICK írt, és egy igen magas osztályzattal honorálta az ott hallott teljesítményt. A 2013-as második albumot boymester kritizálta, aki már kevésbé volt lelkes, de az általa adott 7 pont sem nevezhető épp rossznak. Aztán nemrég kaptunk a Solitude Productions-től egy […]
Tovább »
Nagy utat tett meg a bonni csapat a lassan tizenöt évvel ezelőtti megalakulásuk óta. Ők az a társulat, ami tipikusan megoszt egy szubkultúrát. Kevés olyan embert tudnék mondani, aki vállrándítva reagál rájuk, miszerint „egész jó”. Ha legalább is párszor áthallgatjuk az életművüket, a végkifejlet a ráfüggés, vagy a teljes elutasítás lesz. A korai idők lemezei […]
Tovább »
Udvarias és tisztelettudó ember lévén mindig meghajlok a kor előtt, bár az is igaz rám, hogy a tiszteletet annak adom meg igazán, akit érdemesnek tartok rá, azért meg kell dolgozni. Ezeket az elveket kellett bevetnem úgyszintén a francia illetőségű Gang zenekar esetében, akiknek hatodik nagylemezét szállította le nekem a nemzet legkitartóbb alkalmazottja, a […]
Tovább »
A Caverna Abismal Records által gondozott kiadvány hazai verzióját kazettán Káger Balázs kapta a szárnyai alá. Így a Neverheardtól sikerült megkaparintanom a soron következő (vagyis második) Veér lemezt. A black metalnak a Kolphoz képest pitypangos oldalát prezentálja a budapesti ötös. No nem kell pozitív életérzésre számítani, mindössze arról van szó, hogy ha a Kolp maga a […]
Tovább »
A T. H. L. zenekar Facebook oldalára látogatva az első gondolatom az volt, vajon ha egy hozzájuk hasonló zenekar összesen 829 kedvelővel büszkélkedhet, nem árulkodik-e az már eleve valamiről. Mióta jobban összeismerkedtem a lemezükkel, ami feltehetőleg megmagyarázza, mit is rejt a három betű a zenekar nevében, amondó vagyok, nem a világ téved. A zenekar az […]
Tovább »
Folytatódik az utóbbi években megszokottá vált tendencia, miszerint lengyel barátainktól rendszerint nagyon jó lemezeket kapunk, főleg black, death színtéren. Ehhez a sorozathoz kapcsolódik most a krakkói Cień zenekar bemutatkozó lemeze is, ami tavaly év végén jelent meg, de csak most került a birtokomba. Hivatalosan ugyan 2009-től van jegyezve a banda, de a kvintett közös zenélgetésének […]
Tovább »
Ebben a tikkasztó nyári melegben igazán kellemes tud lenni egy-egy északi fuvallat, így igazán jól jártam, amikor elvállaltam a norvég Galar zenekar új lemezének boncolgatását, bemutatását (mondjuk az sem volt utolsó a döntést illetően, hogy az előző lemezüket szintén kedveltem). A kezdetekben, 2004-ben Fornjot és Slagmark vezetésével üzemelő banda tavaly bővült […]
Tovább »
