Engedjétek meg egy kis személyeskedéssel kezdjem az írásomat (pláne így, hogy a saját cikkemről van szó… ), szeretem a Gutted munkásságát ( a kapocs itt Hajnali Sándor), főként ez váltotta ki az érdeklődésemet a banda iránt, de amúgy is mindig nagy öröm a honfitársak zenéiről írni, különösen ha az egyik kedvenc stílusomat játsszák és még […]
Tovább »
A lengyel Stillborn 1997-ben lépett fel arra a színpadra, amelyre egyszerre ácsolták a black metal és a death metal szentségtelen oltárait. A tizenötödik évét celebráló banda nyolcadik kiadványa a jelen recenzió tárgyát képező Los Asesinos del Sur. Érdekességképp elmondható, hogy látszólag a Stillborn hullámzóan teljesít, hiszen a sajtó egyik lemezét felmagasztalja, a következőt pedig lehúzza […]
Tovább »
Déhá 2009-ben alapította a bandát egy személyben a Belgiumi Mons városában, és azóta is így alkot. A Metal Archives szerint ezen kívül még tizenhat projectben vagy zenekarban van részvétele. Az Imber Luminissel eddig öt kiadványa volt, melyből ez az egyetlen teljes hossznyi lemez. A 2012-es EP-n az I Am Not újra fel van véve. Viszont […]
Tovább »
Minőségi, mégis szinte minden hangjában ismerős zenével rukkolt elő debütáló lemezén 2006-ban az Inborn Suffering. A francia death/doom zenekar 6 évet várt a folytatással (Worldless Hope, 2006), közben túlestek egy énekesváltáson is, ami egyébként szinte észrevehetetlen az eredményt illetően. A zene továbbra is sötét doom metal, de talán kissé változatosabban előadva, mint korábban. […]
Tovább »
Olaszország, 2008. Megalakult az Asylum nevű death/thrash metalban utazó zenekar Genova városában. Kiadtak egy demót, amiről a kutya sem hallott, majd 2012-ben nevet változtattak és előrukkoltak ezzel a bivaly erős lemezzel. Kíváncsi leszek, milyen gyorsan kap majd rájuk egy jelentősebb kiadó. Szó sincs itt mondjuk megváltásról, vagy bármiféle csodáról, egyszerűen a Cynic […]
Tovább »
Újabb ukrán zenekar, ismét cirill betűkkel és megint a Solitude kiadásában… A műfaj pedig sötét atmoszférikus funeral doom, a banda saját megnevezése szerint apokaliptikus doom. Szerintem ez a jelző kevésbé illik a zenéjükre, ez alatt a jelzés alatt inkább gondolnék valami csapongó, változatos zenére, de tény, hogy ha eljön a világvége ez a lemez tökéletes […]
Tovább »
A Leaving the Place Forgotten by God az ukrán Embrace of Silence bemutatkozó nagylemeze. Ha nagyon spórolni akarnék a szavakkal, azt mondanám, hogy olvassátok el a Graveflower albumáról írt kritikámat. Mert kb. 80%-os lefedettség van a két anyag között. Persze vannak különbségek is, a sok azonosság, hasonlóság mellett. Például, míg Graveflower-ék diszkográfiája a recenziót képező […]
Tovább »
A Hangpróba még épp zajló körének résztvevői számára nem ismeretlen Senmuth neve, sőt egy kis szeletet magukba is tömhettek művészetéből. A szólólemezei mennyiségét, és ezzel együtt az egyes albumok közt eltelt idő rövidségét tekintve szerintem simán „giniszrekorder” a ruszki sztahanovista, polihisztor, multi-instrumentalista. Ráadásul ez utóbbi titulust teljesen autodidakta módon érte el. No de hogy kapcsolódik […]
Tovább »
Az Open Grave 1999-ben alakult New Jerseyben, és kezdetben black metal bandaként működött, a jelen lemez pedig inkább már átmenetet képez az old school death és a black metal között. Sőt. Blacket én ebben a zenében inkább csak az ének miatt érzek, meg valamelyest a szintetizátor miatt. Az éppen készülőben lévő honlapjukon okkult black metalnak […]
Tovább »
Az igazat megvallva csak későn, a tavalyi Distrust EP-vel váltam Angertea rajongóvá. A Kernon keverte anyag egy nemzetközi szerződést hozott a csapatnak, melyet egy nem túl hosszú (nagyjából bő fél órás), ám velős albummal háláltak meg. Hasonlóan az EP-hez most is sikerült neves vendéget csatasorba állítaniuk, aki nem más, mint a Faith No More-ból ismert […]
Tovább »
