Kezdjük a lényeggel: a kedvenc metál stílusom a régimódi, tradicionális doom muzsika. Azért, mert szeretem az egyszerűségét, őszinteségét és földhöz vágó riffjeit és a mocsarat, amiben bolyongásra késztet. Véleményem szerint ez egy olyan műfaj, aminek szégyen bárminemű újítás, ezért nagyon szűk keretek között mozog, aki az újdonságok kedvelője, az bizony kimarad ebből […]
Tovább »
Tudtam én mindig is, hogy a drone zene rettenetes víziókat tud produkálni minden élő organizmusnak, node ha némi black metallal keveredik, talán halálosabb, mint egy marék ciánkapszula a szájban. Ezt annyira profi módon demonstrálta számomra a Lotus Circle a legújabb anyagával, mely a Caves címet kapta, hogy csak ihajj…majd kiugrott a szemem a végére, pedig […]
Tovább »
Kérem, egyre inkább megdőlni látszik az a hipotézisem, miszerint csak északról érkezhet jó black metal banda. Bár valljuk be őszintén magunknak; a Darkthrone, BURZUM, MayheM tudjuk nagyon jól, hogy műfajalapító volt, jelenleg is az, és lesz is, de jó látni, hogy máshol is rákaptak a sötét élet érzésre, nem csak a fél évig sötétben botorkáló […]
Tovább »
Lehet én vagyok egy beskatulyázódott idióta, de egyszerűen nem tudok felülemelkedni azon a tényezőn, hogy az orosz cirill betűkkel való dobálózás, főleg úgy, ha nemzetközileg akarjuk elismertetni a zenei szerzeményünket, nem biztos, hogy a legnyerőbb ötlet. Nincs bajom sem az országgal, sem az írásmóddal, csak egyszerűen baromságnak tartom olvashatatlan szavakkal közölni az album, sőt mi […]
Tovább »
A Grisâtre nevű Francia egyszemélyes alakulat nem ismeretlen számotokra szerintem; haragSICK kollegám már írt a 2010-ben megjelent L’idée de Dieu album ürügyén Rokkr frontemberről és munkásságáról. Sok alapvető dolgot írt le, amit én is le szerettem volna, így nem megyek bele abba, mikor kezdte, hogyan, merre meddig. Térjünk a lényegre. Ez évben jelent meg a banda második nagylemeze, Esthaetique […]
Tovább »
Az Inborn Suffering egy francia doom/death horda. A Wordless Hope a bemutatkozó nagylemezük, ami 2006-ban jelent meg a Sound Riot Records gondozásában, de mivel időközben a Solitude Productions-höz kerültek (az idei soralbumuk már náluk jött ki), így jelenlegi istállójuk újra kiadta ezév augusztusában a debüt lemezt. És hozzánk is eljuttattak belőle egy példányt, jó szokásukhoz […]
Tovább »
A szakavatottakban az évek során felgyülemlett ismeretanyag hatására a zenekar név, valamint a banda székhelyének említésére (San Diego/California) minden bizonnyal (99,9%-os pontossággal) a death illetve a brutal death metal stílus ugrik be. – Valljuk be, talán nem véletlenül. – Hiszen, ez a térség „rendesen” kitermelte a maga bandáit, előadóit. A zenekart még 2006-ban alapította a […]
Tovább »
A holland Next Waste Dimension 2000-ben alakult, a Signal to Noise című második nagylemezük pedig szinte napra pontosan 1 éve jelent meg. A banda 4 főből áll, de közülük csak hárman zenészek, a Jeroen Traanman nevű úriember a koncerteken felel a vizuális megjelenítésért, tehát nem DJ, hanem VJ. Magát a zenét Jorik Tijssen dobos, Rikkert […]
Tovább »
Bő két hónapja érkezett szerkesztőségünkbe egy pakk, ami egy tucatnyi, zömében death metalt rejtő CD-t tartalmazott. És bár fogytak, fogytak a lemezek, valahogy 3 darab mégsem akart gazdára találni. A kiadón kívül az volt bennük közös, hogy a death metal címszó elé még a „brutal” jelző is oda volt biggyesztve. Na, én kettőbe belehallgattam és […]
Tovább »
Nem úgy tűnik, hogy Hazánk határait kirúgni készülne a rengeteg idehaza működő műfajhű black metal banda. Ez persze lehet az én hibám is, hiszen nem ástam le a nagy mélységig, viszont most pont egy ilyen korong jutott el hozzám. A black metal vonulat első hullámának stílusjegyeit magán hordozó csapatoknak a necro hangzás akár védjegye is […]
Tovább »
