Albumkritikák

Of Darkness – Missa Tridentina (2023)

Hideg van és sötét, minden kiüresedett körülöttem. Nem félek, nem várok, már elhagyott a remény és a kitartás, csak azon tűnődöm, hogy miért nem szűntem meg véglegesen létezni és hogy a fenébe kerültem ilyen helyzetbe? A válaszok megadásához vissza kell mennem az időben a kezdetekig, amikor felbontottam azt a bizonyos levelet. Egyszerű borítékban érkezett egy […]

Tovább »

Räum – Cursed By The Crown (2023)

Szép adag promós CD gyűlt össze a nappalimban, a polcokon, a fiókokban, sőt, egy nagytakarítás során még a kanapé alól is előbbukkant egy hanghordozó. Hogy ezekről még nem olvashattatok, az nem feltétlenül a restségemnek köszönhető, csupán vannak, amiket nem tartok sürgősnek, vagy megvárom, amíg olyan hangulatba nem kerülök, amihez az aktuálisan kiszemelt lemez illik a […]

Tovább »

Cavern Deep – Part II – Breach (2023)

Minél több gyűlik össze belőlük, annál jobban rá tudok csodálkozni az elszáguldó évekre az életemből. Tényleg minden egyre gyorsabbnak tűnik és már-már érdemes lehet összefüggéseket keresni az emberi élet ezen aspektusa és az univerzum megmagyarázatlanul gyorsuló tágulása között. Megválaszolatlan kérdésekből persze sosem volt hiány, alapvetően ezeket tartom a legfőbb mozgatórugóinknak. A nyitó gondolataim azonban nem […]

Tovább »

Dalisay – Ang Trahedya ng Dalisay at Ketungin (2021/2023)

Ismét az történt velem, hogy keresgéltem valami új hallgatni való után és ezúttal is eredményes volt e nemes küldetésem. Egzotikus országból származik, teljesen frissen, igazi különcök módjára adják elő idegbeteg agymenésüket és még ráadásul a borítója is olyan, ami mellett én tuti nem tudnék úgy elmenni, hogy ne akarnám hallani azt, ami mögötte rejtőzik. Lement […]

Tovább »

Caladan Brood – Echoes Of Battle (2013)

Egy régi közmondás szerint a gyertya másnak szolgál, miközben önmagát emészti. Ha pedig nagy lánggal ég, gyorsan el is fogy. Ezeket a bölcsességeket nemcsak a hétköznapi életben tudjuk értelmezni, de a zenében is találunk rá számtalan példát. Heti rendszerességgel megjelenő sorozatunkban olyan zenekarok albumait mutatjuk be nektek, melyek egyetlen lemezzel váltak kedvenccé, kultikussá, majd el […]

Tovább »

Elffor – The Black Sentinel (2023)

Ahogy a mondás tartja: „a tétlen kéznek az ördög ad munkát” és ennek az üzenetét teljesen magáénak is tudja a dungeon synth és DSBM-ban utazó baszkföldi mágus, Eöl, mivel szinte nincs olyan év, hogy ne jelentkezne legalább 1-2 albummal. Néha színtiszta dungeon synth formájában, vagy éppenséggel ezen az ágyon érlelt keserű black metal esszenciaként kínálja […]

Tovább »

Lo Egin – Volumancer (2023)

Ritkán kapunk visszajelzést a munkásságunkról, de a koncerteken megforduló arcok rendszeresen dicsérik a Forgács dolgait, aminek szerintem az egyik legfőbb oka, hogy egy remek kis társaság áll mögötte. Egyesek jönnek, mások mennek, vannak aktívabb, csendesebb arcok, de a háttérben gyakran dumálunk egymással. A legfőbb tevékenység természetesen egymás “etetése” olyan lemezekkel, amelyekről azt gondoljuk, hogy az […]

Tovább »

The Devil’s Trade – Vidékek vannak idebenn (2023)

A belső világunk ködbe burkolt mezein bolyongva néha szükség van egy lámpásra, mely utat tör a homályba, mikor lezárul életünk egy szakasza, de az új lehetőségek kapui még nem nyíltak meg (vagy éppenséggel meg sem mutatták létüket). Makó Dávid (ex-Stereochrist/HAW) The Devil’s Trade szólóprojektjének, a The Call Of The Iron Peak című harmadik lemeze után […]

Tovább »

Nostalghia – The Last Path (2023)

Izgalmas utat járt be a nosztalgia kifejezés az emberiség történelmében. A görög eredetű szó az ókorban kényszerű hazatérést, érzelmileg megterhelő utazást jelentett, a középkorban pedig orvosi kifejezésként is használták a betegessé váló honvágy érzésének lefedésére. Mára azonban leginkább kellemes, esetleg keserédes gondolatmeneteket társítunk hozzá: nem konkrét helyszínre térünk vissza, csupán elménkben látogatunk meg egy elmúlt […]

Tovább »

iLAND – A Sziget (2022)

Az iLAND egy viszonylag új formáció, ám tagjai koránt sem kezdő zenészek. Az öt főből hárman (Pálvölgyi Géza, Dorozsmai Péter, Takáts Tamás) benne voltak a hazai progresszív rock legendás zenekarának, az Eastnek utolsó felállásában. De a másik két arc is sokat látott veteránnak számít, hisz szerintem nem kell senkinek sem bemutatni Madarász „Madi” Gábort és […]

Tovább »