Nem egyszer azon kapom magam, hogy egy olyan banda pár éves lemezét fedezem fel újra, akik baromi jól csinálják azt, amit csinálnak, de valamiért mégsem sikerült olyan nyomot hagyniuk bennem, hogy emlékezzek is a nevükre. Ez az amnézia elő szokott fordulni azoknál, akik megpróbálnak több ezer, (ha a halott gárdákat is számba vesszük, akkor van […]
Tovább »
Enrico Fermi olasz fizikus volt az első a történelem folyamán, aki feltette az 1 billió dolláros kérdést. Ezt azóta is csak Fermi-paradoxon néven ismeri a tudomány. Ez lesarkosítva a következőképpen hangzik: olyan méretű a világegyetem, hogy fizikai képtelenség, hogy az emberiség legyen az egyedüli civilizáció, amely azt lakja. Na, de ha ez így van, akkor […]
Tovább »
Nemrég olvashattak és hallhattak a Fémforgács oldalait forgatók miskolci Atomic thrash banda harmadik, igazán jól sikerült lemezről Krisz jóvoltából. Sőt, a lemez kapcsán Szilágyi Tamással is rögzített egy beszélgetést. Az új lemez híre, a beharangozó klip arra inspirált, hogy az előásott kincsek rovatunkban a kultikus banda második lemezét tegyem a lejátszóba. A maga korában, a […]
Tovább »
A The Hellfreaks eddig a zenei látóhatárom horizontján volt. Tudtam a bandáról, nagyjából sejtettem az irányvonalat is, de igazából nem emlékszem, hogy egyetlen dalt is hallottam volna korábban. Aztán amikor a csapat gitárosa, Jozzy (lásd még Toxic Twins Project, LiveLifeHard, ex-Wendigo, ex-Leander Rising, stb.) a rádióműsorom vendégeként a stúdióban járt, és a klipes Hit Me […]
Tovább »
Egy régi közmondás szerint a gyertya másnak szolgál, miközben önmagát emészti. Ha pedig nagy lánggal ég, gyorsan el is fogy. Ezeket a bölcsességeket nemcsak a hétköznapi életben tudjuk értelmezni, de a zenében is találunk rá számtalan példát. Heti rendszerességgel megjelenő sorozatunkban olyan zenekarok albumait mutatjuk be nektek, melyek egyetlen lemezzel váltak kedvenccé, kultikussá, majd el […]
Tovább »
A Judas Iscariot neve mára abszolút elválaszthatatlan az “USBM” (a black metal Egyesült Államokbeli vonala) jelzőtől. Idén a Moribound Records védjegye alatt, viszonylag egy hosszabb periódus után, a legendás amerikai egyszemélyes banda ötödik nagylemezének újrakiadásának apropójából szerettem volna készíteni egy albumismertetőt. A raw black metal egyik klasszikusa, a Heavens In Flames, elsőként a francia End […]
Tovább »
Furcsa kapcsolatban élek én és a marylandi doom metal, melyet papírforma szerint imádnom kellene, de valahogy ritkán visz rá a lélek arra, hogy elmerüljek ebben a jelenleg is egészséges méretekben működő közeghez. Ha doom metal, akkor vagy valami nagyon sötét, vagy némi pátosz az, amire leginkább vágyok, az amerikaiak pedig ettől független útvonalon mozognak. Szárazabb, […]
Tovább »
Június 16-án, azaz holnap jelenik meg a Stardust friss, második albuma a Frontiers gondozásában. Noha a stílus a dallamos rock/metal, ill. AOR általában nem a Fémforgács jellemző profilja, mégis kaptam arra lehetőséget, hogy albumajánlót írjak – és ennek magyarázata következik most. Merem állítani, hogy széles palettán sok, angol nyelven előadó hazai banda érdemes a nemzetközi […]
Tovább »
A zseniális, mára már klasszikusnak számító Francisco de Goya 1798-ban készítette el Boszorkányok repülése című festményét, mely egy hat részes sorozat darabjaként került a közönség elé. A sorozat több darabja is díszített már metal kiadványt, azonban ez a kép pont jelentése miatt a kevésbé népszerűek közé tartozik. Míg az alkotások többsége erőteljesen a horrorra, népi […]
Tovább »
A homályba burkolt természetre ereszkedő melankolikus tónusokat, a hagyományt, miszticizmust ötvöző finn Tenhi a neo-folk egyik megkerülhetetlen formációjává nőtte ki magát fennállásának közel harminc éve alatt. A banda neve “vént” vagy “sámánt” jelent, ami teljes mértékben tükrözi a zenekar hitvallását. Az együttest Tyko Saarikko gitáros/énekes alapította 1996-ban, akihez később csatlakozott Ilmari Issakainen. Noha a lemezeiken […]
Tovább »
