Cikkek

Realm of Wolves – Albumpremier és interjú

Nyolc év után adta ki második lemezét a melodikus post-black/death metalt játszó hazai Realm of Wolves. A nyolc himnikus hangvételű dalt felsorakoztató Hegemon of cold seas című új lemezük, és egyebek kapcsán a zenekar gitáros / dalszerzőjével Csarnogurszky Istvánnal (Stvannyr) beszélgettünk. Szia István, Üdvözöllek! Először talán a részemről egy kissé önző kérdéssel kezdeném. Pontosan nyolc éve, 2018. […]

Tovább »

KICSI A BORS, DE ERŐS – EP VÁLOGATÁS #243

„Miért lenne bűn az, ami nekem jó?” Mai EP sorozatunkban épp úgy jelen lesznek a szélsőségek, mint ahogyan a klasszikus hatások. Stílusilag most is az underground metal igen csak széles skálájáról válogattunk, ami igaz csak egy kis töredék, de remélhetőleg kellően átfogó képet kaphattok a nemzetközi és hazai aktualitásokból.   Couch Új EP-jével tért vissza […]

Tovább »

High Warden – Astral Iron (2024)

Egész rég volt már, hogy egy új epikus, heavy/doom csapatot mutassak be, mivel a stílus málhás súlyát és örökségét nagyjából 90%-ban a műfaj veteránjai cipelik a vállukon. Persze a 2022 környékén indult High Warden tagjai sem most járták ki a középiskolát, de derék 30-as csókáknak tűnnek. Az ötletgazda Alex Mock volt, aki a gitárért és […]

Tovább »

Markoláb – Bos Taurus – klippremier és interjú

A Markoláb üde színfolt a hazai stoner színtéren. A pusztai lét aláfestő zenéjeként is felfogható dalaik igencsak különlegesek úgy zeneileg, mint szövegükben. Most a bemutatkozó EP-jükhöz készült friss klipjüket mutatjuk be egy miniinterjú keretében. A kérdéseimre az énekes, Sánta László válaszolt. Bár már többször szerepeltetek a Fémforgácson és a rádióban is volt interjúnk, mégis azt […]

Tovább »

The Gates Of Slumber – The Gates Of Slumber (2024)

Hiába a 2019-es újjászületés, még így is nagyon meglepett, hogy röviddel néhány röpke hír után a promós fiókunkban landolt az új The Gates Of Slumber lemez. Egy ritka szar napomat dobta fel a dolog, mivel a The Wrecht és a monumentális Suffer No Guilt mind a mai napig gyakran előkerülnek (előbbinek azért is van jelentősége, […]

Tovább »

Hét Jel – Vérrel írva (2024)

Pócsi Pisti Hét Jel névre hallgató projektje egy különleges entitás. Az első lemez még 2018-ban jelent meg Tiszta lap címmel és igazság szerint akkor úgy elment mellettem, hogy végül csak 2022-ben vagy 23-ban hallgattam meg. Erről is hosszan lehetne értekezni, mert nagyon jó dalok sorakoznak rajta, kiváló hangzással, de most csak annyit róla, hogy hallgassátok […]

Tovább »

KICSI A BORS, DE ERŐS – EP VÁLOGATÁS #242

A heti EP ajánlónkba igen változatos anyagok kerültek a hazai és nemzetközi színtérről. Itt a friss MUDI EP, a kriptaszagú death metalos VÉR debütje itthonról. Emellett összefoglalónkban van francia szimfo/dungeoned black metal, egy screamo, post-hardcore, metallic-hardcore és emo-violence split anyag az USA-ból, valamint zárásul egy ultra nehéz riffekkel megpakolt kortárs death/doom split is. Mudi Két éve […]

Tovább »

Betelgeuse – Bajo el Amparo de la Putrefacta Cruz (2024)

A tengernyi új kiadványok között számomra kifejezetten sok ismeretlen, pislákoló név van, de kitűnt a Betelgeuse. Mivel gyerekkorom meghatározó olvasmányainak egy része a csillagászat közül kerültek ki, így nem csoda, hogy megfogott a névválasztás. Egyenesen Los(t) Ángeles-ből, Chile kellős közepéről, Felipe Cadenas egyszemélyes projektjeként indult 2018-ban, majd 4 év után egy demóban manifesztálódott. Hamar felkapták […]

Tovább »

Charlotte Wessels – The Obsession (2024)

Sokak számára csak a Delain volt énekesnőjeként ismert Charlotte Wessels első stúdióalbumához hosszú út vezetett. De végül 2024 szeptemberében végre meghallgathattuk Charlotte harmadik albumát, a 2021-ben és 2022-ben megjelent Tales From From Six Feet Under Vol I.-II. válogatáslemezek után. Hogy megértsük miként jött létre az album, vissza kell mennünk egészen a Charlotte és társai utolsó […]

Tovább »

Watch My Dying – Egyenes kerülő (2024)

A Watch My Dying-ot mindig kicsit távolról követtem. Fura, mert kezdő Fémforgácsosként az egyik első és egyben legemlékezetesebb koncertélményeim egyikét köszönhetem a zenekarnak. 2008. május 11-én a budai Fonóban a The Ocean előzenekaraként leszedték a fejem. Azután bár meghallgattam a következő anyagaikat is, igazából a 4.1 c. EP volt az, ami többször előkerült. Most viszont […]

Tovább »