A finn Vargrav 2018 óta próbálja több-kevesebb sikerrel a hátán cipelni és megmenteni a kilencvenes évek végének kissé háttérbe szorult szimfonikus black metalját (gondoljunk a korai Covenant vagy az Obtained Enslavement lemezekre). Április 17-én a Werewolf Records jóvoltából meg is érkezik a negyedik űrutazás, a Dimension: Daemonium, természetesen CD-n, vinylen és a trendeknek megfelelően kazettán is.

A 43 perces anyag a zenekar szerint az előző korong „kozmikus hullámzását” viszi tovább, ahol „senki sem hallja a sikolyod”. Földhözragadtabban fogalmazva: marad a csillagporos, grandiózus billentyűtémákkal nyakon öntött, de közben kellően fagyos és dühös black metal. Akinek hiányzik a Nexus Polaris korszaka, és bírja, ha a zord riffelést folyamatosan átszövi a szintetizátoros sci-fi atmoszféra, annak április közepén érdemes lesz rápróbálnia.

Felejtsük el egy pillanatra a kilencvenes évek lebegős, szintetizátorokkal és dallamos basszusfutamokkal operáló atmoszferikus black metalját – legalábbis abban a formában, ahogy azt az Aerdryk a 2022-es bemutatkozó lemezén tálalta. C.V.B. (akit a Wolvennest, a Cult of Erinyes vagy a LVTHN soraiból is ismerhetünk) szólóprojektje ugyanis kimutatta a foga fehérjét. Bár a melankólia nyomokban még fellelhető a zenében, a hangulat a külvilághoz idomulva jócskán bekeményített.

Az újkori nekibőszülés eredménye a flamandul „tisztátalan” jelentéssel bíró Onzuiver című második nagylemez. Ez az anyag már nem az éteri merengésről szól: a fojtogató kénkőszaggal átitatott korong egy ideológiai fegyver a keresztény morál ellen, ahol az ördög a szellemi felszabadulás metaforájaként jelenik meg. A torzított, frenetikus riffelés mögött helyenként szinte folkos megközelítés bújik meg, miközben a korábbinál is mérgesebb, változatosabb vokálok a behódolás láncainak letépésére buzdítanak. Ahogy a sajtóanyag találóan fogalmaz, az egész alkotás nem más, mint egy szimbolikus ütés az önjelölt moralitás arcába, amivel a projekt nyíltan visszaköveteli a black metal eredeti, lázadó küldetését.

A nyolc tételes szonikus zarándoklat tavasz elején, egészen pontosan március 21-én érkezik az Amor Fati Productions jóvoltából, CD-n és vinylen. Az underground gyűjtőknek ráadásul duplán – vagyis triplán – érdemes a naptárba vésniük a dátumot, hiszen a friss anyag megjelenésével egy időben a debütáló lemez is kap egy bakelites újrakiadást, sőt, az Oerheks-szel közös új split lemez is ekkor lát napvilágot.

Hosszú hibernáció ért véget: az első, kifejezetten beteges atmoszférájú trilógiája után hét évnyi hallgatásba burkolózó Mylingar ismét feltört a mélyből. A formáció (amely az internetes archívumok okoskodásaival ellentétben továbbra is makacsul ragaszkodik a teljes névtelenséghez és a földrajzi behatárolhatatlansághoz) április 17-én indítja útjára legújabb, háromrészesre tervezett rémálmának első felvonását. Az Út címet viselő negyedik nagylemez az Amor Fati Productions égisze alatt lát napvilágot CD és vinyl formátumban.

A zene maradt ugyanaz a bűzös, gonosz és disszonanciába hajló death/black metal, amivel annak idején felhívták magukra a figyelmet. A fojtogató és morbid összképet a zenekar védjegyének számító embertelen vokálok uralják, így a végeredmény továbbra is a káosz, a halál és a kénkő fojtogató szagát árasztja. A lemez leírása sem veszi le a hurkot a nyakunkról: az Út egyáltalán nem tömegcikk, sokkal inkább a szonikus erőszak egyfajta szelepe, ahol a józan észt, a morális gátakat és a rendet kíméletlenül sárba tiporja négy beteg elme. Ha ezek alapján mégis szimpatikussá válik a dolog, akkor első meghallgatható dalukkal már tehettek egy próbát.

Ha valakinek esetleg herótja lenne a modern, agyonpolírozott és túlgondolt metal kiadványoktól, az most tegyen egy képzeletbeli sétát a legbarátságtalanabb, fagyos sziklalabirintusokba. A lengyel Bezkres ugyanis magasról tesz a 21. századra: zenéjükben kizárólag a 90-es évek underground feketefémjének nyers és kompromisszummentes szellemisége létezik, minden más csak felesleges zaj.

A formáció a 2024-es demó és a tavalyi Odwieczny zew agresji EP után most szintet lépett. Április 10-én, a Signal Rex kiadó jóvoltából (CD-n és vinylen) szabadul rá a világra az első teljes nagylemezük, amely a kimondottan barátságos Naturalna nietolerancja (Természetes intolerancia) címet kapta. A 40 perces, kilenc tételes anyag a természetet egy könyörtelen, a moralitáson és az emberi hiten felül álló ősi erőként ábrázolja, miközben kíméletlenül elutasítja a vallási korrupciót és az emberi gyengeséget.

A zenei recept ehhez a fagyos világképhez tökéletesen asszisztál: repetitív riffek, végletekig lecsupaszított dalszerkezetek és egy olyan csiszolatlan, garázs hangzás, ami pont annyira meleg és hívogató, mint egy maréknyi zúzott kő. Itt tényleg nincs semmi modern csillogás vagy felesleges látványosság, csak a tiszta, elszigetelt nihilizmus és az underground iránti megingathatatlan hűség.

Jövőhét pénteken, azaz március 13-án egy igazi vérbeli black metalos buliban lehet részünk, ahol a főszerep Csihar Attiláé lesz a kultikus bandájával a Tormentorral. Előtte játszik még a szintén nagyon sötét, svéd Morbid és a lengyel, punkot a black metallal vegyítő Owls Woods Graves is.

A magyar és külföldi nem csak a black metal színtéren nagy kultusznak örvendő Tormentor a három évvel évvel ezelőtti Insane Hellride Festes fellépése után áll újra színpadra Budapesten. A műsorukban megtalálható lesz majd a két klasszikus albumuk, az Anno Domini és a Recipe Ferrum dalai.

Az este középső helyét a Per Yngve „Dead” Ohlin alapította Morbid foglalja el, akik egyenesen Svédországból hozzák ide nekünk a jéghideg, komor black metalt. A felállásban négy eredeti tag található meg.

Nyitást pedig a lengyel Owls Woods Graves végzi majd, akik zenéjében a black metal és a punk keveredik és maguk között tudják az MGLA tagjait is.

a Planetnoir Industries bemutatja: 666 Festival „The Rebirth”
Tormentor, Morbid és Owls Woods Graves koncertek
2026.03.13. Dürer Kert
Budapest, Öböl utca 1.
Jegyek a tixa.hu-n kaphatóak.
9990 Ft – Early Bird – ELFOGYOTT!
14.990 Ft – Presales – Március 10-ig!
16.990 Ft – Doors – Március 10. után!

https://www.facebook.com/events/771016822665167
https://www.facebook.com/planetnoirindustries

Olaszország hallatán a legtöbbeknek nem a zord, monolitikus fagyoskodás jut eszébe, pedig a Calvana-hegység lábánál 2015-ben alakult formáció kifejezetten arra tette fel a (gondosan titkolt) életét, hogy a természet ősi dühét zenésítse meg. Mindezt a legkarcosabb, analóg old-school black metal nyelvén teszik.

A névtelenségbe burkolózó brigád harmadik nagylemeze, a Sub Janus március 20-án lát napvilágot az Adirondack Black Mass jóvoltából, digipack CD formátumban. A korábbi, szintén meglehetősen rejtélyes című anyagok (a 2020-as IɅ és a 2022-es III┼) után az új korong sem akar megfelelni semmilyen modern trendnek. A dalok hipnotikus erőszakossággal masíroznak, ráadásul – ami a black metalban tényleg ritkaságszámba megy – a basszusgitár is tisztességes teret kapott a keverésnél, ahelyett, hogy szokás szerint a süllyesztőbe száműzték volna.

A PR-szöveg az olasz Altar of Perversion munkásságát hozza fel egyetlen támpontként, de az biztos, hogy a végeredmény egy vigasztalan, fénytelen, mégis terebélyes feketefém-tömeg. Akinek elege van a polírozott, túlgondolt extrém zenékből, az itt megtalálhatja a számítását – feltéve, ha bírja a rideg hegyi klímát.

A kilenc dalos, közel 45 perces lemezről Death Of Pan és Summer Storm című dalaikkal lehet ismerkedni.

A francia depresszív black metalos Tarask április 7-én jelenteti meg második, Sitra Ahra című nagylemezét. A korong koncepciója szorosan kapcsolódik a debütáló Pharus Morti című albumához: míg ott a főhős egy Lovecrafti iszonyattal teli ipari város fojtogató légkörétől, annak dekadenciájától szenvedett, most a menekülés utáni ürességgel és a modern társadalom (konzumizmus, konformitás) nyomásával néz szembe. Első kalandját Evocation III dalában élhetitek át.

A Tarask második albuma, a Sitra Ahra a fogyasztási társadalommal, a modern társadalommal és egy olyan világ kritikájával foglalkozik, ahol az egyént erőszakkal konformizmusnak vetik alá, magára hagyva démonaival. Az új album ezt a történetet folytatja, ugyanazt a főszereplőt követve, aki ezúttal, miután alig menekült el az elátkozott városból, egyedül találja magát válaszok keresése közben. Ezért úgy dönt, hogy belemerül az okkultizmusba és a sátánizmusba, kétségbeesetten próbálva legyőzni belső démonait. Ezért ez egy introspektívebb album, annak ellenére, hogy a dalszövegek sokat foglalkoznak Goetia, qliphoth stb. témával. A zenekar megítélése szerint a Tarask  még mindig meglehetősen messze van a klasszikus black metaltól, számos hangulatos, sőt depresszív részlettel, és ez a dalszövegekben is tükröződik. A borítót a francia Sözö Tözö művész festette.

Tarask – Sitra Ahra

(Antiq Records)

1. Evocation I (9:26)

2. Evocation II (6:07)

3. Evocation III (7:32)

4. Evocation IV (7:18)

5. Evocation V (6:13)

6. Evocation VI (8:15)

A brit Blood Countess április 24-én, a Dominance of Darkness Records égisze alatt jelenteti meg második, Imperatrix Sanguinis című nagylemezét. A közel egy évtizede aktív csapat nem köntörfalaz: a ’90-es évek közepének fagyos, kíméletlen black metalját (Enthroned, Lord Belial, Thy Primordial) játsszák, mindenféle modern sallang nélkül. A négy évvel ezelőtti Occulta Tenebris debütálás után érkező folytatás a „gyengeség és középszerűség elleni háború” jegyében fogant. A kegyetlen, büntető és perverz módon addiktív anyag a szélvészgyors tempók és a szédítő riffek mellett a hangulatteremtésről sem feledkezik meg, így a pusztítás nem válik egysíkúvá.

A név kötelez: a szövegvilág Báthory Erzsébet vérgőzös uralmát, a megszállottságot és az őrületet járja körül, mindezt a sokatmondó művésznevű frontasszony, The Cuntess vezetésével. A lemez zárótétele, az Anna Nádasdy állítólag lassabb vizekre evez, és a Burzum Dunkelheit-jének fagyos atmoszféráját idézi meg. Hangulatból biztosan nincs hiány, erről a szintén nemrég megosztott koncertrészlet is tanúbizonyságot tesz.

Immár ötödik nagylemezének kiadására készül a lengyel Varmia zenekar, az lauks konkrétan március 27-én válik elérhetővé. A Lasota vezette csapat ezúttal is hű maradt hagyományaihoz: az albumot élőben rögzítették egy romos vár falai között, hogy a helyszín aurája és a „zenei naturalizmus” átjárja a felvételeket.

A cím az ősök közösségi együttélési formájára utal, a zene pedig a nyers, elemi erejű black metal és a balti folklór (tagelharpa, kecskeszarv, fehér hangos ének) ötvözete. Az Enslaved, a Satyricon és a Wardruna híveinek ajánlott anyag „meleg vér” színű vinylen és CD-n is beszerezhető lesz. Ízelítőnek már két tételt is meghallgathatóvá tettek.