Lehet a karanténosdi miatt van, de mostanság nagyon sok olyan anyagba futok bele, amelyek mögött egyetlen alkotó áll. Ilyen a 2019-ben indult Gospel Of Death projekt is, amit már jó ideje tologatok a hallgatni valók között, de most fogom is a fejem, hogy ezt eddig miért is nem hallgattam. Nekifutottam már párszor és nagy rá […]
Tovább »
Könnyen előfordulhat, hogy 20-30 jegyzett metal zenekarával Örményországot elfelejtjük a metal nagyhatalma közé emelni, az adatok láttán pedig még saját magunkat is büszkébben kihúzhatjuk, ugyanakkor mégis elkapott valamelyest az irigység, amikor a fiatal Franklin Avetisyan egyszemélyes produkcióját először végighallgattam. Ennek oka egyszerű: az Eyeless In Gaza néven futó anyag az ingerszegény környezetet és a srác […]
Tovább »
Visszatérő olvasóim (ha létezik ez a hízelgő kategória) biztosan emlékeznek rá, hogy mennyire oda meg vissza vagyok a portugál Desire két, ezredforduló környékén megjelent lemezéért, melyek számomra a dallamosság és a funeral death/doom találkozásának legszebb pillanatait jelentik. Gyönyörűség és fájdalom kevés anyagon képes annyira egybe fonódni, mint az Infinity… vagy a Locus Horrendus esetében. A […]
Tovább »
Hatalmas lelkesedéssel indult útjára 2012-ben a nemzetközi összefogásból született Aphonic Threnody néven futó funeral doom metal alakulat, ám a megfelelő körökben mozgó, bizonyított zenészek ellenére sem igazán tudták megtörni a jeget saját maguk és a rajongók közt. Ettől függetlenül két „kellemesnek” ítélhető anyagot már letettek az asztalra: 2014-ben a When Death Comes riogatta a nagyérdeműt, 2017-ben pedig az Of Loss And Greif veszélyeztette a szabadidőnket. Feltételezhetően az októberben érkező The Great Hatred is az időmilliomosoknak lesz címezve, de talán minősége okán megéri belefektetnük a drága perceket. Az anyagról már hallhatunk ízelítőt a Locura és a The Rise Of The Phoenix című dalok révén.
Szeptember 11-én fog érkezni a német Lone Wanderer második nagylemeze, a The Faustian Winter. Ha még emlékszik rá valaki, a csapat 2016-ban mutatkozott be a The Majesty Of Loss című, egészen jól sikerült anyaggal, ami bizakodást gerjeszt a friss művel kapcsolatban. A germán négyes érzelmekben gazdag, hagyományos funeral doom metalban utazik, ebben a folytatás sem fog változást hozni. Mindenképp pozitív előjel az is, hogy az anyag keveréséért ezúttal Damon Good a felelős (Mournful Congregation), de az anyag környékén legyeskedett kicsit a jól ismert Dan Swanö is. Az összesen négy monumentális szerzeményt tartalmazó albumról az Into Sepulchral Halls című tétel már meghallgatható.
Amíg körülöttünk a bolygók, csillagok évmilliókban, milliárdokban számolgatják a maguk részére kikanyarított időszeletkét, addig nekünk, földlakóknak jóval kevesebb jutott belőle. Gondoljatok csak bele, már 14 éve, hogy megjelent az Ahab zseniális tengeri magányossága, a The Call of the Wretched Sea, ami a német hordát egyetlen jól irányzott seggberúgással odarepítette a Skepticism, Evoken, Esoteric trió környékére, […]
Tovább »
Az itthon töltött elmúlt hetekben megnőtt az igényem egy igazán befordulós, elmélkedős, ugyanakkor belevaló funeral doom, death/doom kiadványra, azonban rá kellett jönnöm, hogy eddig 2020 nem túl meggyőző ezen a területen. Persze odébb van még az ősz és a tél, a műfaj igazi csúcsidőszaka, de azért igazán becsoroghatna már az ajtó alatt valami idegborzoló, nyugtalanító […]
Tovább »
Ki ne ismerné azt az érzést, amikor egy sűrű, fárasztó nap után másra már nem vágyik, mint egy kis pihentető, magába temető funeral doomra. Ilyen eshetőségre illik bekészíteni magunknak valami igazi különlegességet, legyen szó régi klasszikusról, vagy az új generációt képviselő kiadványról. Jómagam mostanság a múltba tekingettem a legtöbbet, ami nem azért van, hogy pótoljam […]
Tovább »
Tény, hogy még kisfiúként örültem a fityegőmnek a homokozóban és a menő uzsidobozom korosztályom általi véleménynyilvánítása aranyozta be a napjaimat a 90-es évek első felében, ma már teljesen más szemmel tudok tekinteni erre az időszakra. Visszamenőleg kezdtem el felfedezni a zenei sokrétűségét, akárcsak a korábbi évtizedeknek és itt akadtam rá az egyik legbensőségesebb, ugyanakkor legkeményebb […]
Tovább »Elég gyorsan a Solitude Productions karjaiban landolt a német Urza csapata, akiknek funeral doomjára nagyon kíváncsi voltam Path Of Tombs című ízelítőjük után. A brutális death, black metal csapatokból verbuválódott bandatagok ugyanis hátterükkel ellentétben meglehetősen finoman, érzéssel adagolták benne a végzet dallamait. A The Omnipresence Of Loss című teljes anyag sem fog csalódást okozni a műfaj kedvelőinek, amit meghallgathattok elejétől a végéig.
