12 Years In The Tomb címmel máris itt az első dal az amerikai doom legenda a Saint Vitus május 17-én érkező új albumáról.
.jpg)
Az amerikai Chad Davis életének eseményeit, zenekarokhoz való csatlakozását, az ott betöltött szerepkörét közel lehetetlen követni és számon tartani, mivel még saját projektjeit is hol megszünteti, majd átnevezi, hogy aztán ismét visszatérhessen a régi jól bevált névhez, melyet egyébként alig ismernek páran. A Mountain Of Judgement, Obscurae, The Sabbathian, Olde, The Ritualist […]
Tovább »
Gyakran vetődik fel a kérdés, hogy lehetséges az, hogy egy doom metal lemezt kedvelek, egy másikat pedig kevésbé, pedig elvileg mindet befalom… Erre igencsak egyszerű a válasz, mivel könnyedén tudom a következők alapján két csoportba sorolni az adott lemezeket. Klasszikus doom esetében megkerülhetetlenül kell használnunk a Black Sabbath, Candlemass, Saint Vitus, Pentagram neveket, […]
Tovább »
Az angol Iron Void már a kezdete óta szimpatikus, igazi kispolgári doom metalt játszik, hozva azt a mocskot, ami naggyá tette egykoron a Saint Vitust, valamint a Pentagramot. Volt szerencsém hozzájutni bemutatkozásukhoz és a gyorsan érkező folytatáshoz is, amiről még 2015-ben írtam cikket. Most kevesebb kapkodás után, újabb, szerencsére a minőséget nem befolyásoló […]
Tovább »
Az amerikai, tradicionális doomban utazó Pale Divine története a 90-es évek elejéig nyúlik vissza, de túl termékenynek nem mondható. A Saint Vitus, Pentagram, The Obsessed vonalon mozgó zenekar összesen négy nagylemezt tudhat a magáénak, abból is az utolsót 2012-ben jelentették meg. Most azonban változik a helyzet, ugyanis ősszel érkezik majd az egyszerűen a banda nevét viselő új lemez, amiről egy dalt már meg is hallgathatunk. Megfülelés után abban biztosak lehetünk, hogy továbbra sem kívánnak indusztriális, vegetáriánus grindcore-t játszani…
Ha svédekről van szó és hagyománytisztelő doom metalról, azt hiszem, mindenkinek megvan a maga kedvence és abban is biztos vagyok, hogy a többségnek nem a Burning Saviours neve fog beugrani elsőre. A műfaj nagy kedvelőjeként tisztességesen „követgetem”, amit a 2003 óta létező, egyébként rendkívül elkötelezett és kitartó banda produkál, de összességében a […]
Tovább »
A fantasztikus, engem legalábbis azonnal magához szippantó névvel ellátott indianapolisi doom metal banda, az Apostle Of Solitude kapcsán első gondolatom az volt, mi lenne, ha összevadásznék a srácokról annyi képet 2004-es alakulásuktól kezdődően, hogy táblázatba foglalhassam a szakállnövesztésük történetét. A tagok cserélődése miatt viszont csak egy „innen indultunk, ide jutottunk” összeállításig jutottam. […]
Tovább »Black Sabbath, Pentagram, Saint Vitus rajongóként meddig mennél el egy jó doom metal lemezért? Mondjuk Kubáig? Akkor megtaláltad a számításaidat! A Del Pantano 2008 óta létezik, ezzel megcselekedve azt, hogy a kubai tradicionális doom metal zenekarok számát nulláról egyre emlete. Albummal viszont sokáig várattak mindket, de október 27-én ez is megváltozik az Oscuro Consuelo érkezésével.
Hithű doom metal rajongóként fordultam a 2017-es év felé, megfelelő mennyiségű pesszimizmussal és kishitűséggel hiányoltam a stílusban fogant lemezeket, de az esztendő előre haladásával csak rám tudtak cáfolni a nem nagy mennyiségben található, de kellő elhivatottsággal rendelkező zenekarok. Kaptunk és kapunk himnuszokat a Procession, Below kettőstől, befutott az új Lord Vigo, a Doom’s […]
Tovább »
