Szeptember 29-én új EP-vel tér vissza az atmoszférikus, rituális dark / black metal muzsikát játszó Wolves In The Throne Room. Négy tételes Crypt of Ancestral Knowledge kiselemezük által a kelta mitológia régelfeledett legendáit élesztik újjá. Első dalukként a Twin Mouthed Spring ismerhető meg róla.

Wolves In The Throne Room – Crypt of Ancestral Knowledge EP

(Relapse Records / Century Media Records)

1. Beholden to

2 Twin Mouthed Spring

3. Initiates of the White Hart

4. Crown of Stone

Primordial Arcana címmel augusztus 20-án jelent meg az atmoszférikus ritual dark / black metal muzsikát játszó Wolves In The Throne Room hetedik albuma, amit hét spirituális rituálé kapott helyett. A teljes lemez az alábbiakban hallgatható végig.

Augusztus 20-án Primordial Arcana címmel érkezik az atmoszférikus ritual dark / black metal muzsikát játszó amerikai Wolves in the Throne Room hetedik nagylemeze lemezük második előzetes videójaként a Spirit of Lightning nézhető meg.

„A Spirit of Lightninggal egy rövid időre visszatérünk a földi síkra, a zenében összekovácsolódott emberi kapcsolatok előtt tisztelgünk ezzel a dallal. A metal egy olyan közösség, amelyet a zene és a spiritualitás fűz össze. Ez a dal főhajtás a közösség, a testvériség és a zenében kifejeződő erények előtt, mindez visszavezethető egészen a műfajt kialakító ősatyákig.”

Augusztus 20-án érkezik az atmoszférikus ritual dark / black metal hullámát meglovagló amerikai Wolves in the Throne Room hetedik nagylemeze Primordial Arcana címmel. lemezük első előzeteseként az Olimpia-hegységben forgatott misztikus képvilágú Mountain Magick daluk videóját nézhetitek meg.

Wolves in the Throne Room – Primordial Arcana

(Century Media Records / Relapse Records)

1. Mountain Magick
2. Spirit of Lightning
3. Through Eternal Fields
4. Primal Chasm (Gift of Fire)
5. Underworld Aurora
6. Skyclad Passage
7. Masters of Rain and Storm
8. Eostre

Thrice Woven by Wolves in the Throne Room

Thrice Woven címmel hatodik albumával fog jelentkezni a Wolves in the Throne Room legénysége. Az új korong szeptember 22-én kerül a boltok polcaira. A Thrice Woven albumról már meghallgatható az első dal, a Born From The Serpent’s Eye.

Hét év után, augusztus 7-én ismét Budapestre látogat a zenekar. Ezúttal az A38 fedélzetét veszik igénybe. Mellettük fellép még a Cough és a Sinister Haze is. Részletek a Facebook eseményen belül.

Egy egészen különleges este lesz ez az augusztusi hétfő. Ilyesmire egész Európában nem kerül sor, csak az A38 Hajón: a sötét, beborulós metal két nagy amerikai jelensége lép fel egy estén. Az elmúlt tíz év black metaljának egyik legnagyobb hatású zenekara, a a shoegazeből, a dark ambientből és a pasztoriális folkból is merítő Wolves in the Throne Room, valamint a Windhand testvérzenekara, a Relapse Records kötelékébe tartozó okkult-kozmikus doom metalt játszó Cough! A méltó felvezetésről pedig a virginiai Sinister Haze gondoskodik majd, akiknek feedbackben érlelt, mázsás gitárokkal megtámogatott klasszikus doom metálja jól megalapozza majd az este hangulatát.

A Kanada Csendes-óceán felőli, északnyugati erdőségeiből indult Wolves in the Throne Room hangzása pont olyan, mint a táj amely legfőképp inspirálta őket: ősi, vad, expanzív, ugyanakkor lélegzetelállítóan szép és magával ragadó is. A panorámát a Weaver-testvérek úgy próbálták megzenésíteni, hogy a klasszikus tremolókaros riffelést és a légkalapácsszerű blastbeateket hol ambientes hangképek, akusztikus hangszerelésű instrumentális betétek vagy női ének törte meg. Ráadásul külsőségeikben és filozófiájukban is szakítottak a bevett toposzokkal: a sátánizmus helyett az ökotudatosság, a corpsepaint helyett pedig a favágóing dominált náluk. Ezzel pedig sikerült nekik a szinte elképzelhetetlen: egy szélesebb réteg számára is vonzóvá tudták tenni a műfajt, kitaposva az utat az olyan zenekarok előtt, mint a Deafheaven, a Liturgy vagy a Myrkur.

_ELVALASZTO_

A folytatás már a metal színtér egyik legnagyobb becsben tartott kiadójánál, a Southern Lordnál jelent meg – a Two Hunters pedig még tovább ment a poszt-rock, a folk és a black metal kiházasításában. Vagy ahogy a duó fogalmazott egy régi Ultimate Metalos interjúban: „Egy hang a fejemben folyamatosan azt mondja, hogy ezt a zenét csak a téli napforduló idején szabadna játszanunk, mézsörtől és cidertől részegen, miközben fáklyákat égetünk, hogy emlékeztessenek minket az elfeledett napra.” A Two Hunters egy albumtrilógia első darabját is jelentette; a folytatás, a Black Cascade pedig egyfajta kiegészítése, ellenpárja a lemeznek, sokkal pasztoriálisabb és drone-osabb, elkentebb annál.

A záró Celestical Lineage (amelyet teljes mértékben a két testvér írt) pedig a magnum opus, a kilencvenes évek észak-európai zenekarainak (mint a Burzum vagy az Ulver) és a két alapító black metalos előképeinek (főleg a Weakling-nek és a Bathory-nak) a tökéletes kombinációja. Fogja a Black Cascade ösztönös gyönyörködtetéseit, drone-osabb pillanatait és repetitivitását, majd visszaviszi a korai hanganyagok fő ihlető környezetébe, az erdőbe. A műfaj egyik kései klasszikusa, amely pont annyira tiszteli a hagyományokat, amennyire a maga képére is formálja azokat. Nem csoda, hogy egy ilyen mestermű után úgy érezték, hirtelen nincs tovább: 2012-ben visszavonultak, hogy a zenekartól független dolgaikra koncentrálhassanak….

…de ez nem tartott sokáig. 2014-ben megalapították a saját kiadójukat, az Artemisiát, hogy teljes kreatív kontrolljuk legyen a zenekar dolgai fölött. Az első megjelenés pedig egy saját album volt, a Celestite, ami egy experimentálisabb, ambientesebb kiegészítése volt a Celestical Lineagenek. A testvérek saját bevallásuk szerint a lemez vázát adó analóg szintetizátoros hangképeket vették hozzá alapul, előrevetítve az idei Roadburn fesztiválon debütáló ambient projektjüket, a Drown Elixirt. Ha pedig már az idei évnél tartunk: a két Weaver több interjúban is említette már, hogy egy új albumon dolgoznak – amiről az őszi turnén várhatóan hallhatunk majd számokat is.

2005-ös megalakulásakor a Cough tagjai egy célt tűztek ki maguk elé: hogy ők legyenek onnantól a létező legsúlyosabb zenekar. A Windhand-ben is basszusgitározó Parker Chandler által életre hívott banda ennek megfelelően az extrém zenék legradikálisabb vadhajtásaiból táplálkozott: korai black metal, mocsári sludge és ultrasúlyos doom. A Sanford Parkerrel felvett első lemez, a Sigillum Luciferi ennek megfelelően ott van a műfaj leghangosabb debütálásai között: az Eyehategod-féle monolotikus riffeket és megkínzott sikolyokat átjárja az Electric Wizard okkult-pszichedelikus hangulatvilága, miközben helyenként megvillan a zenészek Iron Monkey- és Corrupted-fanatizmusa is. „A formula talán nem a legeredetibb, de a megvalósítás több mint gyilkos” – summázta tökéletesen a lemezt egy kritikus.

A két évvel később érkező folytatás, az ismét Parker által producerelt Ritual Abuse már a címében sem árult zsákbamacskát: éjsötét és ultralassú pokoljárás az emberi psziché démonok által uralt részébe, mintha a Black Earth-érás Bohren & der Club Of Gore szaxofontokjában olcsó kábítószerek és lehangolt gitárok rejlenének valóban. Nem véletlen, hogy az albumot már az olyan trenddiktáló zeneblogok is felkapták, mint a Stereogum vagy a Pitchfork – mind az öt szám ott van a huszonegyedik századi doom metal kolosszusai közt. A Cough pedig többek közt a Weedeater, a Dopethrone és a Buzzov*en társaságában gyalulta a földig a lovecrafti borzalmakra és Sabbath-ihletésű riffekre éhes rajongókat. A The Wounded Kings-szel és a Windhand-del közösen kiadott splitekkel pedig tovább erősítették a státuszukat, mint a málházós doom egyik alapcsapata.

A lovecrafti hasonlatoknál maradva: a R’lyeh városát benépesítő shoggothok óta tudjuk, hogy a szörnyeteg néha alszik de soha meg nem hal. A Cough is közel öt év szünet után adta ki eddigi legbrutálisabb, agyba tépő album-monolitját, a Still They Prayt. Az Electric Wizard frontember Jus Oborn és a Windhand gitáros Garrett Morris bábáskodása alatt született lemez a depresszió és az agónia szonikus leképzése, amit átjár az a kozmikus rettegés ami az amerikai író védjegye is volt. Zeneileg pedig azzal mutatott újat, hogy szinte végig a tiszta ének dominál, valamint még befelé űrhajózósabb és lassabb lett minden – mintha a pokol kénköves talaján vonszolnák végig a hallgatót, több mint egy órában.

A Still They Prayt a Cough tavaly az Elder társaságában mutatta be a Dürer Kertben – most pedig főzenekarként térnek vissza, hogy megmutassák, milyen is egy igazi fekete doom mise!

Az A38 bemutatja:
2017. augusztus 7., hétfő
Budapest, A38 Hajó
Wolves in the Throne Room, Cough, Sinister Haze koncertek
Belépő elővételben: 2.500,- Ft / a helyszínen: 3.500,- Ft

A kéttagú amerikai Wolves In The Throne Room 2011-es Celestial Lineage lemezének anyagát instrumentálisan újragondolva, ám mégis, szinte teljesen megújult formában tálalva jelenteti meg új albumát a nyáron. A Celestite című lemezen a szintetizátoroké lesz a főszerep, mint ahogy az alábbi előzetesből is kiderül. Újonnan alakult saját kiadójuk, az Artemisia Records  gondozza a kiadványt, amely július 8-án jelenik meg, digipak CD-n, kihajtható LP-n és digitálisan.