
Jon Anderson, a YES hangja újra Budapesten!
2007.11.15. Petőfi Csarnok
Program: Yes számok, Jon szóló lemezek dalai, Jon és Vangelis! Meglepetések is várhatók!
Jon Anderson, a legendás YES együttes énekese, másodszor látogat Budapestre szólóban. A termékeny zeneszerző – dalszövegíró, hatalmas zenészegyéniség.
Egy kis történelem:
1968-at írtunk, amikor Jon Anderson és Chris Squire a La Chasse klubban, Londonban, egészen pontosan a Soho-ban valami igazán művészi és minőségi zenét elképzelve összehoztak egy zenekart És megcsinálták. Ez volt a YES. Közben 1975 – ben elkészítette első szólóalbumát Mivel más zenei elképzelése volt, 1980 – ban kiszállt a Yesből. 1980-ban egy nagy álma teljesül felvételt készít mentorával Vangelissel. 1983 – ban visszamegy a Yes – be, és ez az évek folyamán többször is megtörténik. A „Owner of a Lonely Heart„.c dallal hihetetlen sikert értek el, minden játszási listán vezető pozíciót töltött be.
Jon erről így nyilatkozott: „Hírtelen popsztárok lettünk, elveszttettük a realitásérzékünket, „
Utána több mint egy éves világ körüli turné következett, úgy érezték, végre mindent elértek, amit csak lehet.
Közben a Yes mellett építette szóló karrierjét, többször dolgozott együtt Vangelissel, Mike Olfield – del, sőt 1988– ban megjelent Toto lemezen vokálozott is.
Amikor Rick Wakerman(YES) lemezt készített a családtagjaival, akkor a rajongók Jonnak is neki szegezték a kérdést, hogy várhatnak e tőle ilyesmit:
Jon azt mondta:
„Mivel a gyermekeim nagyon inspirálnak engem, már beszélgettünk erről. Majd eljön ennek is az ideje. Bár Deborah már énekelt a Toltec c. albumon, és az gyönyörű.”
Jon megszámlálhatatlan albumon vesz részt, bejárta a világot.
Szerte a világon ismerik és elismerik.
Rajongói a tenyerükön hordozzák, olyannyira, hogy a legnagyobb skót költő Robert Burns verset is írt róla:
John Anderson – John Anderson, szívem, John
(Robert Burns)
John Anderson, szívem, John,
kezdetben, valaha
hajad koromsötét volt
s a homlokod sima.
Ráncos ma homlokod, John,
hajad leng deresen,
de áldás ősz fejedre,
John Anderson, szívem.
John Anderson, szívem, John,
együtt vágtunk a hegynek,
volt víg napunk elég, John,
szép emlék két öregnek.
Lefelé ballagunk már
kéz-kézben csöndesen,
s lent együtt pihenünk majd,
John Anderson, szívem.
Szabó Lőrinc műfordítása




















