A görög, vagy ha menő akarok lenni: hellén black metal ott volt a második hullám születésénél. Egy merőben más hangulatú és hozzáállású zenei megközelítés jellemzi mint skandináv társait. Erősen okkultista atmoszféra, szinte már szertartásokra emlékeztető felépítésű dalszerkezetek, diadalittas, büszke riffek. Talán ezekkel a jelzőkkel nem állok túl távol az igazságtól, amikor ennek a rendkívül gazdag […]
Tovább »
A napokban jelenteti meg új nagylemezét a francia black metalos Hyrgal zenekar, ennek örömére végre magam elé vettem 2020-as Fin De Régne lemezüket. Igen, ahogy látjátok a lelkesedés nem volt épp a legnagyobb, de nem szeretem a tartozásokat. A negatív hozzáállás azonban nem véletlen, mivel korábban már találkoztam velük a Serpentine című bemutatkozásuk alkalmával és […]
Tovább »
Hosszú évek óta alvászavarban szenvedem, így nem egyszer kötök ki a fürdőkádban hajnali 3 körül és gondolkodóba esem. Tényleg nincs már új a nap alatt metal téren? Már csak a különböző stílusok kombinálgatása maradt nekünk? Csak akkor előremutató valami, ha az adott banda egy rozsdás pengével egy elegáns mozdulattal vágja le a heréit a zenének […]
Tovább »
Egyik kedvenc szabadidős elfoglaltságom a rég elfeledett másod-, harmad-, akár negyedvonalbeli old school death metal bandákat felkutatni. Hosszú évek múltán is lehet találni igazgyöngyszemeket ebben a végeláthatatlan mocsárban. A Viogression egy nagyon korai felfedezésem volt, néhány névváltást követően végül 1989-et számítják a banda születési évének. Osztagunk szülőhazája Wisconsin állam nem volt éppenséggel az akkori death […]
Tovább »
Ez a lemezbemutató a Fantoft-i templomégetés 30. évfordulójának állít emléket. A raw black metal az a zenei stílus amelyikbe talán a legkönnyebb belevágni de a legnehezebb tartósan megmaradni. A mai technológiának köszönhetően szinte gyerekjáték egy demót összehozni és ez rendkívül felvizezi ezt a színteret. A hálószobás projektek totális elszabadulása egy bizonyos projekthez köthető, az egyik […]
Tovább »
Szerény, gurulós laptop asztalkám alsó polcán laknak promóék, akik állandóan kicsi a rakást játszanak egymással, sokszor az asztal legkisebb megmozdítására képesek teljesen egymásba gabalyodni. Itt általán nem a rossz lemezek végzik, hanem azok, melyekről jellemzően fogalmam sincs mifélék. Igen, akadnak ilyenek is. Mindről meg kell emlékeznem, néha a kezem közé veszek egyet, ám ilyenkor szokott […]
Tovább »
Szép lassan, de magabiztosan emelkedik ki az Evangelist mellékprojektjeként indult lengyel Monasterium az átlagos doom metal bandák közül. Megbízhatóan, ismét három év után érkezik a harmadik nagylemezük, amiről úgy sejtettem, hogy az eddigi legjobb lesz, így kifejezetten megörültem neki, amikor felbukkant a promóciós anyagok között. Nem tévedtem, mivel a Michal Strzelecki dalnok által vezetett csapat […]
Tovább »
Akik számára az alábbi zenekarok nevei jelentenek valamit – Jig-Ai, Psychotic Despair, Spineless Fuckers – azok bizton állíthatják magukról, hogy egy különleges, de sokszor meg nem értett szubkultúra nemes képviselői, s ráadásként még a jóféle cseh sör is szerves része fogyasztásuknak. – Természetesen lemezismertetőm nem csak hozzájuk, hanem mindenkihez szól, hiszen a grind core egyetemleges, […]
Tovább »
Vastag, tapintásra erős CD-tok, pofás borító és konkrétan 16 oldalas szövegkönyv fényképekkel megtoldva. Az ilyen kiadványok manapság nagyon ritkák, hiszen mindenki a digitálisra esküszik (bár nem minősége, inkább olcsósága miatt), úgyhogy illik megbecsülni őket. Így fogok tenni mindenképp a lengyel Straight Hate kiadványával is, ami nemcsak a körítését illetően tekintélyt parancsoló, de a zenét sem […]
Tovább »
Eddigi lemezismertetőim alapján talán már megállapítható az a tény, hogy nem kenyerem a negatív hullámok terjesztése. Biztonsági játéknak is fel lehet fogni a dolgot de szinte mindig olyan bandákról próbálok írni akiket már ismerek és kedvelek. Ha esetleg mégsem akkor tudom, hogy olyan stílust képviselnek ami számomra kedves. Egyszerű oka van a dolognak: ezeket a […]
Tovább »
