A fémzenével való ismerkedésem, későbbi mély barátságom, legvégül szerelmem és valószínűleg holtig tartó kapcsolatom kezdetéig kellett visszautaznom az egészen tetszetős borítóval rendelkező szlovén Stone Orange most megjelent, második lemezével történő megismerkedésem folyamán, ugyanis a fiúk hard rockot játszanak. A szerelem nálam a 70-es évek elejével kezdődött (bár én még tervben sem voltam akkor), […]
Tovább »
Számomra a könnyűzenében (utálom ezt a megnevezést, mert nem könnyebb, mint a „nem könnyű”) két kedvenc korszak létezik. Az egyik a ’65 – 75′ közötti, a másik pedig a kilecvenes évek közepe. Utóbbinál a csúcs mondjuk legyen az 1994-es plusz – mínusz 1 év. Múltkor a Godspeed Ride lemezéről koptattam a számat, most ismét egy régi […]
Tovább »Még nincs egy éve, hogy a német happy metal megteremtője (akik nevükkel ellentétben gyakran nagyon komoly dalokat is előrántanak a nemezcilinderből – legnagyobb örömömre) négy fős legénysége fellépett a kellemes hangulatú budai szórakozóhely kopottas színpadán. Akkor, mint ahogy ezt ki is fejtettem – itt – csupán, szerencsétlen módon, előzenekari funkciót töltöttek be. Annak viszont annyira […]
Tovább »
Az Atlantean Kodexet még 2005-ben sodorta partra a tenger egy bezárt, viharvert ládaként egy rég elveszett korból, majd elég sok kulcsot beletörve a zárba, 2010-ben nyíltak meg először igazán a világnak The Golden Brough c. debütáló lemezükkel, ami akárcsak máshol, nálunk is egészen megosztónak bizonyult Hangpróbás szereplése folyamán. A lemez egy be nem váltott […]
Tovább »
A békési Another Way a 2000-es évek elején tűnt fel a hazai színtéren, a másfél évtizedben jópár split, válogatás és a jelenlegivel együtt 5 nagylemez (Az ég nem ott kezdődik, ahol a felhőket látod – 2003, Békés idők – 2005, Szertefoszló álmok között tisztán lásd a sivár jövőt – 2006, Holtágak az ártérben – 2009, […]
Tovább »
Az újraalakulások vegyes érzelmeket váltanak ki a publikumból általában, gyakorlatilag köpködés és ujjongás kíséri ezeket az akciókat. Vannak viszont olyan bandák is, amelyek sosem oszlanak fel, de egy-egy lemez után sok éves inaktív periódusok következnek. Nos a Godspeed nem ezek közé tartozik, hiszen 19 év eseménytelenség egy banda életében azért több, mint inaktivitás. Rövid története […]
Tovább »
Bevallom, eléggé bosszantott, hogy egy időre rakták ezt a koncertet a Dillinger Escape Plannel (akik szintén új lemezzel érkeztek az A38-ra), így a matekcore legnagyobbjait fájó szívvel, de ki kellett hagynom. Ők már úgyis megvoltak élőben, a Pretty Maids-et viszont még sohasem láttam, úgyhogy nem volt kérdéses, hogy erre kell jönni. Ugyan kissé haragszom a […]
Tovább »
– 2003-ban alakultatok, azaz idén tíz éves a csapat. Foglald össze kérlek a tudnivalókat néhány mondatban! (kezdetek, előző/mostani bandák, tagság, eddigi koncertek, stb) – Öt és fél éve vagyok a zenekar tagja. Így van, mindenki játszott előtte is zenekarokban (pl.: Reactor, SuckerPunch) akit mélyebben érdekel, a weblapunkon böngészgetve biztosan rátalál az infokra. Amikor a zenekar […]
Tovább »
Néha előfordul, hogy egy kritikára bevállalt lemez csalódást okoz, vagy utólag úgy érezzük, mégsem a mi reszortunk írni róla. Ezzel a mostani koronggal például jelentős problémáim akadtak. Az első hallgatás után határozottan gyengének éreztem, ötlettelennek, erőtlennek. Ilyenkor két dolog történhet. Az egyik az, hogy erőt vesz magán a cikkíró, és kifújja magából a feszültséget egy […]
Tovább »
A két francia előzenekart sajnos lekéstem, pedig a The Mars Chronicles-re már neve alapján kíváncsi lettem volna (mivel sokak kedvenc Solaris albumát idézi a nevük: Marsbéli krónikák). Bár állítólag túl sokat nem vesztettem. A jordán csapat, a Bilocate azonban érdekelt, mert ők előzetes belefülelés alapján meggyőzőnek bizonyultak, sikerült is pont rájuk odaérni. A technikás doom/death/black […]
Tovább »
