– Mivel ez az első interjúnk, mutasd be a csapatot, kérlek! Ének: Tarjányi Endre Basszusgitár: Kamarás Szilárd Dob: Ifju Boldizsár Én pedig gitározom. – A megalakuláskor milyen céljaitok voltak? Vessünk számot, mi valósult meg ebből? – Egyszerűen akartunk csinálni egy jó zenekart, egy olyat ami nekünk tetszik. Jól akartuk érezni magunkat. Célok? Hiszek abban, hogy […]
Tovább »
Az Open Grave 1999-ben alakult New Jerseyben, és kezdetben black metal bandaként működött, a jelen lemez pedig inkább már átmenetet képez az old school death és a black metal között. Sőt. Blacket én ebben a zenében inkább csak az ének miatt érzek, meg valamelyest a szintetizátor miatt. Az éppen készülőben lévő honlapjukon okkult black metalnak […]
Tovább »
Az igazat megvallva csak későn, a tavalyi Distrust EP-vel váltam Angertea rajongóvá. A Kernon keverte anyag egy nemzetközi szerződést hozott a csapatnak, melyet egy nem túl hosszú (nagyjából bő fél órás), ám velős albummal háláltak meg. Hasonlóan az EP-hez most is sikerült neves vendéget csatasorba állítaniuk, aki nem más, mint a Faith No More-ból ismert […]
Tovább »
Kezdjük a lényeggel: a kedvenc metál stílusom a régimódi, tradicionális doom muzsika. Azért, mert szeretem az egyszerűségét, őszinteségét és földhöz vágó riffjeit és a mocsarat, amiben bolyongásra késztet. Véleményem szerint ez egy olyan műfaj, aminek szégyen bárminemű újítás, ezért nagyon szűk keretek között mozog, aki az újdonságok kedvelője, az bizony kimarad ebből […]
Tovább »
Tudtam én mindig is, hogy a drone zene rettenetes víziókat tud produkálni minden élő organizmusnak, node ha némi black metallal keveredik, talán halálosabb, mint egy marék ciánkapszula a szájban. Ezt annyira profi módon demonstrálta számomra a Lotus Circle a legújabb anyagával, mely a Caves címet kapta, hogy csak ihajj…majd kiugrott a szemem a végére, pedig […]
Tovább »
Kérem, egyre inkább megdőlni látszik az a hipotézisem, miszerint csak északról érkezhet jó black metal banda. Bár valljuk be őszintén magunknak; a Darkthrone, BURZUM, MayheM tudjuk nagyon jól, hogy műfajalapító volt, jelenleg is az, és lesz is, de jó látni, hogy máshol is rákaptak a sötét élet érzésre, nem csak a fél évig sötétben botorkáló […]
Tovább »
Lehet én vagyok egy beskatulyázódott idióta, de egyszerűen nem tudok felülemelkedni azon a tényezőn, hogy az orosz cirill betűkkel való dobálózás, főleg úgy, ha nemzetközileg akarjuk elismertetni a zenei szerzeményünket, nem biztos, hogy a legnyerőbb ötlet. Nincs bajom sem az országgal, sem az írásmóddal, csak egyszerűen baromságnak tartom olvashatatlan szavakkal közölni az album, sőt mi […]
Tovább »
A Grisâtre nevű Francia egyszemélyes alakulat nem ismeretlen számotokra szerintem; haragSICK kollegám már írt a 2010-ben megjelent L’idée de Dieu album ürügyén Rokkr frontemberről és munkásságáról. Sok alapvető dolgot írt le, amit én is le szerettem volna, így nem megyek bele abba, mikor kezdte, hogyan, merre meddig. Térjünk a lényegre. Ez évben jelent meg a banda második nagylemeze, Esthaetique […]
Tovább »
Az Inborn Suffering egy francia doom/death horda. A Wordless Hope a bemutatkozó nagylemezük, ami 2006-ban jelent meg a Sound Riot Records gondozásában, de mivel időközben a Solitude Productions-höz kerültek (az idei soralbumuk már náluk jött ki), így jelenlegi istállójuk újra kiadta ezév augusztusában a debüt lemezt. És hozzánk is eljuttattak belőle egy példányt, jó szokásukhoz […]
Tovább »
A szakavatottakban az évek során felgyülemlett ismeretanyag hatására a zenekar név, valamint a banda székhelyének említésére (San Diego/California) minden bizonnyal (99,9%-os pontossággal) a death illetve a brutal death metal stílus ugrik be. – Valljuk be, talán nem véletlenül. – Hiszen, ez a térség „rendesen” kitermelte a maga bandáit, előadóit. A zenekart még 2006-ban alapította a […]
Tovább »
