Ha akadna ember, aki feltenné nekem a kérdést, hogy melyik indusztriális hatásokkal megtoldott black metal hordát ajánlanám neki indulónak, biztosan az elsők közt jutna eszembe a több, mint 20 éve üzemelő svájci Borgne neve. Ez leginkább a frissnek mondható élmények miatt van így, hiszen volt szerencsém a viszonylag nagyobb időközönként nagylemezzel jelentkező duó tavalyi nagylemezéről […]
Tovább »
Nem számít különösebb újdonságnak az, ha a black metalt olyan elemekkel dúsítják fel, mint a progresszív dalszerzés, esetleg a jazz, mégis kifejezetten rég kaptunk olyan anyagot, ahol ez a fajta kísérletezés igazán eredményre vezet és élvezetes albumot szül. Ezt a lépcsőfokot sikerült számomra megugrania első lemezével az orosz Isgherurd Morth csapatának, akik egy egészen különleges […]
Tovább »
Az Invictus Productions nemrég adta hírül a Crucifixion Ritual debütáló albumának megjelenését. A kiadvány tegnap, május 16-án látott hivatalosan napvilágot – sötétsége miatt az újhold lenne a helyes, ha ez csillagászatilag is helytálló lenne. A hasogató hangzású zeneanyag a Gouging the Eyes of Angelic Purity címet kapta. Ahogy a promoter írja, a stílust magas szinten művelő újabb horda muzsikáját az Invictus bátran szabadítja a mit sem sejtő közönségre, mert a duó barbár hangzású zenéje valójában semmiféle trendet nem követ. Nincsenek utánérzések és semmiféle kötődés a napjaink zenéjében is megjelenő szeméthez [huh! – szer.], mert ez hangorkán old school, ebben a tekintetben szűklátókörű ám a stílus-lehetőségek határáig eljutó mindent-tagadó, bestiális zenei mészárlás. A zene megítéléséhez több szó nem szükséges. Annak kérlelhetetlenül nyers hangzását a legjobb (legcélszerűbb) hallani. A Sacrament of Defilement, a Ritual Bludgeoning és persze a címadó Gouging the Eyes of Angelic Purity mindent elmondanak. És tényleg…
– Ó, underground, te csodálatos! – mormoltam el magam előtt ezt a mondatot, mikor kezembe adott egy küldeményt a postás néni. Idős keze megremegett, mosolyok közepette ráncosodott arcán pedig kiült az elégedettség, hogy még most is teljesíteni tudja kötelességét. Az ő világában a csomag tartalma csuklószorító, porcerősítő vagy különleges receptgyűjtemény, de én tudom, milyen fertő […]
Tovább »
A kazah raw black metalos Scolopendra Cingulata egyik érdekessége, hogy egy százlábú fajtáról kapta a nevét, a másik pedig, hogy melegágya volt egy másik immár nagylemezzel rendelkező formációnak, a szintén bonyolultabb névvel ellátott Dagor Bragollachnak. A zenekar székhelye orosz földre tevődött át, valamint elhagyva a puritánság vonalát a melodikusabb irányba tettek egy nagy lépést. Hivatalosan […]
Tovább »
Azt hiszem itt a következő példa arra, hogy egyszerű összetevőkből, bevált fordulatokból is lehet igazán jó lemezt készíteni pusztán elhivatottsággal és jó dalszerzői vénával. Ha semmi más nem jár a fejedben, csak az, hogy hazaérés után egy pofa sör mellé leguríts egy régimódi black metal gyalut, de már unod a 90-es évek klasszikusait, akkor a […]
Tovább »
A legelőször, vagy legutóbb 2018-ban kazetta-kiadvánnyal jelentkezett, a saját kiadója számára is ismeretlen történetű orosz Thanatomass black metal banda a Living Temple Records segítségével adta ki új lemezét. A háromtagú orosz rohamosztag vibráló, erőszakos zenéjével sokaknak hozhatja vissza a korai black metal hangulatát erősen pattogó thrash elemekkel fűszerezve. A szalagon, majd CD-n is kiadott debütáló lemez, a Darkest Conjurations 2019-es megjelentétése óta a csapat sokat dolgozott, hogy barbár atmoszférájú dalait csiszolja, pontosabban fogalmazva, azokat tovább érdesítse. A lemez címe is árulkodó: Black Vitriol & Iron Fire. Saját bevallásuk szerint ez a lemez inkább metal album lett, mint klasszikus, vagy inkább skatulyába zárt black metal zene. Ebben van is valami, mert néha annyira hardcore-os, szaggatott, nyugtalanító a hangzás, hogy az valóban kilép a hagyomány kereteiből. A kiadó emellett oly sok méltató szót írt a hangzó anyagról, mintha az egy black metal bulvár magazin színes (nem is fekete-fehér) címlap sztorija lenne – már-már stílusidegen jelzőkkel. Ehelyett álljon hát itt a már meghallgatható felvétel. A lejátszást megnyitva jelenik meg a többségében hosszú felvételek mélységből merített címe.
Nemrég mutattuk be az orosz Edoma első, Immemorial Existence címmel megjelent nagylemezét. A masszív anyag visszautal a black és death metal létrejöttének pillanatára. Az új, szent-pétervári csapat képviseletében a és dalszövegekért is felelős gitáros Nil állt a Fémforgács rendelkezésére, hogy bemutassa bandáját, a zenei hatásokat, és beszéljen jelen aktivitásukról. Gratulálunk az albumhoz. Ez az anyag, […]
Tovább »
Egészen különleges élmény tud lenni egy-egy, korábban sosem hallott, ismert zenekar felfedezése és kifejezetten örömteli, amikor rájössz, hogy az adott csapatnak nem egy, hanem számtalan lemezéről csúsztál már le, amit érdemes szép sorban pótolnod. Bizony, a nagy dömpingben simán el lehet csúszni az év legjobb lemezei mellett is a legnagyobb figyelem ellenére. Szerencsére mindez az […]
Tovább »
A magyar black metal utánpótlásai látszólag kimeríthetetlenek. A közelmúltban olyan zenekarok, valamint egyszemélyes formációk szöktek szárba a föld alól, illetve jelentkeztek első nagylemezükkel, mint a Leiru, az Estve, a Holdlajtorja, a Mistcavern, a Rém, a Sír, vagy az Avaron. Azonban ezen nevek egy része mögött olyan arcok mozgatják a szálakat, akik más zenekarok révén akár […]
Tovább »
