Címke: Black Metal

Epectase – nem húzzák az időt

 A francia Epectase projektet egy duó alkotja, méghozzá Avitus és Vague személyében. A 2018-ban indult formáció a kísérletezős kedvű black metal zászlaját lengeti a magasba májusban esedékes debütálásán, ami Astres címmel érkezik majd. A megjelenésig ugyan még várni kell pár hetet, de ízelítőnek meghallgathatjuk az As He Runs Towards The Stars című dalukat, valamint a hangulatos borítót is megszemlélhetjük. 

Epectase - As He Runs Towards The Stars (Track Premiere)

Agos – Aonian Invocation – 2018

    Van Gimot nincs munka hiányában, mivel több bandában is tevékenykedik már évek óta. Nevével összefuthattunk a Virus Of Koch, Acherontas, Cthonic Aura és Devotion Omega zenekarok kapcsán, most pedig ha tetszik, ha nem, Agos nevű egyszemélyes projektjéről fogok nektek prédikációt tartani. Az Agos 2014-ben született meg, neve mitológiai eredetű és azt a személyt […]

Tovább »

Acheronte – Son Of No God – 2018

    A köztudatban az olaszokat általában impulzív, lobbanékony embereknek tartjuk hangosabb beszédük és számunkra túlzottnak tűnő gesztikulációik miatt, azonban a valóság az, hogy az Appennini-félszigetre már jó ideje befészkelt lakosság meglehetősen harmonikus kapcsolatot ápol hagyományaival és környezetével. Gondoljunk csak bele, mennyi műemléket őriznek meg, melyek jó része például nálunk valószínűleg már egy-egy disznóól hátsó […]

Tovább »

Indesiderium – Of Twilight And Evenfall​.​.​. – 2018

    Kalifornia, Los Angeles: bikinis lányok, luxus és csillogás villan be mindenkinek ezekről a helyekről, kivéve talán Mattias Snydernek és hűséges barátjáak, Atrum Abbasnak. A logóból és a borítóból gondolom menet közben kitaláltátok, hogy bizony a srácoknál a környezetükkel kevésbé kombinatív képességekkel rendelkező zenei világban utaznak, mivel a tipikusan északi black metalt hivatottak népszerűsíteni […]

Tovább »

Mord’A’Stigmata – Dreams Of Quiet Places – 2019

    Gyakran tántorítanak el egy-egy lemez esetében a hallgatástól a post és avant-garde kifejezések, ezt megmondom őszintén, mivel nagyon kevés olyan anyagba futottam bele eddigi pályafutásom során, melyek maradéktalanul meg tudtak győzni ezek szükségességéről. Tudom, sokan várják a metal műfajtól a megújulást, az új irányokat és a kísérleteket, ugyanakkor én az olyan őskövületek közt […]

Tovább »

Moonsorrow – Kivenkantaja – 2003

    A 90-es évek elején igencsak felkorbácsolódott az északi országok, mint Norvégia, Svédország, Finnország nemzeti öntudata, ebben pedig jelentős részt vállalt Quorthon munkássága a Bathory révén. A folk és viking metal hordák nagyrészt a black metal mozgalommal kombinálva pedig végtelen mennyiségben kezdték el ontani a mitológiai témákkal foglalkozó, népi elemekkel teletűzdelt lemezeket. A trend […]

Tovább »

Embryonic Cells – Horizon – 2018

    Régi, ronda logóját új, de szintén érdektelenre cserélte a francia Embryonic Cells zenekar, akik úgy léptek be a black/death metal csapatok veteránnak számító életkorába, hogy a világ nagy részén még sosem hallottak róluk. Az egészen korai években, 1994-ben alapított horda főnöke a kezdetektől fogva az énekért és gitárokért felelős Max, aki mellett vissza-vissza […]

Tovább »

Barzakh – Shallow Ocean – 2015

      Nem újdonság a művészetben a kontraszt fogalma, aminek segítségével valamilyen oknál fogva egymástól eltérő elemeket rendelünk egymás mellé. Ugyanakkor ezzel az eszközzel is érzékkel kell bánni, hiszen túlzásba vihető és akkor inkább visszatetszést vált ki a befogadóból. Itt jön képbe egy újabb fogalom, a harmónia, aminek megteremtése az okosan használt elemek elrendezésén […]

Tovább »

Ruins Of Faith – Dark Evil Illusory Substance – 2018

    Kár is lenne tagadnom, nekem Grúziáról igencsak szegényesek az ismereteim, mivel általában csak két dolog szokott eszembe jutni róla. Az egyik egy fájdalmasan béna futballmérkőzés, a másik pedig az egészen jó lemezekkel jelentkező funeral doom projekt, az Ennui. Ezen a rövidre sikerült listán próbálok meg változtatni a Ruins Of Faith zenekar segítségével, akik […]

Tovább »