2018-ban leginkább a váratlanul felbukkanó, vagy jelen esetben az iszap mélyének rejtekéből felbuggyanó zenekarok kényeztetnek el, míg az általam várt és előre felmagasztalt kiadványok többnyire egy, a próbálkozást elismerő biccentésen kívül többet nehezen tudnak kiváltani belőlem. Míg figyeltem, hogy alakul az új Age Of Taurus, Procession vagy épp a Lord Vigo lemez, olyan […]
Tovább »
Heinrich Kramer bácsi 1430 környékén látta meg a napvilágot egy német faluban (ma már francia területen található), egy, saját elképzelései szerint bűntelen éjszaka eredményeként. Mivel rendkívül szegény családba született és dolgozni sem igazán volt kedve, ezért hamar rátalált a közelben tevékenykedő dominikánus rendre, akik mindennapi betevővel és jó adag borral bíztatták belépésre az […]
Tovább »A texasi Thunder Horse szinte váratlanul dobta be a közösbe debütáló lemezét, amit a korábban heavy/thrash metal csapatokban megfordult tagok készítettek. A projekt nevét magán visel? lemez ritka hangulatos darabja a sludge/stoner és klasszikus doom metalnak, aminek megismerését feltétlen ajánlani tudom ezen m?fajok kedvel?inek. Dögös, súlyos zene lappang a pofás borító alatt.
Az utóbbi években a vámpírok megítélése jelent?sen megváltozott néhány filmnek, könyvnek köszönhet?en, de a zenében továbbra is annyira alattomosak és titokzatosak, mint amennyire kifinomultak. Ennek újabb bizonyítéka Reverend Amodeus egyszemélyes black/doom alkotása, mely Carpathian Sunrise néven fut. A projekt bemutatkozása, a Doctrine Of The Infidel már meghallgatható.
Hiába szándékozunk titeket minden hasznos információval ellátni, ha egy zenekar ennek pont az ellenkez?jére törekszik. Így történhet, hogy a görög Diurnal zenekarról körülbelül semmit sem lehet kideríteni azon kívül, hogy black/death/doom metaljuk az ?si démonok témakörére összpontosít, a zenéjük pedig pont olyan ocsmány szörnyeteg, mint annak borítója.
Témavilágban nem, ugyanakkor stílusban nagyot ugrottak az egykori Ezekiel28, Morrigu, Kludde tagok, akik a black/death metal vegyületekr?l egyenesen a sludge/doom vonalra vetették rá magukat Welcome To Holyland nev? formációjukkal. Az ugyanerre a névre keresztelt debütálás sötét, mint az általános harmadikból túlkorosság miatt kibukó diák és súlyos, mint a testképzavaros hamburgergeneráció. Fogyasszátok ti is mértékkel!
![WELCOME TO HOLYLAND - Welcome To Holyland [FULL ALBUM] 2018 **LYRIC VIDEO**](https://femforgacs.hu/wp-content/plugins/wp-youtube-lyte/lyteCache.php?origThumbUrl=https%3A%2F%2Fi.ytimg.com%2Fvi%2FzwBljhug1n0%2F0.jpg)
Nem tudom, mennyire lehet komolyan venni egy doom metal lemezt, ha alapvetően a Horrorra akadva 3. egy jelenete ugrik be róla. A Charlie Sheen feleségét elgázoló sofőr a jelenet végén sebességbe teszi az autóját, hátra néz, hogy nehogy nekitolasson valaminek, majd elindul előre. Ez teljesen leírja minden érzésemet az egyébként öt éve […]
Tovább »
Gótikus, gregorián énekes, ultra depresszív doom metal 1995-ből… Itt vagy még? Akkor jól döntöttél, mivel egy újabb klasszikust szeretnék kicsit közelebbről körbejárni, ami felett már lengetik a felejtés búbánatos kaszáját. Kezdjük rögtön azzal, hogy ki, mikor és miért döntött úgy, hogy a Herkules csillagkép fejében található kettős csillag régi, arab nevével felvértezve […]
Tovább »A kultikus mexikói black/doom banda, az Argentum néhány éve új projektbe kezdett Rex Defunctis néven, ám pár kiszivárgott dalon kívül konkrét kiadvánnyal nem jelentkeztek. Nemrég azonban megjelent a Tenebram Vobiscum, ami alapján közelebb állnak a death/doom metalhoz, de a sötét harmóniáktól sem vettek végleges búcsút.
A német Pierre Laube Doomed nevű formációjáról már bőven olvashattatok nálunk, ami nem is meglepő a death/doom metalt egyedi módon művelő projekt minőségének köszönhetően. 2011 óta már öt nagylemezzel rukkoltak elő, aminek most újabb folytatása közeleg a Solitude jóvoltából, méghozzá Anti-Odes Of Life címmel. A közelgő albumról túl sok információt nem lehet tudni, a legfontosabbat viszont igen, a most közzétett The Doors című dal alapján ismét érdemes lesz várni a megjelenést. Súlyos anyag közeleg, az immár megszokott és egyre finomabb művészi koncepcióval karöltve.
