A Tardy Brothers iszonyatosan fantázia dús klisékben fetreng, mivelhogy a Bloodline egy olyan szó, aminél kevesebbet rágtak már le jobban, illetve a project kézenfekvő neve (John Tardy – vokál és Donald Tardy – dobok). Mindketten Obituary tagok, John a frontember, míg Donald a dobos, aki az első Meethook Seed-en és az Andrew WK party metálon […]
Tovább »
Finnország menti meg a haldokló lemezipart? Az új Sonata Arctica lemezből tegnap, a megjelenés napján több, mint 15000 azaz tizenöt-ezer példányt adtak el. A hivatalosan is aranylemez státuszt szerzett anyag címe The Days of Grays, a Nuclear Blast gondozza és gyanítom tegnap nagyon részegek voltak.
Az első single az albummal kapcsolatban a The Last Amazing Grays, mely a finn toplistákon a 3. helyig küzdötte fel magát.
Some times ago, you could read a review about the italian thrash-death band’s first album. They surprised about the rating (9.2 from 10), but it isn’t surprising. Even it’s not a masterpiece, but the Profondo Rozzo is highly above the average. So, I thought about an interview. As you see, I didn’t hesitate, I asked […]
Tovább »
Három év csend után a Rotting Christ ismét studiózik, hogy rögzítse a Theogonia ópuszának utódját. Az egy év alkotói fázis során született dalokat a Lunatech Studios-ban veszik fel, mely az Olümposz hegyen található. A görög csapat azt ígéri, hogy az új nótákkal még egy lépéssel tovább lépnek zeneileg, a megszokott stílusjegyeiken kívül lesznek meglepetések is, melyek garantálják, hogy elégedettek lesznek a rajongók.
Cím, megjelenési dátum még nem ismert.
Nem rég olvashattatok az olasz thrash-death hordának debüt nagylemezéről kritikát, a csapat csodálkozott a korrekt pontszámon (10-ből 9.2) pedig nincs min csodálkozni, ha nem is mestermű, de az átlagon felüli anyagot hallhattunk a Profondo Rozzo-n, s evidens hogy felmerült az interjú lehetősége is. Mint láthatjátok, nem sokat haboztam, faggatni kezdtem a Matteo-t, a Subhuman agyát, […]
Tovább »
A nem mindennapi nevű spanyol Nahemah érdekes talányok erdeje, Alicante-ben alakultak 1997-ben, két évvel később kijött egy saját próbálkozásuk, majd pedig 2001-ben a Chrysalis nevezetű debüt korong, igaz akkor még zeneiségük műfaji halmaza inkább a black metál egy szimfonikusabb tónusában tetszelgett, majd eltelt 6 hosszú év, a fél legénység a múlt árnyaiba merülve tűnt el, […]
Tovább »
Acélszív! Jöjjön estére egy kopipészt hír, hogy legyen min csámcsogni. a Mahasz eladási listájának első helyén nyitott a megjelenés hetében az Ossian új lemeze, a jeles eseményt a zenekar így kommentálta:
„Az Ossian új albuma, az Egyszer az életben, a megjelenésének hetében a MAHASZ-lista első helyén nyitott! Az immáron negyedik alkalommal – az Ítéletnap, a Tűzkeresztség, az Örök tűz lemezek után – elért eredmény mellett külön öröm, hogy a májusban megjelent Best of 1998-2008 album is a lista nyolcadik helyére került! Köszönet mindenkinek!!!”
Hőn szeretett fővárosunk a szokottnál is rútabb arcát mutatta felénk 17.-én délután; a hangulatot elrontani ugyan nem tudta a Budaörsnél nyakunkba szakadt hidegzuhany és a Margit-híd lezárása miatt tetűként előttünk araszoló autósor, de a türelmünkbe azért alaposan belekóstolt, így az eredetileg kényelmesre tervezett tempó helyett végül már-már azon kellett izgulni, vajon odaérünk-e időben az Artilleryre. […]
Tovább »
Ellopták az Agalloch hangszerként használt szarvas koponyáját. Az eset még a múlt héten, 12-én este történt a milwaukee-i állomás színpadján. Díszítő elemként volt rakás csont meg agancs is, persze a galád tolvajnak a koponya kellett. Az atmoszférikus, sötét folk/metalt játszó oregoni csapat számára mégis happy endként végződött a történet, a nem túl tradícionális hangszer azóta anonim úton visszakerült a tulajdonosokhoz.
Azut hiszem, mostanság kevés lemez megjelenést kísér akkora várakozás, mint az AIC Black Gives Way To Blue c. albumát. A korábban már két nótát közzétett csapat vagy a kiadó most egy egyveleget rakott össze kedvcsinálóként, amit most megnézhettek alant. Aztán jöhetnek a vélemények pro és kontra…
