Albumkritikák

Death Has Spoken – Elegy (2025)

Idén kifejezetten lassan ballagtunk bele az őszbe, ami egyfajta eleganciát ad az elmúlásnak. Nagyon kedvelem ezt az évszakot, mivel az igazán jó séták és a kellemes melankólia melegágyának nevezhető, ezek pedig a kedvenc időtöltéseim között szerepelnek. Nagy kérdés, hogy mit hallgassunk ebben az időszakban és mi mást is javasolhatnék nektek, kedves Olvasók, mint a jó […]

Tovább »

Old Sorcery – The Escapist (2025)

Három év elteltével jelentkezett ismét albummal Vechi Vrăjitor (Juuso Peltola), a projekt géniusza. Az Old Sorcery 2017 óta a dungeon synth műfaj igazi zászlóshajója, csodálatosan gazdag, színes és kalandos hangzásvilágával. Véleményem szerint az Old Sorcery minden egyes új lemezével egy lépést “távolodik” a klasszik old-school dungeon synth stílustól egy teátrálisabb, gazdagabb és varázslatosabb hangzás felé. […]

Tovább »

Kauan – Wayhome (2025)

Úgy vélem, hogy az idei év tartogatott pár igazán nagy horderejű megjelenést. Viszont várományozás tekintetében számomra abszolúte dobogós helyen szerepelt az atmoszférikus doom / progresszív rock / post-rockot játszó Kauan új nagylemeze. Úgy vélem, hogy a dél-uráli régióban található Cseljabinszk városában megalakult együttest sokaknak nem kell bemutatni. Hiszen Anton Belov által 2005-ben megalapított zenekar a […]

Tovább »

Joy Shannon – In The Forest Singing Sorrowless (2025)

Az ősz már teljes egészében átfestette a tájat. A természet felöltötte arany-rőt és rozsdaszín köpenyét, hogy hamarosan átadja a helyét a lezárás időszakának. Hihetetlen, hogy peregnek a napok, hetek, hónapok – Edgar Allan Poe után szabadon – mint homokszemek az ujjaink közt. Nemrég még élveztük a meleg nyári napokat, most meg felocsúdva azon vesszük észre […]

Tovább »

Hooded Menace – Lachrymose Monuments Of Obscuration (2025)

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyerekkori barátom. Az a fajta, aki szar családban nőtt fel és egyetlen igazi társává a gitárja vált. Végtelenül magába forduló, de a végsőkig megbízható, ám az öröksége, az italozás sajnos gyorsan elvette tőlünk. Na, ő járt a fejemben akkor, amikor sokadszorra füleltem meg az új Hooded Menace […]

Tovább »

Linnea Hjertén – Steg för steg (2025)

A skandináv folk és underground zenékre specializálódott Nordvis records várható megjelenések kínálata nyomán érkezett el hozzám a Linnea Hjertén második albuma. Az egyszemélyes formáció Nio systrar című debütáló korong egy erősen rituális ambient alapú alkotás volt, ami egy igen letisztult zenei koncepcióval bírt, viszont a hangulat tekintetében elismerés illeti. Azonban a Nornák tovább szőtték fonalukat és […]

Tovább »

Owls Woods Graves – Strix (2025)

Mit is jelent a Strix? Nos, a kifejezés egy ókori mitológiából származó entitást jelöl, ami általában egy vérszomjas szárnyas állat (általában bagoly, esetleg denevér). Egy igazi rossz ómen, és valószínű, hogy ez a mitológiai lény a sok évszázaddal később kialakult vámpír-kép egyik alap komponense is. A kis bestiárium leckét követően szerintem érthető, hogy miért is […]

Tovább »

Halfsleeper – Midnight Blue

Brazília valamennyiünk elméjében az örök napsütés, a foci, a karneválok és a szamba országaként van jelen. A sztereotipikus latin pozitivitást, a temperamentumos déli hozzáállást és világszemléletet ismerve tulajdonképpen kultúridegennek hat egy Halfsleeper-höz hasonló post-punk, darkwave projekt létezése. Tájidegen elemként úgy emelkedik ki a são pauloi duó a brazil kultúrából, mint elhagyatott gyárkémény a Copacabana aranyszínű […]

Tovább »

Evoken – Mendacium (2025)

Egy Evoken lemez érkezett idén, ami a legtöbb funeral doom, death/doom rajongónak bizony mindig okot ad az izgalomra, lévén a stílus nagy öregjeiről van szó, akikről biztosan tudom, hogy még nem hibáztak. Az amerikai, kezdetben Funereus néven indult csapat tejfölös szájú korszakában hallotta a Thergothon legelső, kultikusnak nevezhető Fhtagn-Nagh Yog-Sothoth című demóját, ami gyakorlatilag megalapozta […]

Tovább »

When Nothing Remains – Echoes of Eternal Night (2025)

Hosszú szünet után 2025. november 21-én jelenik meg a svéd When Nothing Remains új albuma, az Echoes of Eternal Night. Felpakoltuk, meghallgattuk, és elmorzsoltunk pár könnycseppet. Talán elmondhatom, hogy barátkozásom a doom metallal – és úgy alapvetően a szomorú zenék világával – nem ma kezdődött. Zenei fejlődésem során egészen hamar a My Dying Bride, Swallow […]

Tovább »