A Hollywood Rose zenekar bár eredetileg azért alakult 2003-ban, hogy a Guns N’ Roses dalokat a lehető leghitelesebben tolmácsolja, időközben saját dalok írására is „vetemedett”. Nos, a csapat már tíz éve ápolja a Guns örökségét, s ezen a koncerten tizennégy tételben kapunk összefoglalót, jó fényekkel, profin, ahogy illik és ahogy egy már nemzetközi színtéren is […]
Tovább »
Ha pár év késéssel, de előbb-utóbb hazánkban is megjelennek azok a stílusok, amik Amerika, vagy Európa szerte már futnak egy ideje. Ilyen például a djent, mely kifejezést nem olyan rég aggatták rá a poliritmikus, groove-os, matekos fémötvözetekre. De hívhatták volna Meshuggah-metalnak is (mint ahogy egyesek emlegették), csak gondolom a djent rövidebb, és jobban hangzó… Persze […]
Tovább »
A TDW a holland Tom de Wit szólóprojektje. Az úriember neve ismerősen csenghet oldalunk látogatói számára, hisz ez a negyedik, hozzá köthető formáció, amiről írok. Ő alapította a Layered Reality Productions kiadót, mely égisze alatt jelent meg az általam megkritizált Adeia, Sense vs Sanity, illetve Mind:Soul album. Mely utóbbi Tom rendes zenekara, ahol ő a […]
Tovább »
A fémzene születése óta virágzik minden irányban, stílusok jönnek, keverednek, erősödnek, gyengülnek. Ebben a komplex folyamatban erősödni kezd az evolúció hatása és minél erősebb valami, annál hosszabb életű. A hosszú élet alatt egy-egy ágazatnak sikerült teljes mértékben kitágítani saját határait. Ide tartozik a heavy metal, a thrash, a doom és még sokan […]
Tovább »Furcsa ellentmondásnak hathat egy metal hívő szájából, hogy irtózik a temetésektől, a haláltól. Nekem túlságosan sok is jutott ki ezekből az elmúlt években, volt hogy havonta. Nem tudok kijárni a temetőkbe, mert ellenérzést vált ki belőlem a föld alatt oszló emberek jelenléte. Soha nem láttam értelmét egy olyan terület meglétének, amire virágokat dobálnak […]
Tovább »
Mindig is szerettem az Anathema csodaszép muzsikáját, legyen szó akár a korai idők death/doom alapú világfájdalmáról, vagy a későbbi korszak dark, majd atmoszférikus rockjáról. Legutóbbi albumuk, a Weather Systems szerintem pályafutásuk egyik legszebben csillogó ékköve. Közel sem annyira borús, nyomasztó, mint némelyik elődje, de varázslatos, tökéletesen felépített zenét rejt. Emiatt fokozott kíváncsisággal vártam, hogy egy […]
Tovább »
Úgy tűnik a klasszikus heavy metal az elmúlt évtizedek alatt mit sem vesztett népszerűségéből. Nyilván akadtak hullámvölgyek (főleg a ’90-es évek grunge őrülete), de a mai napig találkozhatunk olyan frissen/nemrégiben létrejött bandákkal, akik ezt a stílust akarják képviselni. Ilyen például az olasz Rustless. Az ötösfogat 2007-es alakulása óta három nagylemezzel örvendeztette meg a heavy metalra […]
Tovább »
A Druknroll (jó hülye név!) egy orosz banda, a Точка кипения, azaz Boiling Point pedig a 3. nagylemezük. Megkímélek mindenkit a cirill betűktől, úgyhogy a dalok angol címeit fogom papírra vetni. Igen, ebből az következik, hogy anyanyelvükön nyomulnak a srácok. A 10 nótás, 50 perces album 90%-a szólal meg ruszkiul, a záró szerzemény viszont ánglius. […]
Tovább »
… Ahogy jól emlékszem, ezen a kritika még akkor íródott, amikor az őrület első csirái megfakadtak volna. No, de ne is szaladjunk előre úgy az időben. Utazásunkat kezdjük csak a legelején, a téboly apró kápolnájában, ahol a Hardcore Anal Hydrogen önjelölt prófétái köpködik a téboly dallamait a végtelen űr fagyos semmijébe. – Kérdezhetnéd: Ez most […]
Tovább »
Egy minden szempontból amatőr kiadványt juttatott el szerkesztőségünkbe a cseh „gitárhős”, Pavel Stepanek. De mentségére szóljon, hogy a CD hátlapján fel van tüntetve, hogy ez a lemez csak promóciós célokat szolgál. Tehát Pávelünk legyártatott x db CD-t a média számára. Ez mindenképp megsüvegelendő, hisz kis hazánkban gyakran fordul elő a fordítottja, azaz kapunk mp3-at, sőt […]
Tovább »
