Albumkritikák

Linnea Hjertén – Steg för steg (2025)

A skandináv folk és underground zenékre specializálódott Nordvis records várható megjelenések kínálata nyomán érkezett el hozzám a Linnea Hjertén második albuma. Az egyszemélyes formáció Nio systrar című debütáló korong egy erősen rituális ambient alapú alkotás volt, ami egy igen letisztult zenei koncepcióval bírt, viszont a hangulat tekintetében elismerés illeti. Azonban a Nornák tovább szőtték fonalukat és […]

Tovább »

Owls Woods Graves – Strix (2025)

Mit is jelent a Strix? Nos, a kifejezés egy ókori mitológiából származó entitást jelöl, ami általában egy vérszomjas szárnyas állat (általában bagoly, esetleg denevér). Egy igazi rossz ómen, és valószínű, hogy ez a mitológiai lény a sok évszázaddal később kialakult vámpír-kép egyik alap komponense is. A kis bestiárium leckét követően szerintem érthető, hogy miért is […]

Tovább »

Halfsleeper – Midnight Blue

Brazília valamennyiünk elméjében az örök napsütés, a foci, a karneválok és a szamba országaként van jelen. A sztereotipikus latin pozitivitást, a temperamentumos déli hozzáállást és világszemléletet ismerve tulajdonképpen kultúridegennek hat egy Halfsleeper-höz hasonló post-punk, darkwave projekt létezése. Tájidegen elemként úgy emelkedik ki a são pauloi duó a brazil kultúrából, mint elhagyatott gyárkémény a Copacabana aranyszínű […]

Tovább »

Evoken – Mendacium (2025)

Egy Evoken lemez érkezett idén, ami a legtöbb funeral doom, death/doom rajongónak bizony mindig okot ad az izgalomra, lévén a stílus nagy öregjeiről van szó, akikről biztosan tudom, hogy még nem hibáztak. Az amerikai, kezdetben Funereus néven indult csapat tejfölös szájú korszakában hallotta a Thergothon legelső, kultikusnak nevezhető Fhtagn-Nagh Yog-Sothoth című demóját, ami gyakorlatilag megalapozta […]

Tovább »

When Nothing Remains – Echoes of Eternal Night (2025)

Hosszú szünet után 2025. november 21-én jelenik meg a svéd When Nothing Remains új albuma, az Echoes of Eternal Night. Felpakoltuk, meghallgattuk, és elmorzsoltunk pár könnycseppet. Talán elmondhatom, hogy barátkozásom a doom metallal – és úgy alapvetően a szomorú zenék világával – nem ma kezdődött. Zenei fejlődésem során egészen hamar a My Dying Bride, Swallow […]

Tovább »

Doomsday – Never Known Peace (2025)

Ha az ember veszi a fáradtságot és keresztülrágja magát a világon előforduló Doomsday nevű formációk sokaságán, nagy eséllyel belefuthat egy olyan produkcióba is, ami alkalmasint nem lesz instant csalódás. Persze az én kapcsolatom nem így indult az oaklandi hordával, szokás szerint úgy haraptam rá a pofás borítóképre, mint a nagy fehér cápa a gyanútlan szőkére […]

Tovább »

Itinera – Kör (2025)

A nyár hamvadó pillanatait már végérvényesen felváltotta a számadás és elmúlás periódusa. Azonban ez a csodálatos színek, illatok és otthonos hangulat időszaka is. A számadás és a befelé figyelésé, amivel mérlegelni tudjuk az életünk elmúlt szakát, ami elengedhetetlen, hogy lezárjunk dolgokat, vagy éppenséggel meghaladjuk azokat. Számomra ez az egyik legkellemesebb és egyben legjobban várt része […]

Tovább »

The Darkening – Awake (1996)

Egy régi közmondás szerint a gyertya másnak szolgál, miközben önmagát emészti. Ha pedig nagy lánggal ég, gyorsan el is fogy. Ezeket a bölcsességeket nemcsak a hétköznapi életben tudjuk értelmezni, de a zenében is találunk rá számtalan példát. Heti rendszerességgel megjelenő sorozatunkban olyan zenekarok albumait mutatjuk be nektek, melyek egyetlen lemezzel váltak kedvenccé, kultikussá, majd el […]

Tovább »

Coroner – Dissonance Theory (2025)

Nem is tudom, hány cikkben említettem már meg, hogy mennyire kedvelem a thrash metal fejlődésének azt a szubzsánerét, ami a ’80-as évek végén, a ’90-es évek első felében próbált meg utat törni magának. Menet közben azonban útját állták az olyan frissebb irányzatok, mint a black metal, a death metal vagy akár a grunge. Ez a […]

Tovább »