Az ausztrál Karnivool-t általában az egyszerűség kedvéért a Tool-kistesó zenekarok közé szokták sorolni. Persze nem alaptalanul, hisz megtalálhatók zenéjükben a Tool-os hangzatok, de szerintem legalább annyi mindenben különböznek Maynard-éktól, mind ahány dologban hasonlítanak. Bemutatkozó nagylemezük (Themata – 2005) még a nu metal védjegyeit is magán hordozta, aztán a 2009-es Sound Awake már több, Tool-rokon megoldást […]
Tovább »
A szlovákiai Nagycsalomján megrendezett Metal Forever fesztivál történetébe nem mennék bele, akit érdekel, elolvashatja az interjúban. A lényeg, hogy hosszú szervezés, készülődés után lezajlott a kétnapos buli. És ez a beszámoló is megszületett végre! (Bocs srácok!) Számunkra kisebb kalanddal ért fel az utazás, mivel az autó hirtelen támadt műszaki problémája miatt az út nagyjából harmadát […]
Tovább »
Az Extol egy norvég banda… És ez a tény megmagyaráz bizonyos dolgokat. Ugyanis számomra olybá tűnik, hogy a norvég zenekarok produktumai tekinthetőek manapság leginkább a szó eredeti értelmében véve progresszívnek, és kísérletezőnek. Az Extol pályafutása is kísérletek sorozata. Az eddig megjelent négy lemezük elég markánsan különbözik egymástól. Az 1998-as, debütáló Burial progresszív death/black/thrash metaljától eljutottak […]
Tovább »
Dan Erland Swanö, akit legtöbben a középső neve nélkül tartanak számon, idén ünnepelte 40. születésnapját. „Amihez ezúton is gratulálok!” (Elvira – Munkaügyek) Ő az a zenész, aki kb. annyi bandával hozható kapcsolatba tagként, vagy közreműködőként, mint ahány esztendőt eddig megélt. Mindig is bírtam a svéd úriember dolgait, zenekarai közül a Nightingale pedig az egyik kedvenc […]
Tovább »
A Crowbar dal után elnevezett Our Existence Is Punishment az oldal olvasói számára ismerősebben csengő Nadir tagjait tudja magáénak, akik 2006-ben úgy érezték, a death/HC/doom keverékük mellett más területeken is kiélnék zenélés utáni vágyaikat. Ennek az elképzelésnek 2011-ben lett komolyabb szülötte, méghozzá egy indusztriális doom metalt magába foglaló debütáló lemez, a The Horrid […]
Tovább »
Előrebocsátom, nem hallgatok túl sok kalipunkot; hosszú távon általában nem köt le ez a stílus, de a NOFX (a Bad Religionnel egyetemben) a szerethetőbbek közé tartozik. Ráadásul régi motorosok már, úgyhogy az irányzat hívei számára nem szorulnak különösebb bemutatásra. Durva volt nagyon az a hét, amikorra beütemezték második budapesti koncertjüket, minden napra jutott valami jó […]
Tovább »
Omar Rodríguez-López és Cedric Bixler-Zavala három lemezen dolgozott együtt a long beach-csi (Kalifornia) At the Drive-In nevű post hardcore bandában ’96 és 2000 között. Miután a zenekar feloszlott zenei ellentétek, és drogügyek miatt, a szerzőpáros 2001-ben megalapította a The Mars Volta névre hallgató, latinos felhangokkal telipakolt rendkívül elvont rockzenét játszó csapatot. Az alatt a tizenegy […]
Tovább »
Korábban nem szerettem a zenében a német nyelvet. Igazából a német nyelv manapság sem a kedvencem, de a zenében már nemhogy elfogadtam, de jobban is tetszik, mint az angol. Legalábbis a metalban. Az angol a modern kor, a jelen életterünk világnyelve, a német viszont visszavisz képzeletben a történelmi korokba. Mellesleg a metal lehet, hogy Britanniában […]
Tovább »
Folytatnám azon black metal lemezek kivesézését, melyeket nem tudok egyéb jelző nélkül kategorizálni. Mellesleg a trv (igen, hiányzik az „e” a végéről, bízom benne, hogy leesik végre, hogy direkt) kategóriából is keményen kilóg a tárgy ezúttal, de muszáj róla írjak, mert hetek óta rá vagyok függve. A Shade Empire egy finn csapat, amely lassan 15 […]
Tovább »
A djent is az a stílus, ami a „szokásos” utat járja be, azaz: egy zenekar megteremti, de ekkor még nem úgy hívják ahogy, a djent szót/titulust később aggatják rá. Majd jön néhány követő. Aztán egyre több banda kezdi el játszani, vagy részben, vagy egészben alkalmazva a paneleit. Kitör a djent láz. Majdnem olyan sokan tűzik […]
Tovább »
