A Tiamat az általam legnagyobbra becsült bandák egyike. Legyen szó akármelyik korszakukban alkotott lemezükről több-kevesebb idő ráfordításával előbb utóbb beérnek nálam. Igen, ez leginkább az ez előtti utolsó négy anyagra értendő, tehát az A Deeper Kind of Slumber utániakra. Abban általában megegyeznek a fémzenéket valamerről kedvelő egyének véleményei, hogy a svédek első négy lemeze közel […]
Tovább »
Lengyel barátainknál igencsak egészséges extrém metal szcéna működik, ám a teljes ismeretlenségből mindössze három banda tudott kitörni, név szerint a Vader, Behemoth és Decapitated. A Sandomierz városából való In Silent még messze jár attól, hogy az említettek nyomdokaiba lépjen, ám közel sem reménytelen a helyzet. Az eredetileg doom hordaként startolt négyesfogat már a 90-es évek […]
Tovább »
Ha már előző recenziómban megemlítettem a Votum nevét, úgy döntöttem írok az ő új lemezükről is egy pár sort. Bizonyos szempontból hiánypótlónak is tekinthető ez a kritika, hisz a zenekar első két albumáról snecy, illetve 9000Sanyi tett közzé ismertetőt. Ráadásul nekem a Sanyi által elemzett második korongjuk nagy kedvencem. Ehhez képest mondhatni nem kapkodtam el […]
Tovább »
A lengyel Retrospective 2008-as, Stolen Thoughts című lemezére 9000Sanyi hívta fel anno a figyelmemet. Ha jól emlékszem a szintén polák Votum kapcsán ajánlotta, hogy ismerkedjek meg a Retrospective zenéjével is. Én megfogadtam a tanácsát, és alapvetően tetszik is a Stolen Thoughts, de akkor, és azóta sem gyakorolt/gyakorol rám akkora hatást, mint a Votum korongok. Ez […]
Tovább »
Talán nem én vagyok az egyetlen, aki eddig nem hallott még a spanyol The Seed nevű metal formációról, ezért érdemes lesz pár adalékkal kezdeni az ismertetőt. A brigádot 2006-ban szabadította a világra az a három fiatalban burjánzó magasztos vágy, hogy a bennük felgyülemlett energiákat a hangszerek intenzív kínzásával vezessék le, amit aztán demó […]
Tovább »Mindent, s mindenkit megelőzve elöljáróban csak annyit szeretnék hozzáfűzni a Niklas Kvarforth vezette svéd Shining zenéjéhez, hogy sohasem arról volt híres a banda, hogy mindenkori dolgaikat egy jól bevált recept alapján készítsék el. – Valószínűleg eben a térben és időben nemes egyszerűséggel élve sem érezték volna jól magukat sem a zenészek, sem pedig a frontember. […]
Tovább »
A Pink Floyd The Wall-ja azt hiszem nem igényel bemutatást. Meg az sem szükséges kivesézni, mekkora alapmű, milyen hatással volt a jövő nemzedékre akár zenei, akár egyéb értelemben. Sorolhatnám még, hány banda dolgozott fel erről a lemezről dalokat, stb. Nekem az 1990-es tévéközvetítés volt az első találkozásom a művel, ami elég emlékezetes. Amikor 2011-ben a […]
Tovább »
Az Idoru mindig is a hazai rock/hardcore vonal egyik határesete volt nálam. Ugyan alapvetően kedvelem őket, volt hozzájuk többször is szerencsém élőben, meg szimpatikus srácokról van szó, viszont a zene sokszor inkább ment el mellettem, mint hagyott mély nyomot. Monologue című albumukkal úgy, ahogy elvoltam és ennyi. Valahogy nem éreztem annyira változatosnak, átütőnek a muzsikát, […]
Tovább »
A 90-es évek elején a metal zene világát egyre inkább elkezdte átjárni és havas pusztává változtatni az északi szél, aminek hatására sokan kezdtek olyan zenét játszani, mint a skandináv vikingek, azonban míg egyes produkciók meg sem közelítették az újdonsült példaképek színvonalát, akadtak jócskán igazi meglepetések és felfedezettek is. Ez utóbbi listán van […]
Tovább »
Lengyelország fémveretes bőrszerkóba csomagolt rockereinek valószínűleg legalább annyira ismerős Tomasz „Titus” Pukacki neve, mint hazánkban Rudán Joeé. A 80-es évek végétől bőgőző-éneklő Titus fő bandájával, az Acid Drinkers-szel már túl van 15 nagylemezen, számtalan koncertturnén, és valószínűleg megszámlálhatatlan másnaposságon is. Szokatlan énekstílusának és hangjának köszönhetően valószínűleg új rajongókat csak nehezen tud maga mellé állítani a […]
Tovább »
