Az agresszív sludge/doom metalban utazó kaliforniai O Zorn! zenekar háza táján beindult az élet. Ugyan eddig csak egy 2013-as demó és egy split kiadvány fűződik a nevükhöz, most egy hangulatos videóval próbálják meg felhívni magukra a figyelmet, amit My Anxiety című dalukhoz készítettek. Túlbonyolított dalszerkezettel ezúttal sem fognak új rajongókat toborozni, de egy-két helyeslő bólogatást megér a dal!
A brit Atragon megalakulásakor, 2012-ben adott hírt magáról utoljára két demó formájában, most azonban nagylemezzel tértek vissza. A karcos, sludge, klasszikus doom köntösbe csomagolt debütálás I, Necromancer címmel látott napvilágot a közelmúltban és természetesen mindenki számára fogyasztható a zenekar bandcamp oldalán keresztül. Riffőrülteknek, valamint a korai Cathedral lemezek kedvelőinek erősen ajánlatos!
Az alig pár éves zenekar, a Demonsmoke olyan példaképeik nyomdokaiba akarnak lépni, mint a Weedeater és a Dopethrone, tehát mocskos, füstös sludge metalban utaznak. Bemutatkozó lemezük ennek megfelelően súlyosra sikerült, amit most ti is letesztelhettek.
Agresszív, kíméletlen bemutatkozó lemezt tett le a hallgatóság elé az amerikai Destroyer Of Man néven futó sludge/doom metal formáció. A bandának eddig egyetlen demója, promója jelent meg 2015-ben, most viszont meghallgathatóvá tették a Descent nevű, alig fél órás debütálásukat a nagylemezes zenekarok csapatába kerülve, amit ti is megfülelhettek.
A kanadai pszichedelikus, progresszív sludge/doom keveréket játszó Seer a Vol. 1 és 2 lemezek után sem változtat kreatívitásán, ami a kiadványok nevét illeti, egyszerre, a korábban két EP formájában kiadott kezdetek után albumként adja ki úgymond bemutatkozását, ami Vol. 3 & 4.: Cult Of The Void címmel érkezik majd június végén. Ha a lemez méltó lesz a már meghallgatható, videót is kapó They Used Dark Forces világához, azt hiszem, nem panaszkodhatunk.
Az oregoni The Sleer a mélyre hangolt gitárok és földalatti sikolyok tengerentúli képviselője, vagyis black/sludge/doom vegyületeket kevergetve szórakoztatják önmagukat és a koncertekre, esetleg próbákra tévedő gyanútlan egyedeket. Nemrég megjelentették ráadásul második lélekgyötrő kiadványukat Midnight Sister címmel, amit megfelelő tökösség ellenében lenyomhattok itt egyben, vagy dalonként a zenekar bandcamp oldalán.
2014-es megalakulása óta dolgozgat az ausztráliai King Zog, hogy az általuk preferált stílusok egyveleként megszülhessék a szintén ugyanerre a névre hallgató bemutatkozó anyagukat. Ennek is eljött idén az ideje, így meghallgathatjátok a tradicionális/sludge/stoner metal elemekből összegyúrt tíz dalos debütálást. Aki dalokban gondolkodik, annak itt a bandcamp oldal is.
Érdekes módon deviniálta magát a londoni Gurt zenekar, akiknek most jelent meg második, Skullossus című nagylemeze. A banda party sludge metalként hivatkozik magára, de elnézve egyébként figyelemfelkeltő borítóját és meghallva az első dalokat, azt hiszem, új értelmet nyerhet egyeseknek a parti kifejezés. Nincs itt nagy újítás, csak egy lendületes, erőszakos sludge/doom karatés mozdulatokkal és lendülettel előadva, ami azért egészségünkre válhat, főleg, hogy meghallgathatjuk a teljes lemezt.
<a href=”http://gurt.bandcamp.com/album/skullossus-2″>SKULLOSSUS by GURT</a>
Eddigi lemezein sem bánt kesztyűs kézzel az olasz La Cuenta dalai hosszúságával, most azonban félretették a tökölést, ami a szerzemények darabolását illeti és kiadták a La Confessione Di Antonius Block névre hallgató új lemezüket. A valamivel fél óra fölé kúszó alkotást azoknak ajánlom, akik élnek-halnak az apokaliptikus hangulatú, skizofrén sludge/doom metalra, vagyis a zenekar tagjain kívül még pár nagyon elvetemült személynek. Az anyag gyakrolatilag egy hosszú, súlyos, megzenésített téboly, amin nyugodtan letesztelhetitek idegszálaitok tartósságát.
Minden bizonnyal stílusából adódóan az egyéniség erőteljes hiányában tobzódik az amerikai Attalla zenekar, akik sludge/stoner vizeken evezgetve adják körbe a bongot, ugyanakkor mind 2014-es bemutatkozó lemezük, valamint most megjelent Glacial Rule című kiadványuk első osztályú szórakozást nyújthat a műfaj szerelmeseinek, érdemes vele próbát tenni. Ami garantált, az a súlyos riffek, valamint a véráramba is jutó, vastag füst.
