2015-ben elhunyt az alig 69 éves Terry Jones, akire gond nélkül rámondhatjuk, hogy a heavy/doom metalnak szentelte az életét. Konkrétan 1978-tól volt énekese, alapítója a nagy tiszteletnek örvendő Pagan Altar zenekarnak és személy szerint vele együtt temettem el a csapatot is, hiába “gyártott” magának még egy kiváló gitárost is a fia, Alan Jones képében. A […]
Tovább »
A hatalmas fojtogató lemezkiadási dömpingben, a promó-fürdőben időnként le kell törölnöm a párát az ablakról és ilyenkor előveszek egy régi lemezt… Kevés olyan kiadvány van, ami ilyenkor eszembe jut és ha egy zenekar be tud jutni ebbe a kiváltságos körbe, az legtöbbször ott is szokott maradni. Erre jó példa a szovjet asztrofizikusról elnevezett, ámbár amerikai […]
Tovább »
Szomorú dolog beismerni, de egyre gyakrabban ismétlődik a fejemben a hang, hogy egy kicsit pihenni kell. Nem lehet minden anyagra ráugrani, nem lehet hosszú órákat tölteni a különféle albumok vizslatásával, főleg, hogy bővült a család és szűkült a személyes tér. Ilyen esetekben azonban mindig érkezik valami, ami erőt ad az éjszakázáshoz, hogy félálomban még legyen […]
Tovább »
Egy régi közmondás szerint a gyertya másnak szolgál, miközben önmagát emészti. Ha pedig nagy lánggal ég, gyorsan el is fogy. Ezeket a bölcsességeket nemcsak a hétköznapi életben tudjuk értelmezni, de a zenében is találunk rá számtalan példát. Heti rendszerességgel megjelenő sorozatunkban olyan zenekarok albumait mutatjuk be nektek, melyek egyetlen lemezzel váltak kedvenccé, kultikussá, majd el […]
Tovább »
Elég rég írtam már mai, friss black metal kiadványról és meg kell mondjam, az észt Soerd bemutatkozó lemeze, a Keldrikojast sem azért kapott lehetőséget, mert olyan irgalmatlan energiával taglózott le, hogy ösztönszerűen klaviatúrát ragadtam. Nem, ez egy teljesen átlagos minőséget képviselő kiadvány, fiatal és tervekkel teli srácokkal, akik már 2021-ben kinézték maguknak a sötétség birodalmát, […]
Tovább »
Egy régi közmondás szerint a gyertya másnak szolgál, miközben önmagát emészti. Ha pedig nagy lánggal ég, gyorsan el is fogy. Ezeket a bölcsességeket nemcsak a hétköznapi életben tudjuk értelmezni, de a zenében is találunk rá számtalan példát. Heti rendszerességgel megjelenő sorozatunkban olyan zenekarok albumait mutatjuk be nektek, melyek egyetlen lemezzel váltak kedvenccé, kultikussá, majd el […]
Tovább »
Mostanában a németek eléggé csendben vannak a doom színtér tekintetében. Sok kedvencem származik tőlük, köztük igazán nagyszerű, különleges kiadványokkal. Most viszont jó ideje nincs semmi, úgyhogy a legkisebbnek is örülni kell. Ezzel a szemléletmóddal álltam neki a Zschopau nevű kisváros szülötteiként anyakönyvezett Petrified zenekar bemutatkozó anyagának. Amit érdemes tudni róluk az az, hogy tevékenységüket még […]
Tovább »
Néhány évvel nem győztem dicshimnuszokat zengeni az egészen megerősödött lengyel doom színtérről, melynek azonnal az élvonalába robbant be a fanatikusoktól doom fanatikusoknak szóló nagylemezével a Metallus zenekar. Monumentális, majd másfél órás epikus felhanggal megtámogatott, mégis legalja, mocskos tradicionális doommal rontottak a világra, amit tényleg csak az igazi rajongóknak lehet ajánlani nehézsége miatt. A brutális méretű […]
Tovább »
A legtöbb embernek a texasi milliőről a farmernadrágos cowboyok ugranak be, a hozzám hasonló vénségeknek pedig elkerülhetetlenül megjelenik lelki szemei előtt Jockey Ewing fagyos mosolya. Kevésbé beszélünk azonban olyasmiről, hogy texasi doom zenekarok, pedig bizony ezeknek sincsenek híján a megtermett marhapásztorok. Hova tovább, ez ugyebár a műfaj egyik alapbandájának, a Solitude Aeturnusnak is az otthona. […]
Tovább »
Talán valami földön túli, kozmikus jelenség okozhatta azt a furcsa trendet, amire manapság nagyon nem volt példa: a promós fiókba elkezdtek záporozni a doom metal címkével ellátott anyagok, a szívem pedig minden egyes megjelenést követően hevesen kezdte el pumpálni a vért az agyamba, mert annyira feltüzelte a remény, hogy végre egy igazán jó anyaggal találom […]
Tovább »
