A mexikói black metal színtérről érkező Muerto nem a patikamérlegen kimért, steril hangzással próbál hódítani. Épp ellenkezőleg: a csapat (Penelope Matamoros – ének/basszus, Juan Mondragon – gitár, Eddel Jared – dob) a nyers, földszagú és őszinte megszólalás híve, amelyben a fekete fém keveredik doom, post-metal és avantgárd elemekkel. Új lemezük, az Eclipsed Realms április 17-én hozza el az örök sötétség korát, amibe két dal erejéig pedig már bele is lehet kóstolni.

A kiadvány legfőbb ereje a „szűretlen” érzelmekben rejlik. A zene egyszerre fájdalmas és fenyegető, amelyre Penelope Matamoros kísérteties, már-már megszállottnak ható vokálja teszi fel a koronát. A sajtóanyag találóan úgy fogalmaz: a lemez olyan, mint egy torokra szoruló kéz – fojtogató, sötét és alattomos, éppen azáltal, hogy természetesnek és valóságosnak hat. Az Amenra, az Emptiness, a korai Opera IX és a Deathspell Omega rajongóinak különösen ajánlott. A borító Ricardo González munkája.

A temesvári doom/death metal duó, az In Ruins baljóslatú lemezzel indítja a tavaszt. Március 13-án, a Meuse Music Records gondozásában jelenik meg bemutatkozó albumuk, a We Are All To Perish. A lemez koncepciója szorosan kötődik az orosz irodalom egyik tragikus alakjához, Szergej Jeszenyinhez. A zenekar dobosa, St. Oliver 2024-ben mélyedt el a költő munkásságában, és végül négy verset választottak ki, amelyek Urmuz (ének, gitár, basszus) szerzeményeinek alapjául szolgáltak. A zenei irányvonal a korábbi EP doom/death stílusától egyértelműen a lassabb, súlyosabb funeral doom felé tolódott el, hogy méltó aláfestést adjon a mulandóság és a halál elkerülhetetlenségének témáihoz.

Az első kislemez, az I Do Not Regret And I Do Not Shed Tears már tavaly december 28-án debütált, pontosan száz évvel Jeszenyin öngyilkossága után. A zenekar hangsúlyozza: ez nem tisztelgés és nem is a halál romantizálása, hanem egyfajta „megállás”, belebámulás abba a pillanatba, amikor az életörömöt felváltja a puszta fáradtság. A borító is ezt a nyers valóságot tükrözi: a költőt ábrázolja halála után, utalva utolsó, saját vérével írt versére. A lemezen vendégként hallható Dr. Schnabel, Lycan és Anca Bendis is.

A 2010-ben alakult brazil Papa Necrose március 20-án szabadítja ránk új nagylemezét Anthropomorphy Execution címmel. A csapat zenéje az old-school death metal nyers és maró formáját képviseli, de az új anyagon érezhető a technikai érés is. A dalszerkezetek komplexebbek, a riffek technikásabbak lettek, bevallottan merítve a Death ”Human” és a Pestilence ”Testimony of the Ancients” korszakából. A szövegek a vallási képmutatást, a háborúkat és a társadalmi ellentmondásokat veszik célkeresztbe. Ízelítőként a címadó tételt tették elérhetővé.

A lemez egyik legnagyobb húzása, hogy a zárótételben (The Thousand Yard Gaze) nem más, mint a műfaj egyik legendás gitárosa, James Murphy (Death, Obituary, Cancer) vendégszerepel egy szóló erejéig.

A finn punk és hardcore színtér csatornáiból kúszik elő az Unearthly Rites, hogy rázúdítsa a világra nyers, old school death metal, grind és crust keverékét. Második nagylemezük, a Tortural Symphony of the Flesh április 3-án jelenik meg. A lemez felvezető dala, a Solstice már elérhető.

A 2020-ban alakult banda nem finomkodik: míg előző, Ecdysis című lemezük a gyarmatosító kapzsiságot és a környezetpusztítást ostorozta, az új anyag még radikálisabb vizekre evez. A természet, az emberi hús és a gépek összeolvadását vizionálják egy disztópikus összeomlás közepette. A zenekar nyíltan politikus: a dalok a kapitalista elnyomás kritikáját fogalmazzák meg, kiállva a természetvédelem, valamint az etnikai és szexuális kisebbségek jogai mellett. Saját megfogalmazásuk szerint a „krisztofasiszta” irányvonallal szemben a tiltott vágyakat és William Blake sorait kínálják ellenszerként.

A svéd doom/death metal szerelmeseinek aligha kell bemutatni a fáradhatatlan Rogga Johansson-t, aki ezúttal a Skeletal Spectre projektjével hallat magáról. A zenekar új nagylemeze, a sokatmondó Keeping the Cauldron Warm március 27-én lát napvilágot. A kilenc dalos album súlyos, vészjósló témák találkoznak a klasszikus svéd death metal hangzással.

A The Rotpit stúdióban rögzített anyag borítóját Ivan Bragin munkája díszíti. A Bandcampen már belehallgathatunk három dalba (The Morbid Winds, Terrible Deceased, Tales Of Rot And Decay), amelyek ízelítőt adnak a ránk váró mocsaras hangulatból.

A Dying Victims Productions március 27-re tűzte ki a Midryasi’s Kult bemutatkozó nagylemezének megjelenését. A korong címe nem árul zsákbamacskát, sőt, egyenesen programadó jellegű: Italian Dark Sound. A formációt olasz underground veteránok alkotják (olyan zenekarokból, mint a Doomsword, a Midryasi, az Agarthi vagy a Fiurach), akik a NWOBHM, a doom metal és a korai black metal elemeit ötvözik a jellegzetes nemzeti „dark sound” hagyományaival (gondoljunk csak a Black Hole vagy a Death SS kultuszára).

A 2025-ös Mountain Devil demó sikere után érkező teljes album 32 percnyi időutazást ígér a katakombákba. A sajtóanyag szerint a lemez hipnotikus, okkult, ugyanakkor rockos lüktetésű. A produkcióért Gabry „The Way” Strada (RDF Studio) felelt, a projekt nyitott jellegét pedig jól mutatja, hogy összesen 11 zenész közreműködött a felvételeken, a borítót pedig maga az énekes/basszusgitáros, Geilt készítette.

A Portlandbe áttelepült (eredetileg kaliforniai) sludge/post-metal gépezet, az Armed For Apocalypse április 24-én szabadítja a világra negyedik nagylemezét The Earth Is Breathing Beneath Me címmel, a Church Road Records gondozásában. A bejelentés örömére a csapat közzé is tette az első felvezető dalt, a Fists Like Feathers-t, amelyhez videoklip is készült.

A zenekar nem bízta a véletlenre a megszólalást: ismét a legendás Kurt Ballou-val (Converge) dolgoztak a God City Stúdióban, aki garancia a húsbavágó hangzásra. Az eredmény a sajtóanyag szerint egy monolitikus, gyászból és erőből faragott alkotás, amely egyszerre nyers, megfélemlítő és furcsamód reményteli. Bár a banda zenéjében a doom, a sludge és a hardcore DNS-e keveredik, ez az album túlmutat a puszta műfaji gyakorlatokon: nem az algoritmusoknak készült, hanem azért, hogy zúzzon és kapcsolódjon.

A svéd heavy metal veterán Lion’s Share hosszú 17 éves stúdiócsend után tér vissza a porondra. A várakozásnak azonban most vége: március 27-én, a Metalville kiadónál érkezik a hetedik album, az Inferno. A lemezfelvezető kampány részeként most bemutatták a nyitódalt, a Pentagram-ot, amelyhez egy fekete-fehér, ipari környezetben forgatott videoklip is készült. A Tom Wouda által rendezett kisfilm a zenekar szerint egy modernizált „Painkiller” hangulatot áraszt, láncokkal és nehézgépekkel kiegészítve.

Nils Patrik Johansson énekes egy meglehetősen bizarr, de szórakoztató történetet osztott meg a dal szövegi hátteréről: „A dalt egy kollégám ihlette – egy 60-as éveiben járó, furcsa fickó, aki hatalmas heavy és black metal rajongó. Egy ponton úgy döntött, hogy sátánista lesz. Mivel nem akarta megtartani a keresztény keresztnevét, egyszerűen megfordította a betűit, és ezt hivatalosan is bejegyeztette. Az egész sztorit egyszerre találtam sötétnek és viccesnek, így írtam róla egy szöveget. Mondanom sem kell, hihetetlenül büszke volt, amikor megtudta, hogy dalt dedikáltunk neki.”

Lars Chriss gitáros/producer hozzátette, hogy „a dal egyértelmű választás volt a lemez nyitányának, mivel azonnal megadja az alaphangot: sötét, súlyos és lényegretörő”.

A Missouri állambeli St. Louisból származó Ahzidal január 8-án jelentette meg Gaiar Alata című debütáló nagylemezét, melyben a black metal sötétségét és a The Elder Scrolls videojáték-sorozat epikus világát egyesítik. A lemez címe ismerősen csenghet az Elder Scrolls IV: Oblivion rajongóinak: a „Gaiar Alata” Mankar Camoran Paradicsomának elnevezése, ami annyit tesz: „Látomások a múltról és a jövőről”. A címválasztás szimbolikus, hiszen az album közel kilenc évig készült. Ez az időszak a zenekar számára is a küzdelemről, a hangzás csiszolásáról és a kitartásról szólt, tükrözve a múlt nehézségeit és a jövőbeli irányvonalat.

A dalszövegek mélyen merítenek a játék univerzumának mitológiájából. A nyitányban sárkánynyelven (Dovahzul) szólal meg egy kántálás, de megelevenedik Mannimarco, a Férgek Királya, Dagoth Ur és az el nem siratott ház, valamint Pelinal Whitestrake bosszúhadjárata is. Külön dalt kapott a Kvatch elleni ostrom (They Came In Droves), amely az Oblivion krízis kezdetét jelölte, valamint Tiber Septim felemelkedése is.

A zenei anyagot 2024-ben rögzítették Dreathus Harris (Xaemora) produceri felügyelete mellett. A zenekar tagjai – akik stílszerűen a Kohnarikriin, Avgrunn, Leichnamm és Draugr művészneveket viselik – szerzői kiadásban tették elérhetővé a lemezt.