Van annak valami diszkrét bája, amikor idős emberek próbálnak 30-40 év után frissnek hatni a metal szcénában. Nagyon nehéz velük dűlőre jutni, hiszen a tapasztalat és a rutin olyan fegyver lehet a kezükben, amivel simán két vállra kellene fektetniük egy fiatal csapatot, ugyanakkor a műfajhoz szükséges “tűz”, a kreatív éra ebben a korban jelentősen csorbulni […]
Tovább »
Négy év kihagyás, tagcserék és újabb botrányok után Brian Warner és bandája, a Marylin Manson új albummal jelentkezett, ami ezúttal visszanyúl hangzásban a régebbi anyagokhoz. Két felejthető anyag után letett az asztalra egy újabb ütőset. Az új lemezen a Code Orange-ból ismert Reba Meyers gitározik és a Rob Zombie, Wednesday 13 együttesekben is játszott Piggy […]
Tovább »
Egy régi közmondás szerint a gyertya másnak szolgál, miközben önmagát emészti. Ha pedig nagy lánggal ég, gyorsan el is fogy. Ezeket a bölcsességeket nemcsak a hétköznapi életben tudjuk értelmezni, de a zenében is találunk rá számtalan példát. Heti rendszerességgel megjelenő sorozatunkban olyan zenekarok albumait mutatjuk be nektek, melyek egyetlen lemezzel váltak kedvenccé, kultikussá, majd el […]
Tovább »
Van a tanulásnak egy olyan módszere, amit memóriakampónak neveznek. Ez úgy működik, hogy könnyen bevésődő dolgokat jegyzünk meg, melyek segítségével komplexebb emlékképeket is fel tudunk eleveníteni. A tudást képekhez, hangokhoz, esetleg versikékhez társítjuk. Én a zenei évjáratokat különféle érzésekhez, hangulatokhoz, felerősödő stílusokhoz szoktam kötni (már van pár évtized) és még most is vissza tudok emlékezni […]
Tovább »
Mondjon bárki bármit, nekem az újkori Anathema nagyon tetszett. Én tökéletesen jól elvoltam a 2017-es utolsó lemezükkel is, még úgy is, hogy a kedvenc dalom a Closer, ami ugye 2003-as A Natural Disaster-en jelent meg. Azóta is gyakran hallgatom a The Optimist dalait és bevallom nagyon sajnáltam, hogy a COVID időszakban a csapat a felbomlás […]
Tovább »
Nemrég az olasz okkultista doom hagyományokat és egyedi hangvételt emlegettem a matuzsálemi korú Epitaph zenekar miatt és most itt az új Doomraiser is, amivel kapcsolatban ezeket szépen el lehet felejteni. A római alakulat ugyanis akár Amerikában is tarthatná a székhelyét, hiszen sokkal közelebb állnak mondjuk a szárazabb, ős-heavy metal hangulatot szinte alapjáraton magukba injektált marylandi […]
Tovább »
Úgy emlékszem rá, mintha tegnap történt volna… De ez sajnos nem igaz, hiszen ezt a cikket igencsak távolról, 1985-re visszatekintve kell útjára engednem, amikor jómagam is e világ részesévé váltam, ordítva, pelenkába csomagolva. Ez volt az az év is, amikor az olasz Black Hole zenekar kiadta első és máig legjobban sikerült lemezét Land Of Mystery […]
Tovább »
Nagyon sajnálom, hogy a svéd Dream Evil gyakorlatilag csak egy hobbibandaként működik, mert a heavy/power metal berkein belül olyan minőséget képviselnek, amit kevesen. Az 1999-ben alakult zenekar pont a fentebb említett dolog miatt nem is túl termékeny, ez mindössze a hetedik nagylemezük. 2002-ben jött ki a debüt Dragonslayer, amin már olyan remek slágerek kaptak helyet, […]
Tovább »
Szinte már modern marketing szövegnek, vagy valami ócska csapatépítő tréningnek hat az a szlogen, hogy keressük az újat, a kreatívat és döntsünk le minden falat! Erről úgy gondolom, hogy a falak ledöntése bizony már megtörtént, igazán új helyett pedig inkább a meglévő épületeket kellene karban tartani időnként. Nem is esik nehezemre olyan produkciókkal foglalkozni, melyek […]
Tovább »
Mint az egyik legfiatalabb metál műfaj, a folk metal a mai napig frissnek hat, de még a legnagyobb rajongói is elismerik, hogy a stílus 2000-es évek közepétől kezdődő, nagyjából 10 évet felölelő fénykorán már túl van. Ennek ellenére folyamatosan alakulnak új zenekarok, amik bizakodásra adhatnak okot, hogy van még a zsánerben spiritusz. Ennek egyik ékes […]
Tovább »
